Folytatódik a kishantosiak persorozata

Egymásnak is ellentmondó ítéletek születtek a kishantosi ökogazdaság és a pályázat nyertesei közötti birtokvédelmi perekben. Május 28-án a Székesfehérvári Járásbíróság első fokon a kishantosiak birtokvédelmi kérelmét elutasította, ezzel szemben a pályázatnyertes építési vállalkozó, Vizy Dániel Mező Vidék Bt-je kapott birtolkvédelmet. A bíró arra hivatkozott, hogy csak a szerződés, a jogcím számít, és a nyertes nevére van bejegyezve a terület. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. hiába érvelt a szabálytalan átadás-átvétellel, illetve az elszámolás hiányával.

Május 29-én két újabb tárgyalást tartottak a Székesfehérvári Járásbíróságon. A Szőnyegi Tamás kontra kishantosiak, illetve az ökogazdaság egyik vezetőjére és a . A Szőnyegi ügyben a jövő hét csütörtökön hoz első fokú ítéletet a bíróság, Szabó esetében elhalasztották a tárgyalást. Áprilisban három tárgyaláson két esetben a nonprofit kft. javára döntött első fokon a bíróság. Egy esetben pedig a tanú távolléte miatt elhalasztották a tárgyalást.

Helyes és jogos döntésnek nevezte Bitay Márton Örs, a Vidékfejkesztési Minisztérium (VM) állami földekért felelős államtitkára a Székesfehérvári Járásbíróságnak azt a döntését, amelyben a salgótarjáni építési vállalkozó javára döntött első fokon az ökögazdasággal szemben a birtokvédelmi perben. Az államtitkár megfogalmazásában a Kishantos kontra állam perben az utóbbinak volt igaza. Az állam valószínűleg úgy kerülhetett az eljárásba, hogy a VM elégedetlen volt a korábbi két elsőfokú ítélettel, amelyben a földbérletpályázat nyerteseit és a biogazdaságot is eltiltották a terület művelésétől, ezért az államtitkár egy ügyvédet bízott meg a Vizy Dániel és a Kishantos közötti birtokvédelmi eljárásban most már az állam, mint a föld tulajdonosának képviselőjeként.

Bitay az első fokú határozatból azt szűrte le, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft.-nek nincs semmi keresnivalója az addig általa művelt területen. Az államtitkár hangsúlyozta, óriási türelem kellett a kishantosi ügyhöz, de szerinte megérte, mert az ítélet szerint a kft.-nek nincs joga a föld használatához. Még fontosabbnak nevezte, hogy a kishantosiakat eltiltotta a terület zavarásától, s így "talán nem kell biztonsági szolgálatot bérelnünk 1200 forint per óra per fő költséggel, hogy ezt a területet a jogos bérlők használhassák, hogy a rosszhiszemű bérlő ne tudja őket elkergetni, illetve bitorolni ezt az állami földet".

Bitay közölte, már felkért egy ügyvédi irodát, hogy vizsgálják meg a kishantosiak által szerinte okozott vagyoni és nem vagyoni kárt, mint például a vita miatt kiesett bérleti díjak. Az államtitkár arra biztatta az új bérlőket, folytassák a munkát az ökogazdálkodás jegyében. Bitay azt a sejtését hangoztatta, hogy Rodics Katalin, a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet egyik magyarországi vezetője személyes sértettsége miatt állt ki az aktivistáival a kishantosiak mellett, mert Ángyán József távozását követően eltávolították a tárcától. Ezt követően a kishantosiakat többször is hazugsággal vádolta meg az államtitkár, aki a betárcsázott vetés miatt a biogazdaságot ért kárt is tagadta.

Bitay közölte, ha a Greenpeace aktivistái továbbra is "zavarják" az új bérlőket, a szaktárca kénytelen lesz ismét biztonsági embereket fogadni, és megfontolják a költségek miatt kártérítési per indítását a szervezet ellen.

Szerző

Meggátolják a hitelezési fordulatot

Publikálás dátuma
2014.05.31. 07:28
Csökkenteni tervezik a banki hitelbírálat jelentőségét FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Új szabályokat vezetne be a jegybank a lakossági hitelezésben: a bankok szerint ezek 30 százalékkal vethetik vissza a hitelezést. Az MNB tehát azonnal gátat is vetne az éppen csak élénkülni kezdő kölcsönpiacnak. A jegybank elküldte terveit az Európai Központi Banknak.

Harminc százalékkal csökkentheti az új lakossági hitelkihelyezést a jegybank által tervezett jövedelemarányos hiteltörlesztés bevezetése - fogalmazott a Magyar Lízingszövetség konferenciáján Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint ezzel a lépéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) letöri és késlelteti a trendfordulót a hitelezésben. A jegybank érve ezzel szemben az, hogy akkor kell a fékre lépni, amikor még nem burjánzott túl a hitelezés.

Az új szabályozások jórészt olyan kritériumokat fogalmaznak meg, amelyeket a bankok a hitelfelvételkor amúgy is vizsgálnak: hogy az új keretrendszer mennyire lép rá a hitelezés ütőerére, az attól függ, hol húzza meg a jegybank a határt. Például, hogy a jövedelem mekkora hányadát lehet majd hiteltörlesztésre fordítani. Vidéken, ahol magasabb a feketegazdaság aránya, kevesebb ügyfél juthat majd hitelhez - ez pedig az árnyékbankrendszer vagy az uzsora felé terelheti a lakosságot.

Már az idén bevezetheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hitelezés új, szigorúbb szabályait - derül ki a jegybank honlapján nemrég megjelent tanulmányból. A kezdeti időszakban lazább szabályokkal vezetnék be az új keretrendszert. A tervek szerint a jövőben meg lesz szabva, hogy összesen az adós jövedelmének legfeljebb hány százalékát költheti hiteltörlesztésre, és a bankoknak ezt a hitelbírálatnál meg kell vizsgálniuk. A jegybank is gondol a nagycsaládosokra: az adóstársak jövedelmei összeadódnak, de az eltartottak számát nem venné figyelembe a szabályozás. Ennek fő oka, hogy ezzel merev, adminisztratív módon korlátozná a nagycsaládos háztartások hitelhez jutását - derül ki a dokumentumból.

A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, a bankok a hitelbírálatnál várhatóan figyelembe veszik az eltartottak számát is. Míg a jövedelemarányos törlesztőrészlet az adóst, a hitelfedezeti arányok megszabása elsősorban a hitelezőt védi a jegybanki tanulmány szerint. Erről azonban részletek nem derülnek ki az anyagból. A jövedelemarányos törlesztőrészlettel kapcsolatban is épp a lényeget nem közlik egyelőre: a törlesztésre fordítható százalékot.

Az új szabályozás másik eleme a hitelfedezeti arány előírása: eszerint a hitel nem lehet nagyobb, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80 százaléka. A jelenlegi hitelállomány ebben a tekintetben komoly problémákat mutat: a devizaalapú lakáshiteleknél a hitelek 61 százalékánál haladja meg az adósság az ingatlan értékének 91 százalékát. Ebben közrejátszik, hogy az ingatlanok a válság óta veszítettek az értékükből, míg a tartozások mértékét jelentősen növelte a forint gyengülése.

Az MNB közgazdászai szerint a változásokra azért van szükség, mert a "globális pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a rendszerszintű kockázatok felépülésének megakadályozására a pénzügyi intézmények pusztán egyedi szintű szabályozása nem elégséges, azt ki kell egészíteni a rendszer egészét kezelni képes, úgynevezett makroprudenciális szabályozói eszközökkel is." A jegybank ezzel a túlzott eladósodást szeretné megakadályozni, meglátása szerint ugyanis "a túlzott hitelnövekedési dinamika hosszabb távon egyrészről veszélyeztetheti az ügyfelek létbiztonságát, másrészt a romló portfolióminőségen keresztül rontja a bankok tőkemegfelelését, így pedig a fenntartható gazdasági növekedés egyik jelentős korlátját jelentheti."

Szakértők azonban arra figyelmeztetnek: a túl szigorú szabályozás hasonlóképpen veszélyezteti a növekedést.

Szerző

Egyesülhet a Ringier és az Axel Springer

Megadta az előzetes szakhatósági hozzájárulást a német Axel Springer és a svájci Ringier AG médiavállalkozások magyarországi fúziójához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. 

A végső döntést a Gazdasági Versenyhivatal mondja majd ki. A Médiatanács indoklása szerint a független véleményforrások összevonás utáni szintje is képes lesz biztosítani "a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését".

Először 2011-ben kívánt összeolvadni a két cég, ám akkor nem kapta meg a hozzájárulást. Idén januárban viszont az osztrák Vienna Capital Partners megvásárolta a vállalatoktól a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és nyolc megyei napilapot. Ezzel elhárult a hazai versenyjogi akadálya a fúziónak, amelyet minden más érintett közép- és kelet-európai országban már jóváhagytak a hatóságok.

Szerző