Meggátolják a hitelezési fordulatot

Új szabályokat vezetne be a jegybank a lakossági hitelezésben: a bankok szerint ezek 30 százalékkal vethetik vissza a hitelezést. Az MNB tehát azonnal gátat is vetne az éppen csak élénkülni kezdő kölcsönpiacnak. A jegybank elküldte terveit az Európai Központi Banknak.

Harminc százalékkal csökkentheti az új lakossági hitelkihelyezést a jegybank által tervezett jövedelemarányos hiteltörlesztés bevezetése - fogalmazott a Magyar Lízingszövetség konferenciáján Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint ezzel a lépéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) letöri és késlelteti a trendfordulót a hitelezésben. A jegybank érve ezzel szemben az, hogy akkor kell a fékre lépni, amikor még nem burjánzott túl a hitelezés.

Az új szabályozások jórészt olyan kritériumokat fogalmaznak meg, amelyeket a bankok a hitelfelvételkor amúgy is vizsgálnak: hogy az új keretrendszer mennyire lép rá a hitelezés ütőerére, az attól függ, hol húzza meg a jegybank a határt. Például, hogy a jövedelem mekkora hányadát lehet majd hiteltörlesztésre fordítani. Vidéken, ahol magasabb a feketegazdaság aránya, kevesebb ügyfél juthat majd hitelhez - ez pedig az árnyékbankrendszer vagy az uzsora felé terelheti a lakosságot.

Már az idén bevezetheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hitelezés új, szigorúbb szabályait - derül ki a jegybank honlapján nemrég megjelent tanulmányból. A kezdeti időszakban lazább szabályokkal vezetnék be az új keretrendszert. A tervek szerint a jövőben meg lesz szabva, hogy összesen az adós jövedelmének legfeljebb hány százalékát költheti hiteltörlesztésre, és a bankoknak ezt a hitelbírálatnál meg kell vizsgálniuk. A jegybank is gondol a nagycsaládosokra: az adóstársak jövedelmei összeadódnak, de az eltartottak számát nem venné figyelembe a szabályozás. Ennek fő oka, hogy ezzel merev, adminisztratív módon korlátozná a nagycsaládos háztartások hitelhez jutását - derül ki a dokumentumból.

A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, a bankok a hitelbírálatnál várhatóan figyelembe veszik az eltartottak számát is. Míg a jövedelemarányos törlesztőrészlet az adóst, a hitelfedezeti arányok megszabása elsősorban a hitelezőt védi a jegybanki tanulmány szerint. Erről azonban részletek nem derülnek ki az anyagból. A jövedelemarányos törlesztőrészlettel kapcsolatban is épp a lényeget nem közlik egyelőre: a törlesztésre fordítható százalékot.

Az új szabályozás másik eleme a hitelfedezeti arány előírása: eszerint a hitel nem lehet nagyobb, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80 százaléka. A jelenlegi hitelállomány ebben a tekintetben komoly problémákat mutat: a devizaalapú lakáshiteleknél a hitelek 61 százalékánál haladja meg az adósság az ingatlan értékének 91 százalékát. Ebben közrejátszik, hogy az ingatlanok a válság óta veszítettek az értékükből, míg a tartozások mértékét jelentősen növelte a forint gyengülése.

Az MNB közgazdászai szerint a változásokra azért van szükség, mert a "globális pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a rendszerszintű kockázatok felépülésének megakadályozására a pénzügyi intézmények pusztán egyedi szintű szabályozása nem elégséges, azt ki kell egészíteni a rendszer egészét kezelni képes, úgynevezett makroprudenciális szabályozói eszközökkel is." A jegybank ezzel a túlzott eladósodást szeretné megakadályozni, meglátása szerint ugyanis "a túlzott hitelnövekedési dinamika hosszabb távon egyrészről veszélyeztetheti az ügyfelek létbiztonságát, másrészt a romló portfolióminőségen keresztül rontja a bankok tőkemegfelelését, így pedig a fenntartható gazdasági növekedés egyik jelentős korlátját jelentheti."

Szakértők azonban arra figyelmeztetnek: a túl szigorú szabályozás hasonlóképpen veszélyezteti a növekedést.