Szomszédom az azbeszt - 30 ezren élnek veszélyben

Publikálás dátuma
2014.06.01. 10:55
Fotó: Getty Images
Figyelmeztetést adott ki közleményében a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége. A testület adatai szerint a magyarországi lakóépületekben, köztük számos panelházban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található. A mintegy 30 ezer érintett lakó védelmében a mentesítést mihamarabb el kellene végezni. A mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne. 

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége kampányt indít, kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, valamint a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. A kampány lényeges momentuma annak szorgalmazása, hogy legyen elismert az azbeszt okozta megbetegedés, és amennyiben ez megtörténik, a munkavállalónak járjon kártalanítás.

A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban - civil szervezetek kezdeményezésére - határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.

Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Nagy szakítószilárdságú, hőnek és a legtöbb vegyi anyagnak ellenáll. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kálciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. (Ezt a kockázatot  a dohányzás súlyosbítja)  A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.  Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ.

A 70-es évektől az építőiparban - előírásszerűen - használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe - áll a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége közleményében. A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal.

Szerző

Tisztességtelen az árfolyamrés? - Dönthet a Kúria a Kásler-ügyben

Publikálás dátuma
2014.06.01. 10:29
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke – időközben már A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke – és felesége által még 2011-ben indította el peres ügyét.

A per tárgy az a kikötés, ami Kásler Árpád és felesége 2008-as jelzálog típusú deviza kölcsönszerződésében szerepelt, vagyis hogy  a kölcsönt, svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni.

A Kásler házaspár részben azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, részben pedig azért támadta a szerződést, mert a kezelési költséget devizában határozták meg. Lényeges momentum lehet az ügyben, hogy a felperes tudhatott-e az árfolyamrésről, amikor felvette a kölcsönt? A szerződésekben persze szerepel  a folyósítás és a törlesztések átváltásának metódusa, az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot pedig minden devizaadósnak alá kellett írnia. 

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal.

Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható.

A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek ítélte a tábla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem devizában törleszt. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.

A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja, akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része. A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Unió Bíróságához fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

A luxembourgi székhelyű uniós bíróság ez év április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián folytatódó eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet.

Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát.A Kúria tavaly december 16-án közzétett - magyar bíróságokra kötelező - jogegységi döntésében kimondta többek között, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, az árfolyamváltozás következményei, előnyei és hátrányai az adósnál jelentkeznek.

A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt. A jogegységi döntés kitért többek között arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a szerződés nem jogszabályba ütköző. De ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, az felvetheti a tisztességtelenség kérdését.

A decemberi kúriai határozat szerint ha egy vizsgált szerződés valamilyen okból teljesen vagy részlegesen érvénytelen, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsák, ugyanis a még fennálló tartozás érvénytelenség esetén egy összegben azonnal esedékessé válna. A határozat kiemeli, hogy a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit, a nagyszámú jogvitát okozó társadalmi problémák megoldását nem a bíróságoktól, hanem a jogalkotástól lehet várni.

A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. A devizahitelek kapcsán április 30-án a luxembourgi bíróság döntését követően Rétvári Bence (KDNP), a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: fokozatos lehet a megoldás, először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, utána benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett devizaalapú jelzálogkölcsönt.

A Kásler Árpád - kiállunk melletted  Facebook-csoportnak  közel 7800 kedvelője van. 

Szerző

Ángyán József: Kishantosnak a közjót kellene szolgálnia

Publikálás dátuma
2014.05.31. 20:53
Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Kishantosnak és a termőföldnek a jövőben is a közjót kellene szolgálnia, nem beperelni és elzavarni kellene a központot, hanem segíteni. Ezt Ángyán József agrármérnök, a második Orbán kormány volt államtitkára, egyetemi tanár jelentette ki, miután részt vett a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. és a Mezőföld Népfőiskolai Társaság "Kishantos a jövő generációkért" címmel tartott rendezvényén a Fejér megyei településen .

Ángyán József szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiájában is szerepel a kishantosi nonprofit kft.-éhez hasonló központok létrehozása a helyi társadalom erősítésére, a gazdálkodás átalakítására, illetve a fenntarthatóság bemutatására, most pedig az állam ennek az ellenkezőjét teszi. Ángyán József szerint a jog eszközeivel és az alkotmány segítségével a törvénytelen eljárásokat meg kell szüntetni, és a rendet vissza kell állítani.

Mint a Népszava is beszámolt róla, közben folytatódik a kishantosiak persorozata. A jelenlegi állás szerint az ökogazdaság és a pályázatnyertesek közötti birtokvédelmi perekben egymásnak is ellentmondó ítéletek születtek.

Május 28-án a Székesfehérvári Járásbíróság első fokon a kishantosiak birtokvédelmi kérelmét elutasította, ezzel szemben a pályázatnyertes építési vállalkozó, Vizy Dániel Mező Vidék Bt-je kapott birtolkvédelmet. A bíró arra hivatkozott, hogy csak a szerződés, a jogcím számít, és a nyertes nevére van bejegyezve a terület. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. hiába érvelt a szabálytalan átadás-átvétellel, illetve az elszámolás hiányával.

Bitay Márton Örs, a Vidékfejkesztési Minisztérium (VM) állami földekért felelős államtitkára helyes és jogos döntésnek nevezte a Székesfehérvári Járásbíróságnak azt a döntését, amelyben a salgótarjáni építési vállalkozó javára döntött első fokon az ökögazdasággal szemben a birtokvédelmi perben. Bitay közölte, ha a Greenpeace aktivistái továbbra is "zavarják" az új bérlőket, a szaktárca kénytelen lesz ismét biztonsági embereket fogadni, és megfontolják a költségek miatt kártérítési per indítását a szervezet ellen.

Elcsalt földpályázat után kicsinyes bosszú
Szabó Rebeka, az Együtt-Pm szakpolitikusa a párt honlapján közleményben szögezi le: "A Vidékfejlesztési minisztérium nem először igyekszik politikai bosszút állni azokon a gazdálkodókon, akik a földpályázatok eredményét vitatni merészelik. Ami egy normális országban alapvető jog lenne, az a Fidesz kormány szemében elfojtandó lázadás.
Az új bérlők számára kedvező elsőfokú bírósági döntés miatti diadalittas győzelmi jelentésében az államtitkár nem csak azt felejtette el megemlíteni, hogy a kormány által támogatott nyertesek sok esetben a pályázati kiírásnak sem feleltek meg, hanem azt is, hogy korábbi döntésében a bíróság már kimondta: a magyar országgyűlésben és a sajtóban is gátlástalanul hazugságokat terjesztett Kishantosról, hogy rossz színben tüntesse fel a húsz éve ott gazdálkodó eddigi bérlőt."

 

Szerző