Visszahozná a PDSZ a 18 éves korhatárt

Publikálás dátuma
2014.06.01. 17:24
Mendrey László Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt javasolja a kormányzatnak, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát.

Azt javasolja a kormánynak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát. Mendrey László a pedagógusnap alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt közölte: a demográfiai változások mellett a "krónikus diákhiány" legfőbb oka a tankötelezettség korhatárának leszállítása, ennek következtében iskolákat zárhatnak be.

Ugyanakkor a továbbtanulás esélyétől megfosztott, sokszor a továbbképzésre nem alkalmas szakmunkásokat termel a rendszer, és ez nem segíti a munkaalapú társadalom megteremtését - mondta. Azt is sürgette, hogy ne legyen kötelező a tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. Ezen felül elkerülhetetlennek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ "monopóliumának" átgondolását, szerinte lehetőséget kell adni az intézményfenntartásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erre alkalmasak. A Fidesz szerint a mostani kormány bebizonyította, hogy becsüli a tanárokat.

Az Együtt-PM viszont felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz fontosabbnak tartja a stadionépítést az oktatásnál. Az MSZP kiemelte, köszönet illeti a pedagógusokat, akik "hittel, tudással, elkötelezettséggel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat".

Szerző

Fidesz bábok

Hír-értékű volt a bejelentés: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz tervezett, már be is nyújtott törvénytervezete ellen, amellyel a fővárosi önkormányzati választásokat kívánja átírni. Szombati számunkban Dési János kollégám már szólt a kormányzó párt újabb botrányos lépéséről, bojkottot ajánlva az ellenzéki szereplőknek. Tudja ő is, tudjuk mindannyian: a társadalom mai állapotában kevés az esélye egy sikeres bojkott akciónak; az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy a Fidesz azt teszi velünk, amit akar, egyetlen törvényesnek bemutatott, de átláthatóan törvénytelen akciója nem váltott ki elemi felháborodást.

Ez sem fog; a vidéket eleve nem érdekli, a budapestiek meg fásultnak látszanak. De vajon megoldás-e az alkotmánybíróság? Megoldás-e bármely olyan eszköz, amely a jogállamiságot sugallja? Nem az-e épp a legnagyobb baj, hogy Orbán rendszere megszüntette, kiiktatta a fékeket és ellensúlyokat?  Hogy a sok-sok erre hivatott szervezet vagy Orbán hívők gyülekezetévé vált, vagy egyszerűen gyáva, és nem mert a jogállamiság normái szerint dönteni? És ha így van, vajon mit várhatunk ebben a konkrét esetben az alkotmánybíróságtól? Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy helytelen lépés az MSZP-től, hogy beadvánnyal fordul a testülethez, csak azt: a jogállami utak nem elegendőek. Lehet, hogy nem a bojkott a megfelelő lépés, de ha nem az, akkor is meg kell találni azt a módszert, amivel felrázható a lakosság.

Amivel végre ráébreszthető: saját pénzén teszik őt a Fidesz bábfigurájává.

Szerző
Németh Péter

Fidesz bábok

Hír-értékű volt a bejelentés: az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz tervezett, már be is nyújtott törvénytervezete ellen, amellyel a fővárosi önkormányzati választásokat kívánja átírni. Szombati számunkban Dési János kollégám már szólt a kormányzó párt újabb botrányos lépéséről, bojkottot ajánlva az ellenzéki szereplőknek. Tudja ő is, tudjuk mindannyian: a társadalom mai állapotában kevés az esélye egy sikeres bojkott akciónak; az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy a Fidesz azt teszi velünk, amit akar, egyetlen törvényesnek bemutatott, de átláthatóan törvénytelen akciója nem váltott ki elemi felháborodást.

Ez sem fog; a vidéket eleve nem érdekli, a budapestiek meg fásultnak látszanak. De vajon megoldás-e az alkotmánybíróság? Megoldás-e bármely olyan eszköz, amely a jogállamiságot sugallja? Nem az-e épp a legnagyobb baj, hogy Orbán rendszere megszüntette, kiiktatta a fékeket és ellensúlyokat?  Hogy a sok-sok erre hivatott szervezet vagy Orbán hívők gyülekezetévé vált, vagy egyszerűen gyáva, és nem mert a jogállamiság normái szerint dönteni? És ha így van, vajon mit várhatunk ebben a konkrét esetben az alkotmánybíróságtól? Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy helytelen lépés az MSZP-től, hogy beadvánnyal fordul a testülethez, csak azt: a jogállami utak nem elegendőek. Lehet, hogy nem a bojkott a megfelelő lépés, de ha nem az, akkor is meg kell találni azt a módszert, amivel felrázható a lakosság.

Amivel végre ráébreszthető: saját pénzén teszik őt a Fidesz bábfigurájává.

Szerző
Németh Péter