Törékeny lábakon Sziszi győzelme

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:30
Sziszi tábornok hívei zászlókkal, kürtökkel és tűzijátékkal ünnepelték választottjuk győzelmét FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JONA
Nem volt kétséges a volt vezérkari főnök, Abdel Fattah el-Sziszi győzelme az egyiptomi elnökválasztáson. Habár az alacsony részvételi arány miatt már most látszik a bizonytalanság a lakosság körében, Egyiptom népe egyelőre kivár. Később azonban ismét tiltakozó megmozdulások lehetnek, amennyiben az új elnök nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. 

Papírforma eredmény született a múlt heti egyiptomi elnökválasztáson. Kicsit sem meglepő módon, a volt vezérkari főnök és védelmi miniszter nyerte a voksolást, támogatottsága a 95 százalékot is meghaladja az előzetes eredmények alapján.

Szabahi megtámadta az eredményt
Megtámadta az egyiptomi választás végeredményét a második helyen végzett Hamdín Szabahi. A baloldali jelölt választási kampánystábja közölte, hogy panaszt tett a választási bizottságnál, mert szerinte a voksolást számos szabálytalanság kísérte. A voksolást nagy fölénnyel megnyert Abdel Fattah al-Sziszi hívei még a szavazókörzetekben is a tábornok megválasztására szólítottak fel, miközben ez szigorúan tilos lett volna - állították jogi képviselői. Szabahi tábora szerint érvényteleníteni kell a voksolás harmadik napján leadott szavazatokat is. A választási bizottság a nagy hőségre hivatkozva hosszabbította meg a voksolás időtartamát. Független megfigyelők Szabahival szemben nem kifogásolták a voksolás meghosszabbítását.

Egyetlen kihívója, az utolsó pillanatban induló baloldali politikus, Hamdín Szabahi csupán a szavazatok 3 százalékát tudta megszerezni.

S ugyan végleges eredmény csak a héten várható, a hatalmas különbség miatt valószínűtlen, hogy Abdel Fattah el-Sziszi győzelmét bárki is megkérdőjelezhetné.

Diadalát inkább az igen alacsony részvételi arány teszi kétségessé, s a régi korokat idéző, már-már gyanús mértékű támogatottsága - az 1952-es katonai puccs óta, egészen a 2011-es forradalomig mindig katonaember irányította Egyiptomot az Egyesült Államok által busásan támogatott hadsereg szárnya alatt - s az elnök rendszerint 90 százalék feletti eredményt ért el az elnökválasztásokon.

Az egyiptomi választási bizottság adatai szerint a részvételi arány mindössze 46 százalékos volt.

Éppen ennyien járultak az urnákhoz a két évvel ezelőtti elnökválasztás második fordulója során is, amikor a tavaly katonai puccsal eltávolított Mohammed Morszi, iszlamista jelölt, és az arab tavasz által megbuktatott Hoszni Mubarak elnök utolsó kormányfője, Ahmed Safík mérkőzött meg egymással.

Távol maradtak a szalafisták
A Washington Post azt jegyezte meg, hogy miközben az ultrakonzervatív szalafista párt előzőleg Sziszi tábornokot támogatta, a tömörülés szavazói távol maradtak a választástól. A Núr párt ugyan sokáig Mohammed Morszi és a Muzulmán Testvériség szövetségese volt, tavaly júliusban támogatta az államfp megbuktatását. Az amerikai lap megjegyezte: a hadsereg iszlamistákkal szembeni kemény fellépése elbizonytalanította a szalafisták szavazóit.

Úgy tűnik, az akkori helyi sajtóban megjelent jóslatok sorra beigazolódtak. Az al-Watan címlapján akkor azt írta, Egyiptom az Arab Tavasz záró fejezetét írja.

A Tahrir and Beyond, vagyis a "Tahrír tér és ami mögötte van" című egyiptomi blog írója így fogalmazott: a hadsereg 2011. februári hatalomra kerülése óta a lakosság megosztásán munkálkodik. "Oszd meg és uralkodj, még mindig működik", írta.

Mubarak szelleme tovább él, csupán elitváltás történik Egyiptomban, vélték elemzők. "Ha Safík győz, tüntetések lesznek. Ha Morszi győz, akkor szintén tüntetések lesznek, s a nap katonai

puccsal zárul" - volt olvasható az al-Dzsazíra katari televízió honlapján. A mostani alacsony részvételt, ahogy két éve is, a politikai helyzet és a tikkasztó hőség számlájára írták. Ugyan a kétnapos választási folyamatot megtoldották még egy plusz nappal, a szavazóhelyiségek kongtak az ürességtől.

Az al-Sorúk című napilap "Szavazatokra várnak az urnák" címmel hozta le vezércikkét, míg az al Maszri al-Júm azt írta címlapján: "Az állam voksra vár".

Az AP kairói riportja remekül bemutatta a helyzetet: harmadnap, a főváros szavazóhelyiségeiben nyitás után egy órával csupán egy választópolgár fordult meg.

Mint Abudullah al-Arian, az amerikai Georgetown Egyetem történelem professzora fogalmazott, Egyiptom vezetőin kezdett úrrá lenni a pánik, s kétségbeesve próbálták szavazásra buzdítani a népet. Még komoly pénzbírságot is kilátásba helyeztek, hogy eltérítsék az otthon maradástól a polgárokat.

Sziszi győzelme egyben kudarca is lett: az 54 millió szavazásra jogosult állampolgár közül 24,8 millió adta le voksát, ebből 24 millió a tábornokra, míg 0,8 millió a munkajogász Szabahira.

A többség azonban, mintegy 30 millió választópolgár úgy döntött, el sem megy szavazni, nem látta értelmét. A katonaember híveinek táborát főleg azok alkotják, akik Mubarak alatt is biztonságban és jól éltek, vagyis elsősorban a biztonsági erők tagjai, üzletemberek, a turizmusból élők, s a kopt keresztények.

Feltűnő volt azonban az arab tavasz gerjesztette forradalomban résztvevő liberális réteg és fiatalok távolmaradása, vagy a szintén a felkelést támogató Április 6. mozgalom tagjaié, akik közül sokakat az elmúlt hónapokban rács mögé zártak.

A tavaly megbuktatott Mohammed Morszi mögött álló Muzulmán Testvériség - melyet azóta be is tiltottak, s terrorszervezetté nyilvánítottak - az elnökválasztás bojkottjára szólított.

Több ezer tagjukat még a tavalyi katonai puccs során vették őrizetbe, s az elmúlt hetekben tömeges ítélethirdetések során döntöttek sorsukról. Tavaly nyár óta összesen 16 ezer ember került börtönbe.

Az Európai Unió megfigyelői úgy nyilatkoztak, az egyiptomi elnökválasztás legitim és átlátható volt, ugyanakkor ők is megemlékeztek "bizonyos csoportok" távolmaradásáról.

A Muzulmán Testvériség politikai szárnya, a Szabadság és Igazságosság Pártja közleményében azt írta: "Egyiptom népe arcon csapta a puccsisták terveit, s menetrendjét, aláírva a tábornokok halálos ítéletét".

Nem járnak messze a valóságtól, ismét a bizonytalanság uralja az arab világ legnépesebb államát, ahol a beiktatásra váró, leendő államfő puccsal ragadta magához a hatalmat, melyet elnyomással, az iszlamisták és az ellenzék elleni hadjárattal szavatol.

Egyiptomban szó sincs a különböző politikai erők közötti konszenzusról. Ugyanakkor az is tény, hogy Sziszi győzelme igencsak törékeny lábakon áll, s ahogy éppen a hadsereg tisztjei fogalmaztak: diadala gyorsan véget érhet, ha nem tud megfelelő ütemben, jelentősen változtatni az ország gazdasági helyzetén.

A tábornok olyannyira biztos volt győzelmében: nem is törte magát azon, hogy hiteles programot dolgozzon ki az ország egyre növekvő problémáinak megoldására.

A tunéziai győzelem hatására megindult 2011. január 25-ei "Facebook" forradalom követelései: a szegénység, a munkanélküliség és a korrupció az elmúlt három évben csak tovább rosszabbodott, ahogy a közbiztonság is ijesztő mértékben romlott a 2011-es eseményeket követően.

Az üzemanyaghiány és áramkimaradások kezelésére befektetők becslései szerint legalább 19 milliárd dollárt kell költenie az új vezetésnek. Egyiptom erős embere immár nem bújhat a kormány szoknyája alá, ahogy tette az elmúlt tíz hónapban.

Eredményeket kell felmutatnia, mert a nép most még kivár, de ha elégedetlenség üti fel fejét, ismét elözönli az utcát.

Szerző

"Szégyen" kiáltással fogadták Klicskót a Majdanon

Ismét nagygyűlést tartottak a Majdannak nevezett kijevi Függetlenség terén vasárnap. A becslések szerint összegyűlt néhány tízezer résztvevő közül többen "szégyent" kiabálva fogadták a leendő főpolgármestert, Vitalij Klicskót, az Ütés (UDAR) párt vezetőjét.

A mostani nagygyűlésen, amely az első volt a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta, kiáltványt fogadtak el, amelyben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, hogy dolgozzák ki a köztük és a jelenlegi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. 

A manifesztumban leszögezték, hogy a "Majdan politikai szubjektum, amely őrködik az ukrán alkotmány betartása fölött és ellenőrzi a hatalmi ágak működését". Javasolták továbbá, hogy a Majdan önvédelmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget.

A Majdan-megmozdulások további szerepéről és céljáról szóló állásfoglalás mellett elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyűlést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a központi téren álló sátrakat, amire válaszul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, ismét fekete füstbe burkolva a belvárost. Ellenállásukkal megakadályozták, hogy nekiláthassanak a közterület-fenntartók a terület rendbetételének.

A vasárnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkosságok felelőseit. Emellett átvilágítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak. Vitalij Klicsko, aki az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri posztot, a színpadról az egybegyűltekhez szólva azt ígérte, hogy következő vasárnap a főtéren nyilvánosan hűségesküt tesz a kijevieknek. Hozzátette, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha addigra kihirdetik a választás hivatalos végeredményét.

A politikust nem fogadták lelkesen a megmozdulás résztvevői. Többen "szégyent" kiabáltak felé, amikor megjelent a színpadon. A megmozdulás résztvevői közül helyszíni jelentések szerint sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást. A politikus nemrég jelentette ki, hogy "a Majdan teljesítette küldetését", és június 7-éig, Petro Porosenko elnöki beiktatásáig a teret rendbe kell hozni, a főváros központi utcáját, a Hrescsatikot pedig meg kell nyitni a forgalom elől.

Klicskónak nem ez volt az első kínos fogadtatása a Majdanon. Február 21-én még utoljára tárgyalóasztalhoz ült az akkori ellenzék másik két vezetője, Arszenyij Jacenyuk Haza (Batykivscsina) párti politikus és Oleh Tyahnibok Szabadság (Szvoboda) párti elnök társaságában Viktor Janukovics akkori államfővel. A tárgyalás után a főtéren Klicsko szemére hányták a tüntetők, hogy kezet fogott azzal az emberrel, aki szerintük parancsot adott a tüntetők véres lemészárlására. Február 18-20. között több mint százan vesztették életüket az éles lőszerekkel támadó rohamrendőrök és a tüntetők közötti harcokban.

Szerző

Sátánvádak miatt egy gyorsétteremben vertek halálra egy embert

Egy szekta tagjai  agyonvertek egy nőt a kelet-kínai Santung tartomány egyik gyorséttermében. A részben videón is megörökített abszurd kegyetlenség sokkolta a kínai közvéleményt, sokan a történteket végignéző emberek, alkalmazottak felelősségét is felvetik.

A brutális tett előzményeként egy középkorú férfi férfi, két lánya és egy fia, valamint két másik nő Csaojüan város McDonalds éttermének vendégeit járták sorra, azok telefonszámát kérve. Az egyik egyedül üldögélő 30 év körüli nő megtagadta a kérést, a visszautasítás pedig felingerelte a csoportot. A nemleges választ egyikőjük "sátáni megnyilatkozásnak" mondta, majd "sátán!" kiáltások közepette székekkel rátámadtak az asszonyra. Az áldozat belehalt a bántalmazásba. Támadói még akkor is rugdalták, amikor a rendőrök megérkeztek. A nő a férjét várta, a házaspárnak egy ötéves kisfia van.

A tanúk elmondása szerint a csapat megfenyegette a jelenlévőket, hogy aki beavatkozik, vagy telefonál, ugyanerre a sorsra jut. Ettől függetlenül a közösségi médiában, valamint az országos sajtóban is nagy visszhangot keltett esettel kapcsolatban az elhunyt nő hozzátartozói és a hozzászólók tömege is azt firtatja, miként lehet, hogy a vendégek elmenekültek, akik pedig ott maradtak, tétlenül nézték végig az esetet.  A támadóknál sem lőfegyver, sem kés nem volt.

A csapat vezére, egy Csang nevű férfi a kínai központi televízió riporterének kérdésére, hogy nem fél-e az igazságszolgáltatástól, azt felelte, hogy nem, mert ő Istenben hisz. A médiában megszólaltatott szakértők ugyanakkor hangsúlyosan különbséget tesznek a szekta és a vallás között. Az egyik szakértő az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szekta "vallás- és emberellenes".

A rendőrség az étteremhez egy Porsche Cayenne márkájú luxusautóval érkező öt gyanúsítottat őrizetbe vette, a verésben szintén aktív tizenéves fiút külön eljárás keretében vonják felelősségre. Az otthonukban talált könyvek és egyéb bizonyítékok arra utalnak, hogy valamennyien a Mindenható Isten nevű szekta tagjai - közölték a hatóságok a hétvégén. A szekta 1990-ben alakult és öt évvel később hivatalosan is destruktívnak nyilvánították, betiltották. Korábban több, a szektát elhagyni akaró tagot megcsonkítottak, vagy végtagjaikat törték. A tartományi rendőrség most határozott fellépést, súlyos büntetést ígért a még fellelhető tagoknak.

Szerző