Európai uniós támogatással újraegyesítenek egy ötvenes években kettévágott szikes tavat a Kiskunsági Nemzeti Parkban.
A LIFE-forrásból támogatott 2 milliárdos projekt keretében áthelyezik egy belvízelvezető csatorna 6 kilométeres szakaszát, és több mint 800 hektáron végeznek természetvédelmi célú élőhelykezelést annak érdekében, hogy biztosítsák a szikes tavi és a szikes pusztai élőhelyek fennmaradását.
A Kiskunság középső részén található Böddi-szék védett madárfajok tucatjainak fészkelő- és táplálkozó helye.
A tómedret azonban annak idején kettévágták a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból károsnak bizonyult, mivel a csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, megváltoztatja a szikes tó vízháztartását, anyagfeldúsulást okoz, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezi.
A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű időszakos szikes tavak 18 százalékát teszi ki.
Európában ritka és különleges jelentőségű élőhely, ami része az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek, és hazai jogszabályok által is védett terület.
Felújított menedékház Kisirtáspusztán, Nagybörzsöny közelében 2014. május 30-án. Az Ipoly Erdő Zrt. turisztikai beruházási progr
Korszerűsítették és bővítették a fekete-hegyi kulcsosházat a Pilisben, valamint a kisirtási menedékházat a Börzsönyben, a két felújított turista-szálláshelyet pénteken adták át – tájékoztatta a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-t.
Lomniczi Gergely elmondta, hogy a Pilisszentlélek és Kesztölc között található fekete-hegyi kulcsosház felújítását és korszerűsítését a Pilisi Parkerdő Zrt. mintegy 25 millió forintból valósította meg. A munkák során kicserélték a tetőt, felújították a kéményt, szigetelték a falakat, az épület új bútorzatot is kapott. Az elektromos áramot napkollektorok és napenergia, illetve egy aggregátor biztosítja.
A Börzsönyben található kisirtáspusztai hegyi menedékház felújítását az Ipoly Erdő Zrt. 2013-ban kezdte el turisztikai beruházási programjának keretében. A felújítással 38 újabb szálláshely jött létre. Az eredeti régi kőépületeket teljesen felújították, biztosított az áramellátás, elkészült a víz-, a fűtés- és a szennyvízrendszer.
Fotó: Komka Péter/MTI
Az állami erdőgazdaságok 2013-14-ben mintegy négymilliárd forintot fordítanak közjóléti, turisztikai beruházásokra. A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Ipoly Erdő Zrt. területein 2013-ban és 2014-ben a fejlesztések eredményeként mintegy 300 millió forintos beruházással összesen 150 férőhellyel gyarapodott a klasszikus bakancsos turisztikai szálláshely-kapacitás.
Tizenöt védett madárfiókát mentettek ki a Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakemberei a repülőtér területéről, az állatokat átszállították a Hortobágyi Nemzeti Parkba.
A megmentett fiatal ragadozó madarakat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepén dolgozó szakemberek készítik fel az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket - közölte a repülőtér illetékese pénteken az MTI-vel.
Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák őket.
A repülőtér hivatásos vadőre minden évben befogja az újonnan kikelt ragadozó madárfiókákat és a számukra sokkal biztonságosabb Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítja őket.
A természetvédelmi akciónak fontos repülésbiztonsági jelentősége van: a ragadozó madárfiókák - tapasztalatlanságuk miatt - nemcsak saját magukra jelentenek veszélyt, de a repülőgépek hajtóművébe kerülve nagyon súlyos műszaki problémát, akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak.
A közlemény szerint a védett madarak közül például egy egerészölyv természetvédelmi értéke 25 ezer forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 ezer forintban határozták meg.
A ragadozó madarak befogására a kora nyári időszak az ideális, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a fiókák a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul "helyismeretük" sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává - olvasható a közleményben.
