Támogathatják a választási trükközést

Rendkívüli ülésen tárgyalja ma a kormánypárti többségű Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) a Fidesz-KDNP-nek az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosító javaslatát, amely alapjaiban írná át néhány hónappal az önkormányzati voksolások előtt az egész rendszert, durván aránytalan mandátumszámítást vezetve be Budapesten.

Megírtuk, a választási csalás határát súroló javaslat lényege, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester - fővárosi közgyűlést már idén ősztől a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy úgynevezett "kompenzációs listáról" jutna be mellettük. Vagyis a jelenlegi létszám kevesebb, mint harmada kerülne be listáról, míg az új testület több, mint kétharmada "alanyi jogon", polgármesterként ülhetne be. Ráadásul ordító aránytalanság lenne, ha a 24 ezres lakosú I. kerület ugyanúgy egy polgármester-képviselőt küldhetne a testületbe, mint a 118 ezer lakosú XIII. kerület.

A kormánypárti indokok jól hangzanak, de álságosak, a következmények pedig beláthatatlanok. A demokratikus ellenzéki pártok tiltakoztak, a DK és az MSZP pedig jelezte: az Alkotmánybírósághoz illetve az ombudsmanhoz fordul, mert a javaslat valószínűleg ellentétes az alaptörvénnyel. Ennek ellenére a BÖSZ vélhetően támogatja, legalábbis Riz Levente elnök - a XVII. kerület polgármestere - üdvözölte az ötletet és jelezte: az irány megegyezik a BÖSZ céljaival is.

A kormánypárti javaslatot ma az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tárgyalja, és a javaslatot június közepéig el is fogadhatja a Ház.

Szerző

Különadóval sújtanák Orbánék a médiát

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:10

Mégis megadóztatná a teljes médiaszektort a kormány; a reklámadóról szóló törvényjavaslatot egyéni képviselői indítvány formájában ma nyújtják be a parlamentnek - értesült az atv.hu. A reklámadó elsősorban a hazai kereskedelmi televíziókat érintené, de nehéz helyzetbe hoznák a nyomtatott napi- és hetilapokat, valamint az internetes portálokat, szabadtéri reklámhordozókat és járműreklámokat is. 

A tervezet szerint az adóalap fél milliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük. Ezután 5 milliárd forintig 1 százalékot, az adóalap 5 és 10 milliárd forint közötti része után 10 százalékot, 10 és 15 milliárd között pedig már 20 százalékot.

Az adóalap 15 és 20 milliárd közötti része után 30 százalék lenne az adó, míg a 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kellene befizetniük a médiavállalatoknak. A reklámadó ötlete már többször felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek tervét. Az ötletet 2013 tavaszán ismét "bedobta" Orbán Viktor miniszterelnök - arra hivatkozva, hogy minél gyorsabban le kell zárni az ország elleni EU-s túlzottdeficit-eljárást -, majd május közepén nyilvánosságra is hozták az új adófajtáról szóló törvénytervezetet a kormány honlapján.

A reklámadót végül akkor sem vetették ki. Mint a hvg.hu írta, akkor több forrás is azt mondta a portálnak, hogy a reklámadó ötlete semmi más célt nem szolgált, mint hogy ezzel vegyék el a kedvét a TV2-re esetlegesen bejelentkező külföldi társaságoknak az adásvételtől. Időközben az elmúlt években többmilliárdos vesztességet termelő TV2 tulajdonost cserélt, de nem egy nemzetközi médiacég, hanem a magyar vezérigazgató és az egyik menedzser vette meg a társaságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben egyébként leszögezte, hogy 2014-ben nem számolnak a reklámadóval, nem akarják kivetni már. Legutóbb idén februárban merült fel a reklámadó bevezetésének gondolata.

Ha bevezetik az új terhet, a legnagyobb adófizető biztosan az RTL Klub lesz. A cég 2009-2011 között stabilan 29 milliárd forintos árbevételt könyvelt el, aminek legalább a háromnegyede, de inkább még nagyobb szelete reklámbevétel lehet. A TV2 ugyanebben az időszakban 16-21 milliárdos árbevételt tett közzé, és árbevétele folyamatosan csökkenő.

Témák
Fidesz adó média

Kinek van pénze nyári táborokra?

Hamarosan kezdődik a nyári szünet, a szülők több száz tábor közül válogathatnak gyermekeik számára. Azok, akik nem tudják megfizetni a több tízezer forintot kóstáló tematikus és kalandtáborokat, még mindig választhatják az önkormányzatok napközis táborait. Az ilyen táborok helyzete és működése azonban még ma is zavarosnak tűnik, mind a fenntartók, mind pedig a felügyelő pedagógusok szemszögéből. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a táboroztató tanárokat mindig megfizetik - ám mégis előfordulhat, hogy feladatukat szabadságuk terhére, ingyen vállalják. 

Az elmúlt tíz évben óriási fejlődésen ment keresztül a gyermektáboroztatás: a klasszikus táborok mellett néhány éve megjelentek a tematikus táborok, amelyek egy konkrét téma köré épülnek - ilyenek az idegen nyelvi-, a kaland-, a "fantasy"-,a tánc- és horgásztáborok - nyilatkozta Tóth Béla, a taborfigyelő.hu ügyvezetője. Mindemellett az utóbbi időben elterjedtek az olyan "vegyes vágott" táborok is, amelyek keretein belül az eredeti főtéma mellett a gyermek más elfoglaltságot is választhat, jellemző például a sport és az idegen nyelv mint a témák kombinációi.

Tóth Béla szerint az ilyen táborok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, elterjedésük legfőbb oka azonban, hogy a táborvezetők felismerték: az árakban már nem tudnak egymással versenyezni, így minél sokszínűbb programokkal igyekeznek felhívni a gyermekek - és szüleik - figyelmét.  Éppen ezért mind a táboroknak mind pedig a táboroztatóknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, a minőségi programok összeállítása mellett az is fontos tényező, hogy az adott tábor jogilag is legálisan működő legyen, és lehetőség szerint a felügyelők is rendelkezzenek táborszervezési tapasztalatokkal.

Ugyanakkor Tóth Béla szerint nincs hivatalos előírás sem a táboroztatók számával, sem végzettségükkel kapcsolatban - az sem szükségszerű, hogy pedagógus végzettségűek legyenek. "A táborok esetében nincs szektorspeciális minőségbiztosítás, de erre a táboroztató részéről sem forrás, a szülők részéről pedig igény sincsen. Jelenleg egy vállalkozói igazolvánnyal vagy adószámmal bárki szervezhet tábort" - világít rá a szakember.

A taborfigyelo.hu oldalon több mint 30 különböző kategóriát különítettek el, amelyeken belül mintegy 500 tábor közül választhatnak az érdeklődők. A kínálat a témák mellett az árak tekintetében is igen sokszínű: a napközis táborokra - ahova a szülők reggel elviszik a gyereket, este pedig érte mennek - átlagosan 18 000 forintot, "ott alvós" táboroknál esetében az összeg 30 000 forint körül mozog. Tóth Béla szerint a típusok árait tekintve 2013-hoz képest csökkenés tapasztalható: egy évvel korábban a napközis táborok átlagosan 26 500 forinttal, az ott alvós típusok 32 650 forinttal csapolták meg a szülők pénztárcáját. "A szórás azonban óriási" - hangsúlyozta Tóth Béla -, "portálunkon jelenleg van napközis és ott alvós tábor 10 000 forinttól, de van 150 000 forintos külföldi táborunk is".

Azok a szülők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket több hetes kalandtáborokba küldjék, még mindig választhatják a helyi önkormányzatok által szervezett iskolai napközis táborokat. Egy korábbi cikkünkben azonban rávilágítottunk, hogy még mindig nagy a zűrzavar a Klik és az önkormányzatok közti feladatmegosztás tekintetében: a Kéil szerint nekik nem feladatuk a napközis táborok szervezése, a gyermekek napközbeni felügyeletének megoldása az önkormányzatok dolga. A napközis táborokat felügyelő pedagógusok pedig a feladatot csak saját nyári szabadságuk terhére vagy csak túlórában vállalhatják el - a túlórákra, sőt, gyakran a gyerekeknek való programok szervezésére sincs forrás.

A Pécsi Újságnak Fekete Mária, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) területi vezetője azonban úgy nyilatkozott: "ez az egyik olyan terület, ahol tisztázódnak a szerepek", a feladatkörök jól elkülönülnek, ráadásul a pedagógusok is heti bruttó 40 ezer forintot kapnak munkájukért - de saját élelmezésüket is "ebből kell megoldaniuk".

A Népszava megkeresésére Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta: a szerepek világosak, a gyerekek nyári felügyeletének megszervezése az önkormányzatokat terheli. "Most a pedagógus nem az önkormányzat alkalmazottja, ezért az önkormányzatok megbízási munkaszerződés megkötésével alkalmazhatnak pedagógusokat a napközis táborok felügyeletére" - mondta Galló Istvánné, hangsúlyozva: a szerződtetett pedagógusok mindig kapnak fizetést, nem dolgozhatnak feketén.

A bérek azonban az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függnek, hiszen az önkormányzatoknak a programokhoz szükséges "tárgyi feltételeket" is biztosítaniuk kell, "ezek költségei is benne vannak a táborokra szánt összegben, nem csupán a pedagógusok fizetése". A PSZ elnöke azt is kiemelte, hogy a tanárok saját maguk döntenek arról, saját szabadságuk terhére vállalnak-e nyári munkát, elfogadják-e a megbízási szerződés feltételeit.

Tábor nehéz sorsú, tehetséges romagyerekeknek
A cigány táboroztatás hagyományait őrizve az idén is szeretne negyven, nehéz sorsú, tehetséges fiatalt Csillebércen tábotoztatni a Polgár Alapítvány az Esélyekért civil szervezet. Hat éve alapvetően önerőből működtetnek egy tehetségmentő programot, így a pályázati pénzektől függ, hogy hány gyereknek tudnak ösztöndíjat biztosítani, mellé mentort fogadni, és számtalan más formában segítséget nyújtani számukra. Jelenleg száz ösztöndíjasuk van.
Idén öt pályázatot adott be az alapítvány a Nemzeti Tehetség Program kiírásaira, de egyiket sem tartották méltónak a támogatásra. A tábor - június 23–28. között - költsége két millió forint, eddig a felét sikerült összegyűjteni. Várnak minden olyan támogatást/támogatót, aki segíteni tud: útiköltségre, ,,táborba való" élelmiszerre (gyümölcs, ásványvíz...) és olyan programokra gyűjtenek, amelyek gazdagíthatják a táborban töltött hat napot.
Számlaszám: Raiffeisen Banknál vezetett 12010501-01072910-00100009 (megjegyzésbe: TÁBOR)

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint azonban a nyári táborok kérdése "évtizedek óta akut probléma a közoktatásban". A pedagógusok természetesen nyári szabadságuk terhére végzik ezt a munkát, "megalázóan alacsony bérekért" - de az is előfordul, hogy ingyen. A bérekből - ha fizetnek - "természetesen" levonják az étkezés, ott alvós tábor esetén a mosatás díját is: mindezért napi 24 órás szolgálat "dukál" - nyilatkozta lapunknak a PDSZ elnöke, hozzátéve: "A táboroztatás kérdésének megoldása - úgy tűnik - idén sem megoldott, de nem tűr további halasztást!"