Igaz, Kovács Áron műsorvezető valahogy mindig elárulta nekik, hogy a háromféle válaszból melyik a helyes. Itt az a kissé túlbonyolított szabály, hogy a stúdióban ülő csoportoknak ki kell találni, hogy a két-két avatatlan személy eltalálja-e majd ezt a helyes választ.
Néha eltalálták, néha nem. Mondjuk azért nehezen elfogadható, hogy két huszonéves férfiú nem tudja felsorolni a honfoglaló hét vezért, illetve csak négyet, bár ők egy ötödik -nem helyénvaló - nevet is felsoroltak még.
Aztán nagy nehézségek árán valahogy összehozzák Hitler személyét a második világháborúval, amiről azt kellett tudni: semlegesek voltak-e a németek.
Nagy nehezen kiderítették, hogy nem, de az már történelmi tévedésük, hogy szerintük 1948-ban volt vége ennek a háborúnak. A lánypáros valamivel ügyesebb volt.
Nehezen ugyan, de kitalálták, hogy az egypupú teve az a dromedár, és hogy a csúnya beszédet alpárinak is lehet mondani. Nem jogos tehát az elmeroggyantak kifejezés, de azért az egész játék ijesztő tanulságokkal szolgál. (Egyebek között a politikusok számára is, hogy igazán mire számíthatnak.)
Nem arról van szó, hogy az idősebbek mindent jobban tudnának, mondjuk például 10 megkérdezettből, alig egy-két válaszoló tudná megmondani, hogy a mohácsi csata végén ki fulladt a Csele patakba.
Akkor is túl szegmentálva közvetítették az ismereteket. (Például a történelem, irodalom, földrajz részleteiben.) Mégis, valahogy egymásra épültek ezek az ismeretek, most meg mintha nem lenne semmi összefüggés a fiatalok tájékozottságában.
S persze a tényekkel is hadilábon állnak. Most, hogy 16 évre szállították le az iskolaköteles kort, még ijesztőbb nem tudások várhatóak.
