Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztésben azzal magyarázta a változtatást, hogy az ülésvezető elnök szavazati jogának korlátozását sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem pedig a magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Szerinte e jog gyakorlása semmilyen módon nem befolyásolja a levezető elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyűlés ülését.
A politikus több nemzetközi példát is említett az ülést vezető elnök szavazati jogára, egyebek mellett az Európai Parlamentet.
Az ellenzék kritizálta a módosítást, mert szerintük a kormányoldal csak a kétharmados többségének biztosítása érdekében változtat a szabályozáson.
Mivel ezután a levezető elnöknek is lesz szavazati joga, az a rendelkezés is kikerül a házszabályból, hogy szavazategyenlőségnél az ő voksa dönt.
A hétfőn elfogadott házszabály-módosítással azt is jóváhagyta a Ház, hogy ezentúl ne az összes képviselő négyötödének, hanem a jelenlévő képviselők négyötödének szavazata legyen szükséges a házszabálytól eltéréshez egy ügy tárgyalásánál vagy a döntéshozatalnál.
Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodnak, mivel az 1994-ben elfogadott, korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól eltérés lehetőségét. Rogán Antal indoklásában jogtechnikainak nevezte azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő - azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó - módosító javaslatot is benyújthat. Túlterjeszkedő módosító javaslat azonban nem irányulhat minősített többséget igénylő rendelkezések megállapítására, illetve módosítására.
A házszabály-módosítás a közzétételét követő napon lép hatályba.