Kovács Béla cáfol és köszöni az orvosi segítséget

Megismételte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő hétfőn azon nyilatkozatát, miszerint sem hazai, sem külföldi titkosszolgálatnak nem dolgozott, nem kapott tőlük megbízást, feladatot, sem anyagi vagy egyéb juttatást.

A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az európai és az orosz parlament között működő közös bizottság tagjaként evidens volt, hogy orosz állampolgárokkal, képviselőkkel, diplomatákkal találkozzon munkája során. Lehetségesnek nevezte, hogy voltak közöttük olyan emberek, akik munkájuk során más feladatot is elláttak, de - mondta - erről neki nem volt tudomása.
Kiemelte: EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá.

Kovács Béla közölte, céljai egyértelműek voltak: az Unió és Oroszország közötti jó kapcsolat fenntartása. Ezt magyar szempontból is fontosnak nevezte egyrészt a paksi bővítés, másrészt a Déli Áramlat miatt, s utalt arra is: jövőre meg kell hosszabbítani Magyarország gázellátási szerződését, ami meghatározó lesz a következő évek energiaellátása szempontjából.
A jobbikos politikus szólt arról, hogy amikor kémkedési gyanúba keverték, maga kérte párttársán, Mirkóczki Ádámon keresztül a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.

Hibának nevezte, hogy a két hete tartott ülést követően hirtelen távozott. Ennek okai közé sorolta, hogy a zárt ülésről elmondható dolgokat előtte már Mirkóczki Ádám és Vona Gábor pártelnök ismertette, továbbá volt egy szegedi programja. Első programját lekéste, esti lakossági fórumát pedig erős szívtáji panaszai miatt le kellett mondania - tette hozzá.
Kovács Béla kifogásolta, hogy az ártatlanság vélelme helyett több sajtóorgánum komoly állításokat fogalmazott meg vele szemben, s közölte: pert fog kezdeményezni ezekben az ügyekben.

A politikus szólt arról, hogy addig nem tud lemondani mentelmi jogáról, amíg ügye nem kerül az európai parlament jogi bizottsága elé. Hozzátette: minden meghallgatáson részt fog venni. A jogi bizottság döntését követően az EP elnöke a strasbourgi plenáris ülésen bocsáthatja szavazásra mentelmi jogának kérdését, Kovács Béla számításai szerint ez kora ősszel következhet be.

Kovács Béla a közel egyórás sajtótájékoztatón köszönetet mondott orvosainak és ápolóinak munkájukért, a Jobbik elnökségének és tagjainak pedig amiatt, hogy kiálltak mellette.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője a sajtó hozzáállását köszönte meg, jelezve: egyetlen kereskedelmi csatorna kivételével nem zaklatták a kórházban Kovács Bélát. Megismételte: a Jobbik fenntartja azon álláspontját, miszerint a képviselő nem tett semmi Btk.-ba ütközőt. Továbbra is a nemzetbiztonsági bizottság jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatalát sürgette, hozzátéve: ezzel sok találgatást meg lehetne szüntetni.

Szerző

Még egy szavazat kellett a Fidesznek

Az ezt lehetővé tevő házszabály-módosítást hétfőn fogadta el a parlament - fideszes javaslatra - 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében. Nyílt szavazásoknál eddig kizárólag szavazategyenlőség esetén volt szavazati joga az ülés levezetőjének.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztésben azzal magyarázta a változtatást, hogy az ülésvezető elnök szavazati jogának korlátozását sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem pedig a magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Szerinte e jog gyakorlása semmilyen módon nem befolyásolja a levezető elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyűlés ülését.

A politikus több nemzetközi példát is említett az ülést vezető elnök szavazati jogára, egyebek mellett az Európai Parlamentet.
Az ellenzék kritizálta a módosítást, mert szerintük a kormányoldal csak a kétharmados többségének biztosítása érdekében változtat a szabályozáson.

Mivel ezután a levezető elnöknek is lesz szavazati joga, az a rendelkezés is kikerül a házszabályból, hogy szavazategyenlőségnél az ő voksa dönt.

A hétfőn elfogadott házszabály-módosítással azt is jóváhagyta a Ház, hogy ezentúl ne az összes képviselő négyötödének, hanem a jelenlévő képviselők négyötödének szavazata legyen szükséges a házszabálytól eltéréshez egy ügy tárgyalásánál vagy a döntéshozatalnál.

Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodnak, mivel az 1994-ben elfogadott, korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól eltérés lehetőségét. Rogán Antal indoklásában jogtechnikainak nevezte azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő - azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó - módosító javaslatot is benyújthat. Túlterjeszkedő módosító javaslat azonban nem irányulhat minősített többséget igénylő rendelkezések megállapítására, illetve módosítására.
A házszabály-módosítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Szerző

Megkezdte börtönbüntetését a Bayern München volt elnöke

Börtönbe vonult hétfőn Uli Hoeness, a Bayern München német labdarúgó egyesület volt elnöke, akit adókerülés miatt három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.

A volt sportvezető a bajorországi Landsbergben működő büntetés-végrehajtási intézetben kezdte meg a szabadságvesztés letöltését - közölték ügyvédei.

Uli Hoenesst hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró értékre elkövetett adócsalásban marasztalták el márciusban, amiért nem fizette be egy titkos svájci számlán keresztül bonyolított tőzsdei és devizapiaci ügyeletekből származó nyereség után járó közterheket.

Elítélése után lemondott a Bayern München egyesületnél és részvénytársaságnál betöltött tisztségeiről, de jelezte, hogy a büntetés letöltése után visszatér a klubhoz.

Uli Hoeness tavaly januárban önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben, néhány héttel azután, hogy a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól.

Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében a bíróság nem fogadta el az önfeljelentést, mert a sportvezető nem tárta fel a terhére rótt adózási bűncselekmények valamennyi részletét.

A Bayern München volt elnöke 1970-től 1979-ig az egyesület labdarúgója volt, az NSZK nemzeti válogatottjával 1972-ben Európa-bajnoki, 1974-ben világbajnoki címet szerzett. 27 éves korában egy térdsérülés miatt visszavonult, de az egyesületnél maradt és menedzserként dolgozott tovább. Az egyesület elnöki tisztségét 2009-ben vette át Franz Beckenbauertől, a Bayern München AG felügyelőbizottsága elnöki tisztségét pedig 2010-től látta el. Vezetésével a Bayern München a világ egyik legsikeresebb egyesülete lett, a legutóbbi szezonban a Bundesligát és a Német Kupát is megnyerte, a tavalyi szezonban pedig triplázott, a nemzeti liga- és kupagyőzelem mellett a Bajnokok Ligájában is az első helyen végzett.

Szerző