Kovács Béla cáfol és köszöni az orvosi segítséget

Megismételte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő hétfőn azon nyilatkozatát, miszerint sem hazai, sem külföldi titkosszolgálatnak nem dolgozott, nem kapott tőlük megbízást, feladatot, sem anyagi vagy egyéb juttatást.

A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az európai és az orosz parlament között működő közös bizottság tagjaként evidens volt, hogy orosz állampolgárokkal, képviselőkkel, diplomatákkal találkozzon munkája során. Lehetségesnek nevezte, hogy voltak közöttük olyan emberek, akik munkájuk során más feladatot is elláttak, de - mondta - erről neki nem volt tudomása.
Kiemelte: EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá.

Kovács Béla közölte, céljai egyértelműek voltak: az Unió és Oroszország közötti jó kapcsolat fenntartása. Ezt magyar szempontból is fontosnak nevezte egyrészt a paksi bővítés, másrészt a Déli Áramlat miatt, s utalt arra is: jövőre meg kell hosszabbítani Magyarország gázellátási szerződését, ami meghatározó lesz a következő évek energiaellátása szempontjából.
A jobbikos politikus szólt arról, hogy amikor kémkedési gyanúba keverték, maga kérte párttársán, Mirkóczki Ádámon keresztül a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.

Hibának nevezte, hogy a két hete tartott ülést követően hirtelen távozott. Ennek okai közé sorolta, hogy a zárt ülésről elmondható dolgokat előtte már Mirkóczki Ádám és Vona Gábor pártelnök ismertette, továbbá volt egy szegedi programja. Első programját lekéste, esti lakossági fórumát pedig erős szívtáji panaszai miatt le kellett mondania - tette hozzá.
Kovács Béla kifogásolta, hogy az ártatlanság vélelme helyett több sajtóorgánum komoly állításokat fogalmazott meg vele szemben, s közölte: pert fog kezdeményezni ezekben az ügyekben.

A politikus szólt arról, hogy addig nem tud lemondani mentelmi jogáról, amíg ügye nem kerül az európai parlament jogi bizottsága elé. Hozzátette: minden meghallgatáson részt fog venni. A jogi bizottság döntését követően az EP elnöke a strasbourgi plenáris ülésen bocsáthatja szavazásra mentelmi jogának kérdését, Kovács Béla számításai szerint ez kora ősszel következhet be.

Kovács Béla a közel egyórás sajtótájékoztatón köszönetet mondott orvosainak és ápolóinak munkájukért, a Jobbik elnökségének és tagjainak pedig amiatt, hogy kiálltak mellette.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője a sajtó hozzáállását köszönte meg, jelezve: egyetlen kereskedelmi csatorna kivételével nem zaklatták a kórházban Kovács Bélát. Megismételte: a Jobbik fenntartja azon álláspontját, miszerint a képviselő nem tett semmi Btk.-ba ütközőt. Továbbra is a nemzetbiztonsági bizottság jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatalát sürgette, hozzátéve: ezzel sok találgatást meg lehetne szüntetni.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.