Fokozott ellenőrzés lesz a vasúti átjáróknál

 Országszerte ellenőrzéseket tart a vasúti átjáróknál a MÁV és a rendőrség kedden, a vasúti átjárós balesetek megelőzéséért szervezett országos kampánynapon - közölte a MÁV Zrt.

A MÁV és a rendőrség idén is csatlakozott a Nemzetközi Vasútegylet és az Európai Unió kezdeményezésére öt éve indított Közlekedj biztonságosan a vasúti átjárókban! kampányhoz, amelynek célja, hogy megelőzze a közúton közlekedők figyelmetlensége miatt bekövetkező baleseteket.

Kedden a világ több mint száz országában - köztük Magyarországon is - szórólapokkal hívják fel a gyalogosok, kerékpárosok és gépjárművezetők figyelmét a KRESZ betartására, valamint megvizsgálják a fénysorompók, a csapórudak, optikák, vasúti átjárót jelző táblák, útburkolati jelek állapotát, láthatóságát is.

Mint írták, Magyarországon a járművezetők átlagosan 27 kilométerenként haladnak át vasúti átjárón. Évente 40 súlyos baleset történik, közülük 20 halálos. "Ezen esetek csaknem 100 százalékát a vezetők figyelmetlensége, agresszivitása okozza" - hangsúlyozza a MÁV, kiemelve: a legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás, a vezetés közbeni telefonálás okozza. Felhívták a figyelmet a gondatlan kerékpárosokra és gyalogosokra is, akik anélkül haladnak át a kereszteződéseken, hogy körülnéznének.

A MÁV közleménye szerint a fővárosban öt helyen, továbbá tizenhárom megyében tart ellenőrzést kedden a MÁV és a rendőrség a vasúti átjárós balesetek megelőzéséért szervezett országos kampánynapon.

Szerző

Norvég alap - Nem készít listát a kormányzat

Az államigazgatás semmilyen listát nem készít azokról a szervezetekről, amelyek a norvég alapokból támogatást kapnak, sem pedig azokról az emberekről, akik ebben a folyamatban részt vettek - közölte a Miniszterelnökség fejlesztési sajtóosztálya.

Közleményükben hangsúlyozták: tények azonban vannak, és ezekre a tényekre alapozva kérte a norvég kormánytól Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy "a jövőben ne egy politikailag elkötelezett szervezet, hanem egy közszolgálati intézmény lássa el a norvég civil források elosztásával kapcsolatos teendőket".

Azt írták, a vitában sokáig az volt az "úgynevezett civilek", az ellenzék és a média egy részének álláspontja, hogy nem felel meg a valóságnak a politikai elkötelezettség, és több esetben merült fel a kérdés, mire alapozza a kijelentéseit Lázár János államtitkár és Csepreghy Nándor helyettes államtitkár?

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a magyar és a nemzetközi média megkeresésére összeállított egy választ, amely jelentős részben a médiában is megjelent információkon, kisebb részben pedig a különböző kormányzati szervezeteknél fellelhető, nem titkos adatokon alapult.

"Az érintettek reakciójából is látszik, hogy a tények ismeretében megbukott érvelésük, amely szerint független szervezetként, a pártpolitikától távol működnek, így új frontot nyitnak azzal, hogy politikai szimpátia alapján történő listázással vádolják a kormányzatot" - írják.
"A leghatározottabban visszautasítjuk a vádakat, mivel a kormányzat semmilyen listát nem készít, így az nem is tartalmazhat sem ellenzéki, sem pedig kormányzati kötődésű embereket" - hangsúlyozza a közlemény.

Hozzáteszik: a hétvégi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy a civil pénzeket kezelő szervezetek pontosan tudják egy-egy értékelőről, hogy az mely párthoz kötődik. Jogosnak tűnik ezután a kérdés: "a civil szervezetek feketelistázzák a konzervatív kötődésű, a Fidesszel korábban kapcsolatban állt embereket"?

Mindeközben az ellenzék hisztériát kelt, az érintett civil szervezetek pedig - amelyek általában nem ilyen megértőek a transzparencia hiányával szemben - azt magyarázzák, hogy miért fontos titokban tartani azok nevét, akik a norvég alapok forrásainak elosztásáról döntenek. Meglátásunk szerint a magyar társadalom közös érdeke a civil szektor teljeskörű átláthatósága - olvasható a közleményben.

Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.

Csepreghy Nándor akkor azt mondta az MTI-nek, hogy a magyar fél azt kéri, a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil - mondta akkor. A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját.

Csepreghy Nándor május 21-én bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között.

Az Ökotárs Alapítvány szerint ugyanakkor az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett.

Szerző

MSZP: Áder János ne írja alá a Budapest-törvényt

Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a Budapestet szétverő önkormányzati választási törvényt és forduljon előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz (Ab) - közölte Botka László.

Az MSZP-t irányító országos választási bizottság vezetője közölte, az MSZP-frakciója elkezdi gyűjteni az országgyűlési képviselők egynegyedének aláírását, és ha a parlament elfogadja a "Budapest-törvényt", az államfő pedig aláírja, akkor utólagos normakontrollért fordulnak az Ab-hez.

Horváth Csaba szerint egyértelmű, hogy a Fidesz kétharmados többség birtokában is fél azoktól a választóktól, akik a baloldali többséget adták Budapesten.

Szerző