Egy hónapig sem tartott a szigorítás: tegnap 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében elfogadta a parlament Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető módosítóját, mely szerint ezentúl nem az összes képviselő négyötöde, hanem csak a jelenlévő képviselők négyötödének szavazata szükséges a házszabálytól való eltéréshez. Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodtak, mivel az 1994-ben elfogadott korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól való eltérés lehetőségét.
Csakhogy, mint az Így írnánk mi blog alkotmányjogász szerzői felidézték: a házszabálytól eltérés húsz éve ismert intézményét épp a Fidesz-KDNP lazította fel az előző ciklusban, megteremtve a kivételes sürgős eljárást (ülésszakonként hat alkalommal), amihez természetesen elég volt a kétharmados többség. A kivételes sürgős eljárást összesen 27 törvénynél, illetve országgyűlési határozatnál alkalmazták, és olyan jogszabályokat "köszönhet" neki az ország, mint például a tankönyv-előállítás államosítása, a játékgépes piac átalakítása, majd megszüntetése, vagy a "visszaélésszerű adatigénylés" frázisát törvénybe iktató módosítás.
Miután ezt a gyakorlatot rengeteg hazai és nemzetközi kritika érte, a kormányoldal szigorításra szánta el magát, azt ígérve, a következő (a most kezdődött - a szerk.) ciklus kevésbé lesz hektikus, nem lesz szükség a kivételes eljárási rendre. Így az új házszabályban a kormánypártok megnehezítették az attól való eltérés szabályait, mivel a sürgős, kivételes eljáráshoz az összes képviselő négyötödére emelkedett a szükséges többség, javaslatot pedig csak a házbizottság tehetett az alkalmazására.
Csakhogy alig lépett hatályba az új házszabály, Rogán benyújtotta javaslatát. A tegnap elfogadott módosítás "egyetlen mozdulattal ledönti azt a garanciát, amely tényleg hatékonyan védte volna az új házszabályi eljárási rendet a gyors megkerüléstől" - írták a szakértők, kiemelve: a szigor mindössze addig élt, amíg a Fidesz-frakció össze nem adogatta a négyötödhöz szükséges mandátumokat. Ugyanis az új, 199 fős Országgyűlésben a 133 Fidesz-KDNP-s szavazat mellé az összes képviselő négyötödének (160) megszerzéséhez nem elég 23 jobbikos, kellene legalább mellé az 5 LMP-s is.
Ám még ez is csak 161 lenne, ami a távolmaradásokat is figyelembe véve valójában azt jelenti, hogy az MSZP és/vagy a független képviselők nélkül az új házszabálytól nem lehetne eltérni. Ez valójában a teljes konszenzust, magyarán az ellenzék egészének alkupozícióját jelentené, ami nyilvánvalóan nem volt a Fidesz-KDNP ínyére. Ahogy az sem, hogy amikor Kövér László házelnök vagy a kormánypárti alelnökök valamelyike ülést vezet, nincs meg a kormánypártoknak a kétharmados többségük. Ezért a tegnap elfogadott Rogán-féle javaslat az Országgyűlés plenáris ülését vezető elnöknek is szavazati jogot biztosít a parlamenti döntéseknél. Eddig az ülést vezető elnök csak szavazategyenlőség esetén és utólag voksolhatott.
Rogán csomagja egyébként bővelkedett a parlamentarizmust megcsúfoló intézkedésekben: indoklásában jogtechnikainak nevezte például azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő - azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó - módosító javaslatot is benyújthat. A házszabály-módosítás a közzétételét követő napon lép hatályba.