Beiktatták a palesztin egységkormányt

Kölcsönös szóváltásba és fenyegetőzésbe torkollt a palesztin egységkormány tegnapi beiktatása. A Hamász ugyanis az utolsó pillanatban feltételeket támasztott az elfogadás és támogatás fejében. 

A Hamász egyoldalú Fatah-lépésnek tartja a palesztin egységkormány létrehozását. Mindezt be alig néhány órával az új kabinet rámalláhi beiktatása előtt jelentette be a Gázai övezetet uraló terrorszervezet.

A Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri szerint a Hamász időben jelezte fenntartásait a Fatahnak, Kifejtette, nem adják beleegyezésüket olyan kabinetre, amelyben nincs egy, a bebörtönzöttek ügyeivel foglalkozó minisztérium.

Később a Fatah olyan kompromisszumos ajánlatot tett, melynek értelmében a fogolyügyek felügyelete Rami Hamdallah kormányfő felügyelete alá kerül míg nem találnak végleges megoldást a kérdésre.

Az eredetileg 13 órára tervezett egységkormány beiktatását ünnepelni összegyűlő gázaiaknak Fathy Hammad gázai belügyminiszter jelezte, nem tudják feladni a "szabadságharcosok" ügyét. ( Az Izraelben terrorcselekményekért börtönbüntetésüket töltő palesztin foglyok mindegyikét szabadságharcosnak tekintik.)

A Ma'an palesztin hírügynökségnek nyilatkozó vezető gázai tisztségviselők úgy fogalmaztak, hogy a Hamász a kormányalakítási tárgyalások során mindvégig engedményeket tett, elfogadta azt is, hogy a miniszterelnököt a Fatah adja, és hogy egyes miniszterek baloldaliak legyenek, de a foglyok kérdésében nem engedhetnek.

Rámalláhban azonban jelezték, a Hamász fenyegetőzése ellenére, az egységkormány feláll, minden csatlakozni szándékozót szívesen látnak, "akik pedig megpróbálják akadályozni az egységkormány munkáját, mint Izrael, viseljék tettükért a felelősséget".

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította a nemzetközi közösséget, ne ismerje el a palesztin egységkormányt, amelynek egy terrorszervezet is tagja.

John Kerry amerikai külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki a Hamász kormányra lépése miatt. Kerry szerdán a jordániai fővárosban tárgyalni fog Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.

Szerző
Frissítve: 2014.06.02. 22:51

Lemondott I. János Károly király

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:34
Sokat betegeskedett az utóbbi időben János Károly FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARLOS ALVAREZ
Spanyolországot meglepetésként érte, hogy lemondott az uralkodó, I. János Károly. A király visszavonulási szándékát Mariano Rajoy kormányfő tette közzé, az uralkodó felvételről közvetített beszédben erősítette meg, hogy fia javára lemond a trónról. Európa egyik legnépszerűbb uralkodója jóideje betegeskedett, a királyi család népszerűségét korrupciós botrány tépázta meg. A trónörökös, Fülöp herceg egy hónapon belül trónra léphet, VI. Fülöp néven uralkodik majd.

János Károly király a hírek szerint az év elején, 76. születésnapján döntötte el, hogy visszavonul. Szándékát nagy titokban tartották, csak néhány bizalmasa tudott róla, Mariano Rajoy spanyol kormányfőt és Alfred Pérez Rubalcabát, az ellenzéki szocialisták vezetőjét márciusban értesítette döntéséről.

Kész az uralkodásra a herceg
A király kívánsága szerint hamarosan megkoronázzák fiát, Fülöp herceget. A jövendő spanyol uralkodó 46 éves, 1968. január 30-án született Madridban, János Károly harmadik gyermekeként, egyetlen fiaként. Ahogy az ifjú Juan Carlost, az asturiasi herceget is királynak nevelték. Kanadában végezte a középiskoláit, Madridban jogi doktorátust szerzett. Közgazdasági tanulmányokat is folytatott az Egyesült Államokban a Georgetown egyetemen. A trónörökös hosszú ideig volt Spanyolország legvonzóbb agglegénye, első választottját, egy norvég modellt családja elutasította. Fülöp herceg 2003-ban nősült, Letizia Ortiz népszerű tévébemondónőt vette feleségül, a család és a közvélemény is elnézte, hogy elvált asszonyt választott. A trónörököspárnak két lánya született, Leonor és Zsófia. I. János Károly az elmúlt években egyre több hivatalos feladatot bízott fiára, számos utazást tett a korona képviseletében Latin-Amerikában, a Közel-Keleten, különösen érdeklik az európai uniós problémák. Apjához hasonlóan szenvedélyes sportoló, az 1992-es barcelonai olimpián a spanyol vitorláscsapat tagja volt, s ő vitte a nyitóünnepségen a spanyol zászlót.

Az uralkodó tegnap reggel adta át lemondólevelét Mariano Rajoynak. A miniszterelnök keddre rendkívüli kormányülést hívott össze, hogy áttekintsék a trónutódlással kapcsolatos alkotmányos teendőket.

"Itt az ideje, hogy egy új generáció nézzen szembe a jövő kihívásaival" - mondta tegnapi tévébeszédében az uralkodó. Juan Carlos köszönetet mondott a spanyol népnek, az intézményeknek, s mindazoknak, akik segítették a hatalomgyakorlásban, külön háláját fejezte ki feleségének, Zsófia királynénak.

Mint mondta, egész életében a spanyol nép jólétéért, szabadságáért, előrehaladásáért dolgozott, s úgy vélte, fia személye garantálja Spanyolország stabilitását.

Fülöp herceg érett ember, felkészült az uralkodásra, s Letizia hercegné személyében biztos támasza lesz. I. János Károly a nehéz gazdasági helyzetben látja Spanyolország fő problémáját.

Juan Carlos majd négy évtizedig uralkodott, két nappal Franco diktátor halála után, 1975. november 22-én közfelkiáltással emelte királlyá a madridi parlament.

Franco generalisszimusz döntött az alkotmányos monarchia helyreállításáról, s arról is, hogy az 1931-ben Olaszországba emigrált, 1941-ben a trónról lemondott XIII.

Alfonz unokáját állítja Spanyolország élére. A római emigrációban született trónörökös uralkodói neveltetést kapott, a görög királyi családból választott feleséget.

"Valamennyi spanyol királyaként" uralkodott, nem Franco örökségének folytatója, hanem a modern spanyol demokrácia letéteményese, Európa egyik legnépszerűbb koronás fője lett. Csupán szimbolikusan, hiszen ténylegesen nem viselt koronát.

Felelős szerepet játszott a demokratikus átmenet levezénylésében. Az ellenzék sem kérdőjelezte meg a monarchia létét, sőt, belefoglalták az 1977-es alkotmányba, noha - mint mostanában gyakran felvetik - az államfő feladatkörét, kötelezettségeit nem körvonalazták világosan.

Az uralkodó életének egyik csúcspontjaként emlegetik 1981. február 23-át, amikor Antonio Tejero alezredes csendőreivel berontott a parlamentbe és túszul ejtette a kormányt és a törvényhozást. I. János Károly, úgy is, mint az alkotmány védelmezője és a hadsereg főparancsnoka, tévébeszédben szólította fel a katonákat, hogy maradjanak a kaszárnyákban.

A puccskísérlet elbukott, s ebben János Károly határozott fellépésének döntő jelentősége volt. Spanyolország beilleszkedett az európai demokráciák sorába, 1982-ben belépett a NATO-ba, 1986-ban az Európai Unióba.

Az utóbbi néhány évben azonban a monarchia népszerűsége megkopott. János Károly több műtéten esett át, egészsége meggyengült. Idősebbik lánya, Elena elvált, másik lányának, Cristinának a férjét korrupciós ügyben bíróság elé állították, s idén márciusban a hercegnőt magát is beidézték.

Egy vadászbaleset nyomán az uralkodó költséges hobbijai, félrelépései is reflektorfénybe kerültek. A korona visszafogta kiadásait. Egy 2014 januári felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy uralkodónak le kellene mondania.

A spanyol lapok különkiadást adtak ki a történelmi esemény alkalmából. Az interneten azonban már a kormányfő bejelentése előtt futótűzként terjedt a király lemondásának híre.

Valamennyi spanyol pártvezető méltatta az uralkodó szerepét. Mariano Rajoy szerint a király "a spanyol demokrácia bástyája" volt.

Alfredo Pérez Rubalcaba, az ellenzéki szocialisták távozó vezetője rámutatott, az uralkodó volt Spanyolország egységének őrzője, uralkodása a modernkori spanyol történelem legjobb időszakára esett.

Az Egyesült Baloldal felvetette, itt lenne az idő, hogy népszavazást tartsanak a monarchia fenntartásáról. Arturo Más, a katalán kormányzat vezetője közölte, ha változik is a király személye, a függetlenedési szándékot Katalónia nem adja fel.

I. János Károly a harmadik európai uralkodó, aki a közelmúltban leköszönt. Beatrix holland királynő tavaly áprilisban, II. Albert belga király tavaly júliusban mondott le fia javára. A 88 éves brit uralkodó, II. Erzsébet mindeddig kizárta, hogy lemondana a trónról.

Szerző

Terrorakcióktól tartanak

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:33
Tel-Avivban rokonok és barátok búcsúztatták Emanuel és Miriam Rivát, a Brüsszelben, a zsidó múzeumnál május 27-én lelőtt két áld
Franciaországban és Belgiumban egyre több iszlám fundamentalisták által végrehajtott terrorcselekménytől tartanak. A másfél héttel ezelőtti brüsszeli merénylet ugyanis azt mutatja, a hatóságok nem tudnak kellőképpen fellépni a radikális iszlamisták ellen. Az a férfi, aki négy embert ölt meg a napokban, francia börtönben radikalizálódott, s a polgárháború sújtotta Szíriában is járt.

Letartóztattak négy embert hétfőn Párizs környékén és Dél-Franciaországban, aki iszlamista csoportok számára toborzott fiatalokat fegyveres harcokra - közölte a francia belügyminiszter. "Egyes emberek a dzsihádra toboroznak.

Nem szabadul a szudáni asszony
A vasárnapi hírekkel ellentétben mégsem bocsátják szabadon azt a szudáni nőt, akit amiatt ítéltek halálra, mert áttért a muzulmánról a keresztény hitre. Az asszony, akinek már egy fia van, a börtönben leánygyermeknek adott életet. Hétvégén a külügyminisztérium egyik illetékese közölte, szabadon engedik Mariam Jahia Ibrahim Ishakot, akinek az ügye az egész világot megrázta.Az AFP beszámolója szerint a börtönből való kiengedése a bíróság döntésétől függ. Amennyiben a testület helyt ad a fellebbezésnek, s a nő javára dönt, akkor van remény a szabadon bocsátására. Ishakot két héttel ezelőtt ítélte kötél általi halálra egy kartúmi bíróság arra hivatkozva, hogy hűtlen lett a muzulmán hithez. Az iszlám törvénykezés, a saría szerint halállal sújtják azokat, akik más vallásra térnek át. A nőt a keresztény-ortodox hit szerint nevelte fel édesanyja, miután a muzulmán apa faképnél hagyta a családot.

Most, amikor beszélek, előállítások folynak Párizs környékén és Dél-Franciaországban. De nem mondhatok többet" - mondta az Europe1 kereskedelmi rádió reggeli műsorában Bernard Cazeneuve, három nappal azután, hogy őrizetbe vették Marseille-ben a brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy áldozatot követelő merénylet gyanúsítottját.

Közben mind több új részlet derül ki a brüsszeli zsidó múzeumban lövöldöző iszlamista férfiről, akit múlt hétvégén a francia kikötővárosban, Marseille-ben vettek őrizetbe. A belga rendőrség arról számolt be, hogy jelentős mennyiségű töltényt találtak a férfi otthonában.

Frederic van Leeuw belga főügyész sajtóértekezletén közölte, megtalálták azt a Kalasnyikovot, amellyel a gyilkos lövéseket leadta: a szíriai iszlám fundamentalista szervezet, az Iraki és Szíriai Iszlám Állam Szervezetének zászlajába volt tekerve.

A 29 éves férfi megpróbálta videóra is felvenni vérengzését, kamerája azonban nem működött. A nyomozók a készüléken fegyvereket és egyenruhákat láttak, illetve

az elkövető hangját hallották, aki beismerte: ő hajtotta végre a merényletet. A belga nyomozók szerint a sajtóban Mehdi Nemmouche-ként emlegetett férfi hidegvérrel gyilkolt. Jelenleg Párizs közelében, Levallois-Peretben tartják vizsgálati fogságban, ahol várhatóan csütörtökig marad.

Gyilkossággal és terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható gyilkossági kísérlettel vádolják. Francois Molins párizsi ügyész közölte, hogy Mehdi Nemmouche dzsihadista 2012 végétől vagy 2013 elejétől több mint egy évig tartózkodott a polgárháború sújtotta Szíriában. Ezt követően Kelet-Ázsiában is járt, s innen ment Belgiumba.

A hatóságok már korábban felfigyeltek radikalizmusára, a rendőrség látókörébe került. Különböző bűncselekmények, kihágások miatt hétszer is elítélték, s öt alkalommal került börtönbe.

2009-ben Lille közelében, Tourcoingben egy élelmiszerüzletbe tört be. 2012 végéig volt rács mögött. A francia ügyész szerint itt vált a radikális iszlamista ideológia rabjává. Mehdi Nemmouche az észak-franciaországi Roubaix-ben született. Családját sokkolta a hír, hogy ő hajtotta végre a terrorakciót.

Egyik nagynénje közölte, hogy a 2000-es évek közepe óta alig álltak kapcsolatban a férfivel. Franciaország, Belgium, illetve azon államok számára, ahol jelentősebb muzulmán kisebbség él, egyre nagyobb gondot okoz az iszlám radikálisok kiszűrése.

Sokan közülük valamelyik iszlám országban tartózkodnak hosszabb-rövidebb ideig. Szélsőségesekké válnak, s a véres cselekményektől sem riadnak vissza. Áprilisban a párizsi belügyminisztérium tervet készített arra, hogyan léphetnének fel hatékonyabban ezen személyek ellen.

A brüsszeli merénylőhöz hasonló életpályát járt be a 23 éves Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Dél-Franciaországban lőtt le több személyt. Az algériai gyökerekkel rendelkező antiszemita fiatalember egy zsidó iskolát is megtámadott. Ő is a francia börtönben vált iszlám szélsőségessé, s később Afganisztánban, illetve Pakisztánban vett részt kiképzésen.

Végül a francia különleges egységek végeztek vele. Múlt héten számolt be a francia sajtó arról, hogy Merah lánytestvére Szíriába távozott. Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Belgiumból kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába.

Letartóztattak négy embert hétfőn Párizs környékén és Dél-Franciaországban, aki iszlamista csoportok számára toborzott fiatalokat fegyveres harcokra - közölte a francia belügyminiszter.

"Egyes emberek a dzsihádra toboroznak. Most, amikor beszélek, előállítások folynak Párizs környékén és Dél-Franciaországban. De nem mondhatok többet" - mondta az Europe1 kereskedelmi rádió reggeli műsorában Bernard Cazeneuve, három nappal azután, hogy őrizetbe vették Marseille-ben a brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy áldozatot követelő merénylet gyanúsítottját.

Közben mind több új részlet derül ki a brüsszeli zsidó múzeumban lövöldöző iszlamista férfiről, akit múlt hétvégén a francia kikötővárosban, Marseille-ben vettek őrizetbe. A belga rendőrség arról számolt be, hogy jelentős mennyiségű töltényt találtak a férfi otthonában.

Frederic van Leeuw belga főügyész sajtóértekezletén közölte, megtalálták azt a Kalasnyikovot, amellyel a gyilkos lövéseket leadta: a szíriai iszlám fundamentalista szervezet, az Iraki és Szíriai Iszlám Állam Szervezetének zászlajába volt tekerve.

A 29 éves férfi megpróbálta videóra is felvenni vérengzését, kamerája azonban nem működött. A nyomozók a készüléken fegyvereket és egyenruhákat láttak, illetve az elkövető hangját hallották, aki beismerte: ő hajtotta végre a merényletet.

A belga nyomozók szerint a sajtóban Mehdi Nemmouche-ként emlegetett férfi hidegvérrel gyilkolt. Jelenleg Párizs közelében, Levallois-Peretben tartják vizsgálati fogságban, ahol várhatóan csütörtökig marad.

Gyilkossággal és terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható gyilkossági kísérlettel vádolják. Francois Molins párizsi ügyész közölte, hogy Mehdi Nemmouche dzsihadista 2012 végétől vagy 2013 elejétől több mint egy évig tartózkodott a polgárháború sújtotta Szíriában.

Ezt követően Kelet-Ázsiában is járt, s innen ment Belgiumba. A hatóságok már korábban felfigyeltek radikalizmusára, a rendőrség látókörébe került. Különböző bűncselekmények, kihágások miatt hétszer is elítélték, s öt alkalommal került börtönbe.

2009-ben Lille közelében, Tourcoingben egy élelmiszerüzletbe tört be. 2012 végéig volt rács mögött. A francia ügyész szerint itt vált a radikális iszlamista ideológia rabjává.

Mehdi Nemmouche az észak-franciaországi Roubaix-ben született. Családját sokkolta a hír, hogy ő hajtotta végre a terrorakciót. Egyik nagynénje közölte, hogy a 2000-es évek közepe óta alig álltak kapcsolatban a férfivel.

Franciaország, Belgium, illetve azon államok számára, ahol jelentősebb muzulmán kisebbség él, egyre nagyobb gondot okoz az iszlám radikálisok kiszűrése. Sokan közülük valamelyik iszlám országban tartózkodnak hosszabb-rövidebb ideig.

Szélsőségesekké válnak, s a véres cselekményektől sem riadnak vissza. Áprilisban a párizsi belügyminisztérium tervet készített arra, hogyan léphetnének fel hatékonyabban ezen személyek ellen.

A brüsszeli merénylőhöz hasonló életpályát járt be a 23 éves Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Dél-Franciaországban lőtt le több személyt. Az algériai gyökerekkel rendelkező antiszemita fiatalember egy zsidó iskolát is megtámadott.

Ő is a francia börtönben vált iszlám szélsőségessé, s később Afganisztánban, illetve Pakisztánban vett részt kiképzésen. Végül a francia különleges egységek végeztek vele. Múlt héten számolt be a francia sajtó arról, hogy Merah lánytestvére Szíriába távozott.

Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Belgiumból kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába.