Az energetikában hatalmas beruházásokra van szükség, az itt működő tőkeerős cégek évtizedes távlatokban terveznek, így ha kivonulnak Magyarországról, az sem egyik napról a másikra fog megtörténni. A kormányerők már jó ideje nem titkolják, hogy céljuk valóban az, hogy a külföldi energiacégek elhagyják az országot. A Népszabadság az ágazati cégek, elsősorban az E.ON mérleg- és eredményadatait elemző cikkének következtetése szerint a vállalkozások arra készülve, hogy tovább csökkentsék itteni tevékenységüket, osztalék formájában kivonják innen a pénzüket.
Sokszor még akkor is, amikor veszteségesek, vagyis ilyen esetben a korábbi évek nyereségeiből felhalmozott tőketartalékból utalnak tulajdonosaiknak. Az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett a német E.ON Energie AG-nak. Más-más években, de az utóbbi idők során szinte az összes külföldi energiacsoport élt azzal az üzletileg nem túl elegáns, kormánykörökben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszólagos tartalékok terhére pénzt vontak ki. 2011-ben az Égáz-Dégázt működtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot - írta laptársunk.
Az biztos, hogy az osztalékkivitel azt jelzi, hogy az energiacégek nem terveznek komoly beruházásokat. Amióta az Orbán-kormány idején a rezsicsökkenéssel és a különadókkal veszteségessé tették az ágazatot, a beruházások a korábbi 50-60 százalékára estek vissza. Ez azonban nem feltétlenül a későbbi kivonulás előjele, önmagában is racionális ilyen körülmények között a visszafogás - válaszolta a Népszava kérdésére Drucker György. "Miért tartalékolna itt tőkét bármelyik cég, ha máshol befektetve vagy akár a bankba téve sokkal nagyobb profitot érhet el? Különösen, ha tudja, hogy mondjuk új vezeték építésével csak a saját különadójának alapját növeli meg." - mondja az Energiainfo vezető elemzője.
A világ energiaágazata persze a magyar kormánytöbbségtől függetlenül is válságát éli át. Elsősorban Európában, ahol a megújuló energiaforrások támogatása gyakorlatilag hazavágta a piacot. A nap- és szélerőművek határköltsége szinte nulla, vagyis ha már egyszer megépítették őket (központi forrásokból támogatva), a működtetésük nagyon olcsó, így alacsony áron is érdemes nekik eladni egy-egy "adag" elektromos energiát. Ez a folyamat a mélybe lökte a tőzsdei áramárat. Ha pedig nem fúj a szél és nem süt a nap, inkább a szénerőműveket működtetik, mert jelenleg a szén olcsó, így a gázerőműveket alig-alig kapcsolják be. A zűrzavaros európai piacra az RWE úgy reagál, hogy feladja a gázüzletet, az E.ON pedig - ahogy befektetőinek szóló prezentációin látható is - egyszerűen levette térképéről térségünket, és inkább a két amerikai kontinensre valamint Oroszországra koncentrál - fogalmazott Drucker György.
A nemzetközi és a hazai folyamatok tehát összekapcsolódnak, és együtt rontják az itthoni energiacégek helyzetét. Van azonban olyan vélemény is, hogy a kormányerők egyes cégeket kompenzálnak a rezsicsökkentésen és a különadókon elszenvedett veszteségeik miatt. Az E.ON-tól az MVM Magyar Villamosművek Zrt. által tavaly megvásárolt két leányvállalat (a gáztározó és a gázkereskedő cég) vételárát sok elemző és ellenzéki politikus kifejezetten nagyvonalúnak ítélte, felmerült tehát az is, hogy a kormány így fizeti ki a német energiaóriást. A szavakban multiellenes Orbán-kormány amúgy is szeret egyedi alkukat kötni, több mint negyven stratégia megállapodást hoztak tető alá - mondta lapunknak Mihályi Péter. A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: ezek többsége titkos, de ahol nyilvánosságra kerültek részletek, több esetben jelentős állami támogatásokra derült fény.
Az igazi kérdés az, hogyan kell elképzelni az energiaóriások kivonulását. Ha egyfajta államosítás történik - valójában inkább az jön szóba, hogy az állam valamelyik szervezete vagy cége megvásárolja a szóban forgó társaságokat -, akkor az a kérdés, mit kezdenek majd a veszteséges állami vállalatokkal. Ismét magánkézbe juttatják majd ezeket, ahogy a Takarékbank államositása majd újramagánosítása esetén tervezték? Ha a trafikkoncessziókból indulunk ki, akár az is elképzelhető, hogy menet közben visszaemelik a díjakat, hiszen a dohánytermékek árrését is alaposan megemelték.
Elképzelhető azonban, hogy az állam nem kívánja megvenni a kivonuló multik itteni érdekeltségeit. Az energiaszolgáltatóknál ellátási kötelezettség van, ha valaki elmegy, elvileg a helyére léphet másik befektető, de Drucker György szerint a körülmények ismeretében kérdéses, hogy lenne-e erre vállalkozó. Az biztos, hogy a kormány akkor nézne szembe a legnagyobb problémával, ha az energiacégek egyszerre, összehangoltan jelentenék be távozásukat.