Csomagoló energiamultik?

Az energiaágazatot veszteségessé tette a kormány, a külföldi energiacégek válasza erre a tőkekivonás. Ez lehet a kivonulás előszele is, de elképzelhetőbb prózaibb ok is: ha egyszer nem érdemes itt beruházni, nem kell pénzt tartani itt.

Az energetikában hatalmas beruházásokra van szükség, az itt működő tőkeerős cégek évtizedes távlatokban terveznek, így ha kivonulnak Magyarországról, az sem egyik napról a másikra fog megtörténni. A kormányerők már jó ideje nem titkolják, hogy céljuk valóban az, hogy a külföldi energiacégek elhagyják az országot. A Népszabadság az ágazati cégek, elsősorban az E.ON mérleg- és eredményadatait elemző cikkének következtetése szerint a vállalkozások arra készülve, hogy tovább csökkentsék itteni tevékenységüket, osztalék formájában kivonják innen a pénzüket.

Sokszor még akkor is, amikor veszteségesek, vagyis ilyen esetben a korábbi évek nyereségeiből felhalmozott tőketartalékból utalnak tulajdonosaiknak. Az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett a német E.ON Energie AG-nak. Más-más években, de az utóbbi idők során szinte az összes külföldi energiacsoport élt azzal az üzletileg nem túl elegáns, kormánykörökben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszólagos tartalékok terhére pénzt vontak ki. 2011-ben az Égáz-Dégázt működtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot - írta laptársunk.

Az biztos, hogy az osztalékkivitel azt jelzi, hogy az energiacégek nem terveznek komoly beruházásokat. Amióta az Orbán-kormány idején a rezsicsökkenéssel és a különadókkal veszteségessé tették az ágazatot, a beruházások a korábbi 50-60 százalékára estek vissza. Ez azonban nem feltétlenül a későbbi kivonulás előjele, önmagában is racionális ilyen körülmények között a visszafogás - válaszolta a Népszava kérdésére Drucker György. "Miért tartalékolna itt tőkét bármelyik cég, ha máshol befektetve vagy akár a bankba téve sokkal nagyobb profitot érhet el? Különösen, ha tudja, hogy mondjuk új vezeték építésével csak a saját különadójának alapját növeli meg." - mondja az Energiainfo vezető elemzője.

A világ energiaágazata persze a magyar kormánytöbbségtől függetlenül is válságát éli át. Elsősorban Európában, ahol a megújuló energiaforrások támogatása gyakorlatilag hazavágta a piacot. A nap- és szélerőművek határköltsége szinte nulla, vagyis ha már egyszer megépítették őket (központi forrásokból támogatva), a működtetésük nagyon olcsó, így alacsony áron is érdemes nekik eladni egy-egy "adag" elektromos energiát. Ez a folyamat a mélybe lökte a tőzsdei áramárat. Ha pedig nem fúj a szél és nem süt a nap, inkább a szénerőműveket működtetik, mert jelenleg a szén olcsó, így a gázerőműveket alig-alig kapcsolják be. A zűrzavaros európai piacra az RWE úgy reagál, hogy feladja a gázüzletet, az E.ON pedig - ahogy befektetőinek szóló prezentációin látható is - egyszerűen levette térképéről térségünket, és inkább a két amerikai kontinensre valamint Oroszországra koncentrál - fogalmazott Drucker György.

A nemzetközi és a hazai folyamatok tehát összekapcsolódnak, és együtt rontják az itthoni energiacégek helyzetét. Van azonban olyan vélemény is, hogy a kormányerők egyes cégeket kompenzálnak a rezsicsökkentésen és a különadókon elszenvedett veszteségeik miatt. Az E.ON-tól az MVM Magyar Villamosművek Zrt. által tavaly megvásárolt két leányvállalat (a gáztározó és a gázkereskedő cég) vételárát sok elemző és ellenzéki politikus kifejezetten nagyvonalúnak ítélte, felmerült tehát az is, hogy a kormány így fizeti ki a német energiaóriást. A szavakban multiellenes Orbán-kormány amúgy is szeret egyedi alkukat kötni, több mint negyven stratégia megállapodást hoztak tető alá - mondta lapunknak Mihályi Péter. A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: ezek többsége titkos, de ahol nyilvánosságra kerültek részletek, több esetben jelentős állami támogatásokra derült fény.

Nyáron egységesítik a vízdíjat

A Magyar Nemzet kormányzati forrásból úgy értesült, még nyáron benyújtanak a parlamentnek egy olyan törvényjavaslatot, amely egységesíti a vízellátás működését. A javaslat egységes vízdíjat vezetne be a rezsicsökkentés jegyében, egységesíti a karbantartási munkálatokat, és elvileg hatékonyabbá teszi majd az uniós támogatások lehívását. A törvényjavaslat - ezek szerint nem a piacgazdaság talaján álló - készítői szerint az elvi háttér az, hogy mindenkinek joga van azonos áron igénybe venni az alapszolgáltatásokat. A napilap szerint azért lehet ezt az egészet most megcsinálni, mert korábban közösségi tulajdonba kerültek a nagy regionális vízműtársaságok, a kisebb, települési társaságok pedig összeálltak. A korábbi 400 helyett most kicsivel több mint negyven vízszolgáltató van Magyarországon.

Az igazi kérdés az, hogyan kell elképzelni az energiaóriások kivonulását. Ha egyfajta államosítás történik - valójában inkább az jön szóba, hogy az állam valamelyik szervezete vagy cége megvásárolja a szóban forgó társaságokat -, akkor az a kérdés, mit kezdenek majd a veszteséges állami vállalatokkal. Ismét magánkézbe juttatják majd ezeket, ahogy a Takarékbank államositása majd újramagánosítása esetén tervezték? Ha a trafikkoncessziókból indulunk ki, akár az is elképzelhető, hogy menet közben visszaemelik a díjakat, hiszen a dohánytermékek árrését is alaposan megemelték.

Elképzelhető azonban, hogy az állam nem kívánja megvenni a kivonuló multik itteni érdekeltségeit. Az energiaszolgáltatóknál ellátási kötelezettség van, ha valaki elmegy, elvileg a helyére léphet másik befektető, de Drucker György szerint a körülmények ismeretében kérdéses, hogy lenne-e erre vállalkozó. Az biztos, hogy a kormány akkor nézne szembe a legnagyobb problémával, ha az energiacégek egyszerre, összehangoltan jelentenék be távozásukat.