Csomagoló energiamultik?

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:21
Az E.ON már a befektetési térképéről is levette térségünket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PATRIK STOLLARZ
Az energiaágazatot veszteségessé tette a kormány, a külföldi energiacégek válasza erre a tőkekivonás. Ez lehet a kivonulás előszele is, de elképzelhetőbb prózaibb ok is: ha egyszer nem érdemes itt beruházni, nem kell pénzt tartani itt.

Az energetikában hatalmas beruházásokra van szükség, az itt működő tőkeerős cégek évtizedes távlatokban terveznek, így ha kivonulnak Magyarországról, az sem egyik napról a másikra fog megtörténni. A kormányerők már jó ideje nem titkolják, hogy céljuk valóban az, hogy a külföldi energiacégek elhagyják az országot. A Népszabadság az ágazati cégek, elsősorban az E.ON mérleg- és eredményadatait elemző cikkének következtetése szerint a vállalkozások arra készülve, hogy tovább csökkentsék itteni tevékenységüket, osztalék formájában kivonják innen a pénzüket.

Sokszor még akkor is, amikor veszteségesek, vagyis ilyen esetben a korábbi évek nyereségeiből felhalmozott tőketartalékból utalnak tulajdonosaiknak. Az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett a német E.ON Energie AG-nak. Más-más években, de az utóbbi idők során szinte az összes külföldi energiacsoport élt azzal az üzletileg nem túl elegáns, kormánykörökben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszólagos tartalékok terhére pénzt vontak ki. 2011-ben az Égáz-Dégázt működtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot - írta laptársunk.

Az biztos, hogy az osztalékkivitel azt jelzi, hogy az energiacégek nem terveznek komoly beruházásokat. Amióta az Orbán-kormány idején a rezsicsökkenéssel és a különadókkal veszteségessé tették az ágazatot, a beruházások a korábbi 50-60 százalékára estek vissza. Ez azonban nem feltétlenül a későbbi kivonulás előjele, önmagában is racionális ilyen körülmények között a visszafogás - válaszolta a Népszava kérdésére Drucker György. "Miért tartalékolna itt tőkét bármelyik cég, ha máshol befektetve vagy akár a bankba téve sokkal nagyobb profitot érhet el? Különösen, ha tudja, hogy mondjuk új vezeték építésével csak a saját különadójának alapját növeli meg." - mondja az Energiainfo vezető elemzője.

A világ energiaágazata persze a magyar kormánytöbbségtől függetlenül is válságát éli át. Elsősorban Európában, ahol a megújuló energiaforrások támogatása gyakorlatilag hazavágta a piacot. A nap- és szélerőművek határköltsége szinte nulla, vagyis ha már egyszer megépítették őket (központi forrásokból támogatva), a működtetésük nagyon olcsó, így alacsony áron is érdemes nekik eladni egy-egy "adag" elektromos energiát. Ez a folyamat a mélybe lökte a tőzsdei áramárat. Ha pedig nem fúj a szél és nem süt a nap, inkább a szénerőműveket működtetik, mert jelenleg a szén olcsó, így a gázerőműveket alig-alig kapcsolják be. A zűrzavaros európai piacra az RWE úgy reagál, hogy feladja a gázüzletet, az E.ON pedig - ahogy befektetőinek szóló prezentációin látható is - egyszerűen levette térképéről térségünket, és inkább a két amerikai kontinensre valamint Oroszországra koncentrál - fogalmazott Drucker György.

A nemzetközi és a hazai folyamatok tehát összekapcsolódnak, és együtt rontják az itthoni energiacégek helyzetét. Van azonban olyan vélemény is, hogy a kormányerők egyes cégeket kompenzálnak a rezsicsökkentésen és a különadókon elszenvedett veszteségeik miatt. Az E.ON-tól az MVM Magyar Villamosművek Zrt. által tavaly megvásárolt két leányvállalat (a gáztározó és a gázkereskedő cég) vételárát sok elemző és ellenzéki politikus kifejezetten nagyvonalúnak ítélte, felmerült tehát az is, hogy a kormány így fizeti ki a német energiaóriást. A szavakban multiellenes Orbán-kormány amúgy is szeret egyedi alkukat kötni, több mint negyven stratégia megállapodást hoztak tető alá - mondta lapunknak Mihályi Péter. A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: ezek többsége titkos, de ahol nyilvánosságra kerültek részletek, több esetben jelentős állami támogatásokra derült fény.

Nyáron egységesítik a vízdíjat
A Magyar Nemzet kormányzati forrásból úgy értesült, még nyáron benyújtanak a parlamentnek egy olyan törvényjavaslatot, amely egységesíti a vízellátás működését. A  javaslat egységes vízdíjat vezetne be a rezsicsökkentés jegyében, egységesíti a karbantartási munkálatokat, és elvileg hatékonyabbá teszi majd az uniós támogatások lehívását. A törvényjavaslat - ezek szerint nem a piacgazdaság talaján álló - készítői szerint az elvi háttér az, hogy mindenkinek joga van azonos áron igénybe venni az alapszolgáltatásokat. A napilap szerint azért lehet ezt az egészet most megcsinálni, mert korábban közösségi tulajdonba kerültek a nagy regionális vízműtársaságok, a kisebb, települési társaságok pedig összeálltak. A korábbi 400 helyett most kicsivel több mint negyven vízszolgáltató van Magyarországon.

Az igazi kérdés az, hogyan kell elképzelni az energiaóriások kivonulását. Ha egyfajta államosítás történik - valójában inkább az jön szóba, hogy az állam valamelyik szervezete vagy cége megvásárolja a szóban forgó társaságokat -, akkor az a kérdés, mit kezdenek majd a veszteséges állami vállalatokkal. Ismét magánkézbe juttatják majd ezeket, ahogy a Takarékbank államositása majd újramagánosítása esetén tervezték? Ha a trafikkoncessziókból indulunk ki, akár az is elképzelhető, hogy menet közben visszaemelik a díjakat, hiszen a dohánytermékek árrését is alaposan megemelték.

Elképzelhető azonban, hogy az állam nem kívánja megvenni a kivonuló multik itteni érdekeltségeit. Az energiaszolgáltatóknál ellátási kötelezettség van, ha valaki elmegy, elvileg a helyére léphet másik befektető, de Drucker György szerint a körülmények ismeretében kérdéses, hogy lenne-e erre vállalkozó. Az biztos, hogy a kormány akkor nézne szembe a legnagyobb problémával, ha az energiacégek egyszerre, összehangoltan jelentenék be távozásukat.

Szerző

Több mint 1 milliárd forint maradt a SZÉP-kártyákon

Több mint 1 milliárd forint maradt a Széchenyi Pihenőkártyákon (SZÉP-kártya) a még 2012-ben feltöltött összegekből, amelyeket május 31-éig lehetett elkölteni. A fel nem használt összegeket visszautalják a munkáltatóknak.

A kártyakibocsátók az MTI-hez hétfőn eljuttatott összesítésükben arról számoltak be, hogy a határidő lejárta előtti hetekben, napokban felgyorsultak a költések, így a munkáltatók által utalt összegeknek kevesebb mint 2 százaléka maradt a kártyákon.
Az OTP SZÉP-kártyákra 2012-ben feltöltött 53 milliárd forintnyi juttatásból 1 milliárd forintot nem költöttek el a kártyabirtokosok, ez az eredeti összeg kevesebb mint 2 százaléka.

Az MKB SZÉP-kártyákon 169 millió forint maradt, ez 1,6 százaléka a 2012-ben utalt 10,3 milliárd forintnak.
A K&H Banknál közel 21 000 kártyabirtokos összesen 151 millió forintot nem költött el, amely egyenlő arányban oszlik meg a vendéglátás, szállás és szabadidő számlákon, s a 2012-ben K&H SZÉP-kártyákra feltöltött összeg kicsivel több, mint 2 százaléka.

Az OTP Bank hétfőn közölte, a mintegy 150 ezer érintett SZÉP-kártyán január óta a lejáró egyenleg összege a harmadára csökkent. Az egyenlegek felhasználása az utolsó hetekben gyorsult fel igazán, május végén két hét alatt több mint 800 millió forintot, napi 57 millió forint lejáró összeget használtak fel a kártyabirtokosok.
A közlemény kitér arra is, hogy a 2012-es OTP SZÉP-kártyás juttatások szinte teljes egészében a magyar turizmus és vendéglátás bevételeit gyarapították.

Az idei év első négy hónapjában több mint 24 milliárd forint érkezett az OTP SZÉP-kártyákra, ezzel együtt a kezdetek óta beérkező összes feltöltés értéke meghaladta a 130 milliárd forintot. Az indulás óta felhasznált összes juttatás értéke pedig májusra átlépte a 100 milliárd forintos határt.

Az OTP Bank várakozásai szerint a nyári szezon az elmúlt két évhez hasonlóan kiugró felhasználást hoz majd: 2012 és 2013 nyári hónapjai alatt 20 milliárd forintnyi juttatást használtak fel.

Az MKB Bank azt írta közleményében, hogy az utolsó két hét alatt megfeleződtek az MKB SZÉP-kártyákon lévő, május 31-éig elkölthető pénzek: május 15-én még 352 millió forint volt a számlákon, a hónap végére pedig 169 millió forintra apadt az összeg. A határidő lejárta előtti utolsó négy órában még 2 millió forintot költöttek el a 2012-es keretükből a kártyabirtokosok.

Az MKB SZÉP-kártyákon a maradék közel azonos nagyságrendben oszlik meg a három zseb (szállás, étkezés, szabadidő) között, 28 ezer kártyabirtokost érintve. A számlákon átlagosan hatezer forint maradt, de emögött nagy különbségek rejlenek: több mint ötezer érintettnek maradt ugyanis száz forintnál kevesebb pénze, tízezren mondhattak búcsút száz és ezer forint közötti összegnek, négyezer kártyabirtokos számláján azonban tízezer forintnál nagyobb összeg ragadt be.

A határidő lejárta után fel nem használt összegeket június végéig kapják vissza a munkáltatók. Az MKB közel kétezer munkáltatónak fog utalni, a legkisebb összeg egy forint, a legnagyobb pedig megközelíti a 8,8 milliót. Száz olyan cég van, amely száz forintnál kevesebbet fog kapni, százezer forintnál nagyobb összeget pedig négyszáznak utalnak át.

A bank közölte azt is, hogy 2014 elejétől május végéig a munkáltatók már 5,7 milliárd forintot fizettek be több mint 129 ezer MKB SZÉP-kártyára, ez közel 10 százalékos bővülés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A felhasználás több mint 20 százalékkal nőtt, ugyanakkor a felhasználás arányai nem változtak számottevően: a költések közel 67 százaléka a vendéglátás alszámlára, 18 százaléka szálláshelyre, 15 százaléka pedig szabadidőre jutott. Az első öt hónapban kifizetett összegek 43 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el.

A K&H szerint is hatásosak voltak a 2012-ben feltöltött összegek lejáratáról szóló felhívásaik, mert az év elejéhez képest a lejáró összegek egyharmadára csökkentek. Az utolsó napokban már átlagosan 10 millió forintot költöttek az érintettek. Egy kártyabirtokosnál átlagosan így is 7300 forint maradt, a bank 151 millió forintot utal vissza több mint 1400 munkáltatónak.
A K&H-nál úgy látják, hogy a kártyabirtokosok sokkal aktívabbak és tudatosabbak, mint a korábbi években. 2013-ban például 70 százalékkal megnőttek a költések 2012-höz képest, amihez az is hozzájárult, hogy az elfogadóhelyek száma is nőtt, mégpedig 30 százalékkal.

Szerző

A TV2 a reklámadó-tervezet visszavonását kéri

A TV2 tiltakozik a hétfőn L. Simon László fideszes képviselő által az Országgyűlés elé terjesztett reklámadó-tervezet ellen. A televíziós csatorna arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a médium elfogadhatatlannak tartja, hogy a múlt évben a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé.
"Különösen aggályosnak tartjuk, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire" - fűzték hozzá.

A TV2 úgy látja, ha a törvényt elfogadják, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel a legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, így a TV2-re is.

Hozzátették, hogy az új adó körülbelül 1,6-1,8 milliárd forint bevételkiesést jelentene a "100 százalékban magyar tulajdonba került" TV2-nek. A 2013-as 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené. Így akár meg is szűnhetnek az olyan műsorok, mint például a Tények, a Mokka, a Napló és az Aktív, de a Jóban Rosszban is veszélybe kerülhet - hívták fel a figyelmet.

"A TV2 a fentiek alapján határozottan arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől" - jelentették ki.
Az RTL Magyarország korábban szintén közleményben tiltakozott a tervezet ellen. A társaság szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét".

A hétfőn beterjesztett javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.

Szerző