"Politikai döntés" lesz az emlékműavató

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:08
Volt honnan meríteni – Györfi Sándor jászberényi második világháborús emlékműve FOTÓ: NÉPSZAVA
"Mindenről így gondolkodik a Fidesz: majd a miniszterelnök eldönti, mi legyen az élet minden területén, ez már maga a diktatúra" - kommentálta lapunknak Magyar Fruzsina, a vitatott '44-es megszállási emlékmű ellen két hónapja a helyszínen demonstráló civilek egyik szervezője azt, hogy a kormányt láthatóan nem érdekli, saját határozatát sem tartja be az emlékmű ügyében. A befejezés - egyszer már meghosszabbított - határideje ugyanis május 31-e volt.

A Vs.hu kérdésére tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: elkészült a német sassal hadakozó Gábriel arkangyal alakja, már csak politikai döntés, mikor avatják fel. A szobor befejezésének sem a hétvégén, sem tegnap nem volt jele a téren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok beemelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek beillesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterületfoglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mellett az is, hogy a Népszava kedd óta nem kapott semmilyen választ Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnöktől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet.

A Vs.hu egyébként a csúszás okát is tudni vélte: információik szerint Orbán Viktor kormányfő "elígérkezett" a Kossuth téri Tisza István-emlékmű avatására, amely most szombaton lesz, és nem akarták, hogy a két avatás időben összecsússzon. Kérdés persze, hogy a felmérések szerint csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazótáborában szimpátiát ébresztő Szabadság téri szobor avatását vállalja-e Orbán, vagy a demonstrációtól és a botránytól tartva, inkább az emlékművet többször a védelmébe vevő helyettesét, Semjén Zsoltot küldi.

A Szabadság téri emlékmű hivatalos befejezésének napján - május 31-e éppen Orbán születésnapja - tartottak azért egy szoboravatót, amelyen Áder János mondott beszédet. Jászberényben leplezte le az államfő Lehel vezér szobrát. Érdekes, hogy a honfoglaló vezért lóháton ábrázoló alkotás a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve az ő Szabadság téri szobortervét támogató zsűritag, Melocco Miklós közös munkája.

Az avató után egy olvasónk arra hívta fel a figyelmet: Párkányi nemcsak Varga Imre hajdúdorogi "Jákob küzdelme az angyallal" című, 1992-es munkájából meríthetett, hanem a szintén jászberényi, de már Györfi Sándor II. világháborús emlékművéből is inspirálódhatott, hiszen utóbbi oszloperdője kísértetiesen hasonlít Párkányi mintegy 270 millió forintba kerülő alkotására. Eközben a kormányfő nem válaszolt arra a nyílt levélre, amelyben 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő az emlékmű-kérdés teljes átgondolását sürgette. Arra sem, amelyben a MEASZ és a Radnóti Miklós antirasszista díjasok az emlékmű munkálatainak leállítását kérték tőle.

Erre nem sok esély van, hiszen a kormányfő - akinek állítása szerint "nincs mozgástere" a kérdésben -, meg is védte a szobrot, mondván: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan".

Szerző

Nagyobb mozgásteret akar Botka László

Formálódik az MSZP következő vezetőinek névsora: Tóbiás József lehet a pártelnök, Botka László az eddiginél nagyobb "játéktéren" maradna az országos választmány elnöke, Kunhalmi Ágnes pedig a szocialisták fővárosi szervezetét irányíthatja a július 19-i tisztújító kongresszus után.

A szegedi polgármester azt már múlt szombaton, a párt kibővített választmányi ülését követően elmondta, hogy számára a Tisza-parti város az első és mert újrázni akar, készül az ősz önkormányzati választásra. A Délmagyar.hu-nak kijelentette, természetes, hogy erre a hat hétre elvállalta a szocialista párt vezetését. Érzi a felelősségét, ezért vezető szerepet kíván betölteni az MSZP újjáépítésében.

Miután a tisztújító kongresszusig a szocialisták országos választási bizottságát (ovb) és a pártot is Botka irányítja, így ez idő alatt a politikus el tudja fogadtatni, hogy erősebb jogosítványokkal rendelkezhessen a jövőben a választmány elnöke és a testület valóban formálhassa az MSZP politikáját. Az ovb tegnap ülésezett először Botka vezetésével. A tanácskozáson egyebek mellett a tisztújító kongresszus előkészítéséről, a menetrendről volt szó. Megállapodtak abban is, hogy a párt megyei elnökeitől tájékoztatást kérnek arról, hogy állnak az önkormányzati választási felkészüléssel. A testület következő ülésein azonban az is szóba kerül, hogy az új szövetségkötés, a pártépítés, az új program megalkotása kinek a felelőssége legyen az MSZP-ben.

Szabó Vilmos, a kongresszusi jelölőbizottság elnöke elmondta, az MSZP szervezeteknek június végéig kell megválasztani a helyi és a megyei tisztségviselőket, a kongresszusi küldötteket. Ezt követően derül majd ki, hogy ki lehet hivatalosan is pártelnökjelölt. Július 1-jével indulhat a jelölőbizottság munkája, annak tagjait ugyanis a megyei szervezetek delegálják a tisztújító küldöttgyűléseken. Szabó azt is elmondta, hogy az alapszabály értelmében a tisztségekre jelölteknek pályázatokat kell benyújtani, majd az országos tisztségekre pályázóknak a jelölőbizottság előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e a jelölést. Pártelnöki tisztségre az nyújthat be pályázatot, aki személyesen összegyűjti a tagság tíz százalékának támogató aláírását.

Mesterházy Attila lemondását követően "káosz" alakult ki az MSZP-ben - írta hétvégi számában a Der Standard. Az MSZP, a DK és az Együtt-PM "meglehetősen fogcsikorgatva" megkötött szövetsége az áprilisi választásokon mindenekelőtt az új választási törvény miatt jött létre - írta a liberális osztrák napilap. A tisztán listás elv alapján zajló EP-választások, amelyen viszont külön-külön indultak a középtől balra álló pártok, az újság szerint alaposan átrendezte az erőviszonyokat az ellenzék táborában. A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) szerint az uniós választásokon csak azért lehetett második a Jobbik, mert katasztrofálisan szerepelt az MSZP, illetve felaprózódott a baloldal.

Az eredmény kíméletlenül mutatja a szocialisták gyengeségét, és azt, hogy az egykori állampárt már nem képes hiteles és tartalmilag meggyőző erőként eladni magát.

Szerző

Bebiztosították a többséget

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:06
Farkas Flórián és Kövér László az ülésteremben – a Házelnök már nem csak itt, hanem a pulpituson is szavazhat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szokásos tempóját diktálta a narancsos törvénygyár: sorozatban fogadta el a Ház tegnap a Fidesz-KDNP aktuálpolitikai céljaihoz szükséges törvénymódosításokat, és söpörte félre azokat a javaslatokat, amelyek nem voltak a kormánypártok ínyére. Így aztán mégsincs veszélyben a kétharmad, hiszen a levezető elnök is szavazhat, sőt, a kormányoldal ismét könnyedén térhet el a saját maga által alkotott, új házszabálytól.

Egy hónapig sem tartott a szigorítás: tegnap 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében elfogadta a parlament Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető módosítóját, mely szerint ezentúl nem az összes képviselő négyötöde, hanem csak a jelenlévő képviselők négyötödének szavazata szükséges a házszabálytól való eltéréshez. Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodtak, mivel az 1994-ben elfogadott korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól való eltérés lehetőségét.

Csakhogy, mint az Így írnánk mi blog alkotmányjogász szerzői felidézték: a házszabálytól eltérés húsz éve ismert intézményét épp a Fidesz-KDNP lazította fel az előző ciklusban, megteremtve a kivételes sürgős eljárást (ülésszakonként hat alkalommal), amihez természetesen elég volt a kétharmados többség. A kivételes sürgős eljárást összesen 27 törvénynél, illetve országgyűlési határozatnál alkalmazták, és olyan jogszabályokat "köszönhet" neki az ország, mint például a tankönyv-előállítás államosítása, a játékgépes piac átalakítása, majd megszüntetése, vagy a "visszaélésszerű adatigénylés" frázisát törvénybe iktató módosítás.

Miután ezt a gyakorlatot rengeteg hazai és nemzetközi kritika érte, a kormányoldal szigorításra szánta el magát, azt ígérve, a következő (a most kezdődött - a szerk.) ciklus kevésbé lesz hektikus, nem lesz szükség a kivételes eljárási rendre. Így az új házszabályban a kormánypártok megnehezítették az attól való eltérés szabályait, mivel a sürgős, kivételes eljáráshoz az összes képviselő négyötödére emelkedett a szükséges többség, javaslatot pedig csak a házbizottság tehetett az alkalmazására.

Csakhogy alig lépett hatályba az új házszabály, Rogán benyújtotta javaslatát. A tegnap elfogadott módosítás "egyetlen mozdulattal ledönti azt a garanciát, amely tényleg hatékonyan védte volna az új házszabályi eljárási rendet a gyors megkerüléstől" - írták a szakértők, kiemelve: a szigor mindössze addig élt, amíg a Fidesz-frakció össze nem adogatta a négyötödhöz szükséges mandátumokat. Ugyanis az új, 199 fős Országgyűlésben a 133 Fidesz-KDNP-s szavazat mellé az összes képviselő négyötödének (160) megszerzéséhez nem elég 23 jobbikos, kellene legalább mellé az 5 LMP-s is.

Hatodszor rejtegeti a múltat a Fidesz
A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága - immár hatodszorra - nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot. Schiffer szerint a törvény elfogadása után minden magyar megismerhetné, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok. A javaslat széles körben feloldaná az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását.

Ám még ez is csak 161 lenne, ami a távolmaradásokat is figyelembe véve valójában azt jelenti, hogy az MSZP és/vagy a független képviselők nélkül az új házszabálytól nem lehetne eltérni. Ez valójában a teljes konszenzust, magyarán az ellenzék egészének alkupozícióját jelentené, ami nyilvánvalóan nem volt a Fidesz-KDNP ínyére. Ahogy az sem, hogy amikor Kövér László házelnök vagy a kormánypárti alelnökök valamelyike ülést vezet, nincs meg a kormánypártoknak a kétharmados többségük. Ezért a tegnap elfogadott Rogán-féle javaslat az Országgyűlés plenáris ülését vezető elnöknek is szavazati jogot biztosít a parlamenti döntéseknél. Eddig az ülést vezető elnök csak szavazategyenlőség esetén és utólag voksolhatott.

Rogán csomagja egyébként bővelkedett a parlamentarizmust megcsúfoló intézkedésekben: indoklásában jogtechnikainak nevezte például azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő - azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó - módosító javaslatot is benyújthat. A házszabály-módosítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Miniszterhelyettesek is lesznek
Általános helyettesükké jelölhetik ki egyik államtitkárukat a miniszterek egy tegnap elfogadott törvénymódosítás alapján. A tárcavezetők a minisztériumuk szervezeti és működési szabályzatában jelölik ki ezt a miniszterhelyettest - rögzíti a kormánypárti egyéni képviselői indítvány, amelyet 128 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház az új kormányzati struktúra kialakításával kapcsolatban. Egyúttal törölték a nemzetbiztonsági törvényből azt a 2012 júliusában elfogadott passzust, amely lehetővé tette, hogy a kabinet a miniszterelnök útján - a Miniszterelnökség vezetőjének közreműködésével - is irányíthassa a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt. Így azt továbbra is csak a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányíthatja. A törvényjavaslatot eredetileg a fideszes Lázár János nyújtotta be, ám több kormánypárti politikus is csatlakozott hozzá. A módosító csomag pénteken, a harmadik Orbán-kormány minisztereinek eskütételekor lép hatályba.

Nézze meg a Népszava munkatársának képeit az ülésnapról!

Fotók: Tóth Gergő 

Szerző