"Politikai döntés" lesz az emlékműavató

"Mindenről így gondolkodik a Fidesz: majd a miniszterelnök eldönti, mi legyen az élet minden területén, ez már maga a diktatúra" - kommentálta lapunknak Magyar Fruzsina, a vitatott '44-es megszállási emlékmű ellen két hónapja a helyszínen demonstráló civilek egyik szervezője azt, hogy a kormányt láthatóan nem érdekli, saját határozatát sem tartja be az emlékmű ügyében. A befejezés - egyszer már meghosszabbított - határideje ugyanis május 31-e volt.

A Vs.hu kérdésére tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: elkészült a német sassal hadakozó Gábriel arkangyal alakja, már csak politikai döntés, mikor avatják fel. A szobor befejezésének sem a hétvégén, sem tegnap nem volt jele a téren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok beemelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek beillesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterületfoglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mellett az is, hogy a Népszava kedd óta nem kapott semmilyen választ Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnöktől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet.

A Vs.hu egyébként a csúszás okát is tudni vélte: információik szerint Orbán Viktor kormányfő "elígérkezett" a Kossuth téri Tisza István-emlékmű avatására, amely most szombaton lesz, és nem akarták, hogy a két avatás időben összecsússzon. Kérdés persze, hogy a felmérések szerint csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazótáborában szimpátiát ébresztő Szabadság téri szobor avatását vállalja-e Orbán, vagy a demonstrációtól és a botránytól tartva, inkább az emlékművet többször a védelmébe vevő helyettesét, Semjén Zsoltot küldi.

A Szabadság téri emlékmű hivatalos befejezésének napján - május 31-e éppen Orbán születésnapja - tartottak azért egy szoboravatót, amelyen Áder János mondott beszédet. Jászberényben leplezte le az államfő Lehel vezér szobrát. Érdekes, hogy a honfoglaló vezért lóháton ábrázoló alkotás a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve az ő Szabadság téri szobortervét támogató zsűritag, Melocco Miklós közös munkája.

Az avató után egy olvasónk arra hívta fel a figyelmet: Párkányi nemcsak Varga Imre hajdúdorogi "Jákob küzdelme az angyallal" című, 1992-es munkájából meríthetett, hanem a szintén jászberényi, de már Györfi Sándor II. világháborús emlékművéből is inspirálódhatott, hiszen utóbbi oszloperdője kísértetiesen hasonlít Párkányi mintegy 270 millió forintba kerülő alkotására. Eközben a kormányfő nem válaszolt arra a nyílt levélre, amelyben 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő az emlékmű-kérdés teljes átgondolását sürgette. Arra sem, amelyben a MEASZ és a Radnóti Miklós antirasszista díjasok az emlékmű munkálatainak leállítását kérték tőle.

Erre nem sok esély van, hiszen a kormányfő - akinek állítása szerint "nincs mozgástere" a kérdésben -, meg is védte a szobrot, mondván: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan".