Tarlós kivárja, míg mindegy lesz - Az MSZP normakontrollt sürget

Budapest főpolgármesterének egyelőre nincs hozzáfűznivalója az önkormányzati választást alaptörvény-ellenesen és durván aránytalanná formáló fideszes törvényjavaslatról. Úgy tudjuk, Tarlós István azért csak a javaslat megszavazása után nyilatkozik, mert egyetért azzal; számára csak az a fontos - ez újraindulásának feltétele -, hogy a főpolgármestert továbbra is közvetlenül válasszák. Az MSZP normakontrollt sürget, a TASZ pedig az esetleges csalást eltitkoló passzusra bukkant a javaslatban.

Már szinte mindenki megszólalt az önkormányzati választás szabályait újraíró, így a fővárosi közgyűlés összetételét erősen befolyásoló, ám vélt alaptörvény-ellenessége miatt sok ellenzéki kritikát kapott fideszes törvénymódosító javaslat ügyében, a talán legilletékesebb személy, a főpolgármester mégis hallgat. A Városházán érdeklődésünkre közölték: Tarlós István nem is nyilvánít véleményt a javaslatról, egészen addig, amíg azt az Országgyűlés meg nem szavazza. Vagyis a főpolgármester kivár addig, amíg mindegy lesz, és már nem tudja véleményével, javaslatával befolyásolni a változtatások irányát. Ennek oka értesüléseink szerint egyszerűen az, hogy Tarlós egyetért a kormánypárti javaslattal.

Úgy tudjuk, Tarlós számára csak az a fontos - sőt, ez újraindulásának feltétele -, hogy a főpolgármestert továbbra is közvetlenül válasszák a budapestiek, ez pedig a javaslat szerint nem változna. Ha ez igaz, akkor az 1990-2006 között óbudai polgármester és a 2010 óta Budapestet irányító Tarlós - aki amúgy büszkén emlegeti, hogy főpolgármesterként a legerősebb, közvetlen legitimációjú posztot tölti be - nem talál kivetnivalót abban, hogy a választási csalás határát súroló, durván aránytalan mandátumszámítási rendszert vezetne be a Fidesz a fővárosban az őszi önkormányzati választásra készülve.

Amíg Tarlós hallgat, újabb "gyenge pontja" derült ki a tervezetnek. A TASZ jogvédő szervezet bukkant rá a parlament elé pénteken benyújtott salátatörvény azon passzusára, amely eltitkolná a nyilvánosság elől az esetleges választási csalás bizonyítékát: soha nem derülne ki, mely pártok hamisították meg a választók aláírását az ajánlóíveken. Emlékezetes, a tavaszi parlamenti választáson ebből már volt botrány, miután kiderült, hogy több biznisz- vagy kamupárt vélhetően csak úgy tudott elindulni a választáson, hogy egymás közt kicserélték az ajánlóíveket, és ezekről másolták át a sajátjaikra a támogató aláírásokat.

Az ügyből rendőrségi nyomozás is lett, és többen próbálták a választási irodáktól a papírokat kikérve kideríteni, hogy melyik párt javára élhettek vissza személyes adataikkal. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azonban úgy ítélte, hogy ennek kiderítése túlságosan leterhelné a választási irodákat, ezért kimondta: az ellenőrzésre nincs lehetőség. A TASZ ebbe nem nyugodott bele és a segítségével első fokon három választó is pert nyert: a bíróság kimondta, hogy joguk van tudni, melyik párt használta fel az aláírásukat. A TASZ szerint a salátatörvénybe rejtett passzussal most ezt az utolsó, a visszaélések felderítését segítő lehetőséget törölnék el azzal, hogy csak a jelöltállítás jogerős lezárásig - vagyis a jelölt nyilvántartásba vételéig - lehetne tájékoztatást kérni a választási irodáktól az aláírásokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az eddigi több hónap helyett csupán pár nap lenne az esetleges csalás felderítésére.

Mint ismert, korábban úgynevezett ajánlószelvényekkel lehetett jelöltet ajánlani, de épp az ezzel való visszaélések miatt az idei országgyűlési választáson új szisztémát vezettek be. A választó több jelöltet is támogathat aláírásával, ami viszont a fenti anomáliákhoz vezetett.

A Fidesz már módosít az aggályok miatt

Az MSZP-s Botka László és Horváth Csaba úgy foglalták össze az általuk bírált javaslat lényegét: a Fidesz egy "tisztességtelen, gyáva" törvénnyel - ami szerintük választási csalás is egyben - előre meg akarja nyerni a választást. Indoklásukban ismét felhozták példának: a durván aránytalan mandátumszámítási rendszer azt eredményezné, hogy mivel a fővárosi közgyűlésnek a kerületi polgármesterek automatikusan tagjai lesznek, a 24 ezres lakosú I. kerület ugyanúgy egy polgármester-képviselőt küldhetne a testületbe, mint a 118 ezer lakosú XIII. kerület. Az elképzelés szerint ugyanis a jelenleg listáról választott 33 képviselő helyett a jövőben a 23 polgármester és kilenc "kompenzációs listáról" bejutott képviselő lesz a főpolgármester mellett a közgyűlés tagja. Az MSZP azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt és forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). A szocialista frakció eközben elkezdi gyűjteni a képviselők egynegyedének aláírását, és ha a parlament elfogadja a javaslatot, az államfő pedig aláírja, akkor így utólagos normakontrollért fordulnak az Ab-hez.
Az aggályokra reagálva Hoppál Péter Fidesz-szóvivő annyit mondott: a baloldal zsigerből elutasítja, támadja az új "demokratikus és hatékony struktúrát". Szerinte ráadásul az a bíráltat, hogy a rendszer - a kerületek eltérő lélekszáma miatt - sérti az egyenlő szavazat elvét, csak "a baloldal magyarázkodása és félrebeszélése". Nem látott kivetnivalót a fideszes Papcsák Ferenc vezette parlamenti igazságügyi bizottság sem tegnapi ülésén a javaslatban, amelyet a testület kormánypárti többsége támogatott is. Az ugyancsak kormánypárti dominanciájú Budapesti Önkormányzatok Szövetsége is támogatásáról biztosította továbbá az elképzelést.
Valószínű, hogy időközben az alaptörvény-ellenesnek tűnő ötlet melletti kiállás már vállalhatatlanná vált a Fideszben, mert néhány órával később Gulyás Gergely jelezte: benyújt egy módosítót, amely "választ ad a felvetett alkotmányossági aggályokra". Ez a kompenzációs listán kiosztott mandátumokhoz egy olyan arányszámot rendelne, amely a kerületek lakosságszámának megfelelően súlyozná a szavazatokat.