A jegybank és az állam pénzelné a rossz bankot?

Publikálás dátuma
2014.06.03. 11:11
Fotó: Bielik István/Népszava
A jegybank és az állam finanszírozhatja a "rossz bankot", amelybe a kétes hiteleket gyűjtenék össze, hogy segítsék a vállalati hitelezés fellendülését - tudta meg Magyar Nemzet piaci forrásokból. Az ezermilliárd forintnyi lejárt kölcsönt talán már 400 milliárdért meg lehet vásárolni, a terhektől megszabadult bankok pedig könnyebben elhagyhatják a magyar piacot.

Elvileg a magántőke is szerepet vállalhatna egy "rossz bankban", de annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy üzletet látna a nem teljesítő hitelek felvásárlásában - mondta egy lapnak nyilatkozó piaci elemző. Az ezermilliárd forintnyi adósság még akkor is hatalmas terhet jelentene számára, ha csökkentett áron vásárolná meg a lejárt adósságokat. Nemcsak a szükséges tőke előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy ezektől a rossz hitelektől csak hosszú idő alatt lehet megszabadulni. 

Emiatt jó néhány évig le lenne kötve a "rossz bank" létrehozására fordított befektetés, miközben semmiféle hasznot nem hajtana. Ezért nagy annak a valószínűsége, hogy az állam és a Magyar Nemzeti Bank - illetve az általuk létrehozott szervezet - finanszírozza majd azt a "rossz bankot", amelytől a magyarországi pénzintézetek hitelképességének javulását és a vállalkozói hitelezés fellendülését várják. 

Mint ismert, a nemzeti bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek néhány napja arról beszélt, hogy 3-4 hónapon belül születhet döntés a "rossz bank" létrehozásáról. Nagy Márton szerint addig kell eldönteni, hogy kik finanszírozzák az új intézmény működését, illetve hogy milyen hitelek és ingatlanok kerülhetnek be a programba. 

Hogy mennyire lassú a nem teljesítő vállalati hitelek kivezetése a rendszerből, jól mutatja a Portfólió.hu elemzése. Eszerint a rossz hitelek 52 százalékát több mint két éve tolják maguk előtt a bankok. Ennek az a magyarázata, hogy a pénzintézetek tartanak a túlságosan nagy veszteségtől, ezért nem akarják irreálisan alacsony áron eladni követeléseiket. Arra várnak, hogy a fedezetként kapott ingatlan ára emelkedjen. Ez azért gond, mert nemcsak a bank pénzeszközei fekszenek ezekben az értékesíthetetlen beruházásokban, de még költséget is jelentenek számukra. 

Ha a "rossz bank" akár töredék áron is átvenné ezeket a követeléseket, olyan banki források szabadulnak fel, amiket a hitelezés bővítésére fordíthatnának.

Szerző

Felszámolással fenyegetik a BTelt

A Business Telecom Nyrt. arról tájékoztatja befektetőit és a tőkepiaci szereplőket, hogy a társaság egyik - szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítő - beszállító partnere felszámolási eljárást kezdeményezett - olvasható a társaság Portfolio.hu által ismertetett közleményében. 

A Business Telecom Nyrt. mint megbízó, a hiányos teljesítés miatt 2013. november 29-én felmondta az ellenérdekelt beszállítóval a szerződést. A társaság nem enged a jogtalan nyomásnak, részvényesei érdekét védi azzal, hogy nem teljesített szerződéseket nem fizet ki, ennek érdekében jogi lépéseket tesz. A vitatott összeg a vállalat működése szempontjából marginális.

"A befektetői érdekek védelmét garantáljuk, azok sem a mai napig, sem a jövőben nem sérültek, illetve sérülnek" - írják a közleményben. 

Szerző

A kalandor jobboldal

Lehet csodálkozni, értetlenkedni minden alkalommal, amikor egy-egy kormányzati intézkedésnél világossá válik, mit is jelent az, ha az állam felfalja a társadalmat. Így például a közelmúltban ocsúdtak fel arra a pedagógusok, hogy az új szabályok szerint a jövő évtől nem gyűjthetnek pénzért papírt az iskolások, s ezért nem tudják összekapargatni a kiránduláshoz, a jutalmazáshoz szükséges filléreket. A nevelési aspektusa azért ennek a tevékenységnek megmaradhat, mert ingyen össze lehet szedni a hulladékot, s át lehet adni az állam felelős szervezetének.

Ez a momentum jól tükrözi a lejátszódó eseményeket, az oktatás terén minden elveszett, ami a szabad iskolához kötődött: a tanítás szabadsága éppúgy, mint a tanulás szabadsága. A tankönyvpiacot például két nap alatt felszámolták. A gyermek mindenek felett álló érdeke helyébe, az állam mindenek felett álló érdeke lépett. Legnagyobb visszhangja mégis annak lett, hogy jövőre csak rongyot lehet különös engedély nélkül összeszedni és pénzért továbbadni.

Négy éve folyik az állam terjeszkedése, jórészt a társadalom asszisztálása, esetenkénti csodálkozása, néhány tucat bolond dohogása, szájtépése mellett. Szép lassan, mint a szürke köd beborít mindent az állam, rátelepszik a gazdaságra, a szolgáltatásokra. Belopódzik mindennapjainkba, a konyhába és a hálószobába. Az állam ugyanis olyan, mint a ragályos betegség. Ha nem állják útját, terjed. Azért találták ki a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy megfékezze az államot, amely természetéből következően mindig feszegeti a kereteit.

Az állam a néptől kap felhatalmazást arra, hogy képviselje az érdekeit. A baj akkor kezdődik, amikor az állam önmaga érdekeit megbízói érdekei fölé helyezi. Ez történhet erőszakosan és történhet furmányos módon. Nálunk ez az utóbbi folyamat vette kezdetét 2010-ben. Az állam lépésről lépésre araszol előre, építi önmagát, s ehhez becenevet is talált saját magának: "Jó Állam". Mára az állam - a nemzet nevében, a saját érdekében - lerázott magáról minden kötőféket, s lényegében azt csinál amit akar. Úgy néz ki, egyetlen erő állíthatja meg, a fizetésképtelenség.

Az állam persze nem egy elvont fogalom. Az állam mögött emberek állnak, akik elsajátítják a politika fortélyait, megszerzik azt a képességet, hogy felismerjék a társadalmi folyamatok lehetséges irányát, és vitorlájukba fogják a szelet. Minél ügyesebb a kapitány, annál jobban tud navigálni. A kérdés csupán az, hogy helyes-e az az irány, amerre tart a hajó? Ez az, amit ritkán szoktak előre látni azok, akik a megbízást adják a kormányzásra. A megbízók csak vágyaikat, óhajaikat, reményeiket tudják elmondani. A politikával foglalkozók pedig felvázolják, mit tennének annak érdekében, hogy azok megvalósulhassanak. Az ország akkor jár jól, ha találkoznak a remények a lehetőségekkel, és akad, aki valóra váltja azokat. Ha őszinték akarunk lenni, be kell ismerni, hogy talán nem is volt olyan szakasza történelmünknek, amikor megvalósult ezeknek a "csillagoknak" az együttállása. Mert a vágyak, óhajok, remények sokszor, nagyon sokszor teljesíthetetlenek.

Akik pedig ennek ellenére a megvalósításukra vállalkoznak, felelőtlenek. Nálunk általában a teljesíthetetlen vágyak találkoztak a felelőtlen politikai kalandorsággal. A politikai kalandorság fakadhat gondatlanságból és fakadhat gátlástalanságból. A közelmúltig a kormányzást a gondatlanság jellemezte, hol a tudatos, hol a hanyag gondatlanság. Mára azonban a gátlástalan politikai kalandorság vált jellemzővé. Gátlástalan politikai kalandorok jutottak uralomra, kihasználva elődjeik súlyos tévedéseit és a tömegeknek azt a vágyát, hogy teljesítmény nélkül jussanak be a mennyországba.

Kétségtelen, a baloldal nagyot bukott, de nem rántotta magával az országot. Vajon a kalandor jobboldal bukása meddig várat magára, s ha bukik, talpon marad-e az ország?