Kúria;devizahiteles-per;

2014-06-03 13:46:00

Kúria: érvénytelen az árfolyamrés

Csak a nép érdektelensége mentette meg Csányi Sándort attól, hogy bilincsbe verve álljon törvényszék elé, de ami késik, nem múlik, mert ezek a bűnök nem évülnek el - mondta Kásler Árpád a sajtó képviselőinek a Kúria mai, a devizahitelesek számára mérföldkőnek tekinthető tárgyalása előtt. Welmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a pert követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben.

A OTP felülvizsgálati kérelmét tárgyalta a Kúria kedden. A tárgyalást Vezekényi Ursula főbíró vezeti, ugyanő döntött tavaly júliusban egy másik, szintén árfolyamrésről szóló perben, ugyancsak az OTP Bankkal szemben. Akkor a bíró kimondta az árfolyamrés módosításának érvénytelenségét. Azonban a szerződésbe beleírva az árfolyamrés mértékét, érvényben tartotta a szerződést. 

A mostani, Kásler-féle per tárgya az árfolyamrés tisztességtelensége. Az ítélet azért különösen fontos, mert ez alapján egészítheti ki ősszel a Kúria tavaly decemberben kiadott jogegységi határozatát. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány erre a jogegységi határozatra vár, mielőtt benyújtaná a parlamentnek a legújabb devizahiteles mentőcsomagjának terveit. 

A tárgyalás kezdetén ismertették az Európai Bíróság állásfoglalását. A Kúria ugyanis előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett Luxembourgnál: azt kérdezték, hogy a magyar legfelsőbb bírói testület vizsgálhatja-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályai alapján az árfolyamrés tisztességtelenségét. 

OTP Bank álláspontja szerint nem vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége, az ugyanis a szerződés tárgyához tartozik, annak hiányában a szerződés teljesíthetetlen. Káslerék két másik devizahitelt váltottak ki a per tárgyául szolgáló devizahitellel. Az OTP szerint ilyenformán valószínűtlen, hogy ne lettek volna tisztában a konstrukció alapjaival. A bank jogásza felhívja a figyelmet, hogy a devizahiteles szerződések sokfélék, így egy másik bank, másik szerződése esetében nem biztos, hogy ugyanígy lesz. 

Kásler hozzá akart szólni, ezért (átmenetileg) visszavonta ügyvédje megbízatását, és magát képviseli.

Kásler szerint a kölcsönszerződés nem felel meg a hatályos magyar törvényeknek. Nem volt devizaváltás - véli Kásler Árpád. Felidézi, hogy a Szegedi Ítélőtábla is azt állapította meg, hogy nem volt devizaváltás. Ez az ügy már rég nem a Kásler-ügy, arra kérem a Kúriát, hogy helyezze át az ügyet az ügyészségre, amely illetékes - fogalmazott Kásler Árpád. Mondandóját azzal zárja, hogy most vizsgázik a magyar jogállamiság. A teremben ülő hallgatók erre tapsolni kezdtek, mire a bírónő felhívta a figyelmet, hogy a hallgatóság nem jogosult a véleménynyilvánításra. Végül Kásler még néhány percig ecseteli a végrehajtási eljárás mikéntjét - például, hogy a bank inkasszózta a számláját, vagy hogy más nevére volt kénytelen házat venni (sic!) -, majd a bíró a hamarosan várható ítélethirdetésig berekesztette a tárgyalást.

Az mind a Kúria tavaly júliusi ítélete, mind az Európai Bíróság állásfoglalása alapján valószínűsíthető, hogy a bíróság nem fogja megsemmisíteni a szerződést. Akkor ugyanis az egész tartozás egyösszegben válna esedékessé.

Rövid szünet után határozathirdetéssel folytatódott a tárgyalás.

Hatályon kívül helyezte a Kúria a másodfokú ítéletet, az árfolyamrésről szóló kikötés érvénytelen. A másodfokú ítélet azért semmis, mert a Kúria az érvénytelenség jogkövetkezményét úgy vonja le, hogy érvényessé teszi a szerződést, míg a Szegedi Ítélőtábla a teljes semmisség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását határozta meg. A Kúria szerint nem a főszolgáltatás része az árfolyamrés, így vizsgálható a tisztességtelensége. Átváltás nem történik, a különnemű árfolyamok mögött szolgáltatás nincs, a banknak bevétele keletkezik, ez pedig az adósnak költség - szögezte le a Kúria.

A bíróság olyanformán egészíti ki a szerződést, hogy a szerződésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamán kell számolni.

Kásler Árpád szerint már ezzel a kis ítélettel 6-700 milliárd forintot vesztettek a bankok - ez a becslés némileg túlzónak tűnik.

 Jogegységi döntést hozhat a Kúria

A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben- jelentette be Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kedden Budapesten a Kásler kontra OTP per tárgyalását követően tartott sajtótájékoztatón.

A bankszövetség a jogegységi döntésig nem nyilatkozik

A Magyar Bankszövetség a jogegységi döntés megszületése előtt nem kíván nyilatkozni - mondta Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője a Kúria keddi döntését követően.

OTP: a Kúria keddi döntésének nincs érdemi hatása a deviza alapú hitelszerződésekre

Az OTP Bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel az OTP szerint ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre - közölte a pénzintézet.

Az OTP közleményében kifejti: a Kúria döntése alapján a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, amely összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek, amit sem az adós, sem a Kúria nem vitatott. Az OTP Bank a jogszabályoknak megfelelően már korábban, a másodfokú jogerős döntés nyomán csökkentette azt a jogszerű követelését, amelynek - a hitel visszafizetését nem teljesítő ügyfelével szemben - kénytelen végrehajtás útján érvényt szerezni.

Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre - emeli ki az OTP, hozzátéve, hogy ahogyan az Európai Unió Bírósága is kimondta, minden egyes esetben külön vizsgálni kell az egyedi szerződés megkötésének körülményeit, mint a tisztességtelenség megítélésének egyik feltételét.