Egymilliárd dolláros terv keretében az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét Európában, jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök Varsóban a lengyel kormány-, és államfővel való tárgyalásait követően. Az intézkedéstervezetet még az amerikai kongresszusnak jóvá kell hagynia.
Ideiglenesen visszaállítják Belgiumban a határellenőrzést a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) kétnapos csúcstalálkozója alatt, melyet eredetileg Szocsiban, G8 formájában, Vlagyimir Putyin elnök jelenlétében rendeztek volna, de az ukrajnai orosz katonai beavatkozás miatt Brüsszelbe tették át. Mint tudósítónk, Hegyi Gyula az Európai Tanács és Bizottság diplomatái által tartott háttérbeszélgetésen megtudta: a főbb témák közt szerepel az Európai Unió és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezmény, a világgazdasági helyzet, az energiabiztonság, a jövő évi párizsi klímacsúcs előkészületei, a szíriai, líbiai, és más afrikai konfliktusok. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke nyilván az új bizottsági elnök jelölésére vonatkozó ötleteket is "megszondáztathatja".
Utoljára 15 éve rendeztek Oroszország nélkül G7-csúcsot. Az uniós diplomaták azon kérdésre, hogy Moszkva kizárása a találkozóról egyszeri döntés, vagy tartósnak bizonyul, nem tudtak választ adni. Ahogy arra sem, milyen feltételeket kéne Moszkvának teljesítenie, hogy visszatérhessen a csúcsra, így például elég lenne "békén hagynia" Kelet-Ukrajnát, vagy ki kéne vonulnia a bekebelezett Krím-félszigetről? Franciaországban pénteken a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójára rendezett megemlékezésen Barack Obama amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök is jelen lesz, felmerül a kérdés, tárgyalnak-e? Normandia alkalom lesz a kapcsolattartásra - kaptuk a diplomatikus választ. Ami az Oroszország elleni esetleges újabb szankciókat illeti, a szakértők egyelőre nem számolnak vele. Európa vezetői abban bíznak, előbb-utóbb megindulnak a közvetlen tárgyalások az orosz és ukrán vezetők között.
A stratégia értelmében növelik a katonai jelenlétet rotációs alapon, garantálják a katonai eszközöket, képzéseket, hadgyakorlatokat, s az amerikai hadihajók Balti-tengeren való sűrűbb cirkálását, ahogy magában foglal egy Ukrajnának, Grúziának és Moldovának nyújtandó segélycsomagot is.
Európát "sarokkőnek" nevezte Obama az Egyesült Államok védelme szempontjából, ugyanakkor jelezte, az új kihívásokra, így az ukrán válságra válaszként adott intézkedés más biztonsági kiadások kárára történik, mint az ázsiai csendes-óceáni térségben való amerikai jelenlét.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is érdekelt az Oroszországgal való jó viszonyban, s nem célja a fenyegetés.
Kérdéses azonban, hogy a szimbolikus gesztus kielégíti-e a megnövelt amerikai katonai jelenlétet követelő kelet-európai vezetőket.
"A főbb támaszpontok Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Olaszországban találhatóak" - nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a The New York Times amerikai lapnak
- "Miért nem nálunk?". A cseh kormányfő ennél is tovább ment, mint közölte, nem híve a NATO erősebb katonai jelenlétének Európában. "Csehországnak erre a jelenlegi biztonsági helyzetben nincs szüksége" - mondta Bohuslav Sobotka.
Elismerte ugyanakkor, hogy az intézkedésnek van logikája, s hogy néhány európai ország, mint Lengyelország és a balti államok, kérvényezték ezt.
Barack Obama tegnap délután a közép-kelet-európai vezetőkkel tartott munkaebéden kiemelte, mindenkinek megvan a képessége, hogy arányos mértékben ugyan, de kivegye a részét, s szerepet vállaljon a NATO kollektív védelmi rendszerében.
Bronislaw Komorowski lengyel államfő hangoztatta, Varsó azt tervezi, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékának megfelelő mértékre emeli védelmi költségvetésének összegét.
Obama újságírói kérdésre válaszolva védelmébe vette a belpolitikai vihart kavart amerikai-tálib fogolycserét, mondván elrablásának homályos körülményeitől függetlenül fontos volt a katona hazahozása, "senkit sem hagyunk hátra".
Az Afganisztánban, 2009 végén elrabolt Bowe Bergdahl őrmester elengedéséért cserébe öt, a guantánamói börtöntáborban fogva tartott tálib vezetőt engedtek szabadon.
A helyzetet súlyosbítja, hogy néhány katona dezertálással vádolja az őrmestert, s azzal, hogy több társa haláláért felelős.
