Kúria;tolvajok;villanypásztor;jogos védelem;Bakonycsernye;

- Jogtalan volt a védekezés

,,Villanypásztorral" tartotta kordában, vagy védte állatait a tolvajoktól az udvarán egy fejér megyei férfi, a drótokhoz hozzáérő két kislány közül az egyik meghalt, a másik súlyosan megégett. Az utóbbi években több esetben is félrértelmezték a polgárok a "jogos védelem" intézményét.

Egy négyéves kislány meghalt, egy ötéves pedig súlyos sérüléseket szenvedett, amikor megfogtak egy házilag barkácsolt ,,villanypásztort" hétfő este a Fejér megyei Bakonycsernyén. A két gyerek egy családi ház udvarán játszott, amikor megfogták a kertben kihúzott drótokat, amelyekbe a tulajdonos nagyfeszültségű(!) elektromos áramot vezetett, hogy kecskéinek elkóborlását megakadályozza.

Jogos védelem?
A Kúria tavaly júliusi jogegységi döntése szerint az új - szintén júliusban hatályba lépett - Büntető törvénykönyvbe és az alaptörvénybe is foglalt "jogos védelem" intézménye olyan felhatalmazást adott a polgároknak, amely a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el. A jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. A javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását "általában nem eredményezheti".

A feol.hu szerint a 23 éves férfi az édesapja az áramütést túlélő kislánynak, akit helikopterrel a fővárosi Bethesda kórházba szállítottak.

A hírportál úgy tudja, a gyerek mindkét keze olyan súlyosan megégett, hogy az orvosok amputálást fontolgatnak.

Az apát a rendőrök előállították, és gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak vele szemben.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a bakonycsernyei férfi valóban csak a kecskék elkóborlását akarta megakadályozni az árammal - sajtóhírek szerint 180 voltos feszültség volt a drótokban -, hiszen tisztában lehetett azzal, hogy az ekkora erejű áram az állatokat is megöli.

Nem elképzelhetetlen, hogy a tolvajok ellen akarta megvédeni a kecskéit, csak nem gondolt az udvaron játszadozó gyerekek biztonságára.

A gyanút erősíti, hogy volt már példa arra,

hogy valaki árammal védte a tulajdonát. 2008-ban a borsod megyei Kesznyétenen egy 67 éves férfi magasfeszültségű áramot vezetett az udvarán belül lévő kerítésre, amely az uborkás veteményét "védte" a gyakori lopásoktól.

Csakhogy az egyik éjszaka az áram megölt egy besurranó tolvajt, két másikat pedig súlyosan megsebesített.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés és testi sértés vétségében találta bűnösnek, ezért egy év fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A Debreceni Ítélőtábla viszont 2011-ben megrovásra változtatta az idős férfi büntetését.

Az enyhe ítélet ellenére a Debreceni Ítélőtábla 2012-ben két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a tiszalúci férfit, aki azért vezetett áramot a kerítésébe, hogy a szomszéd gyerekek ne másszanak át a telkére. A 63 éves vádlottat több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találták bűnösnek.

Legutóbb tavaly akadt példa a "túlzott mértékű" vagyonvédelemre, csak éppen nem árammal: egy vácszentlászlói borosgazda fagyállót kevert a borába, mert tolvajok rendszeresen megdézsmálták a borospincéjét.

Hat fiatal került kórházba mérgezés gyanújával, az egyikük meghalt, a rendőrség emberöléssel gyanúsította meg a férfit, aki előbb tagadta, majd bevallotta tettét.

Bajnai Gordon tegnap cáfolta a Magyar Nemzet információit arról, hogy a Bilderbeg-találkozón Magyarország is szerepelt a témák között és a megbeszélésen bohócnak nevezte Gyurcsány Ferencet.