Kormánykassza készül?

Az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) is magába olvasztaná a jegybank - értesült a Portfolió internetes portál. A szakemberek által elismerten jó munkát végző ÁKK önállóságának megszüntetésének okáról több teória is megjelent. Valószínűsíthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államadósság egyszerűbb kezelésére fog majd hivatkozni, amit a szakemberek kétségbe vonnak. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban aligha venné szó nélkül tudomásul, hogy a fúzió terepet teremthet a tiltott finanszírozásnak is.

Kevés olyan, állami irányítású pénzügyi szervezet működik a mai Magyarországon, amelynek működése gondoktól mentes. Az ÁKK azonban ebbe a körbe tartozik. Ezért is keltett meglepetést a Portfoliónak híre, hogy az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Az internetes portál érdeklődésére az ÁKK és a nemzetgazdasági tárca azt közölte, hogy nem kíván piaci értesüléseket kommentálni. (A jegybank még nem válaszolt.) Matolcsy György, az MNB elnöke tavalyi kinevezését követően nem sokkal közölte, hogy olyan jegybanki gazdálkodásra törekszik, amely nullszaldós. Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illeszkedne az államadósság-kezelő beolvasztása. A jegybanknál úgy vélik, hogy az ÁKK bekebelezésével az MNB működési eredménye tartósan javítható, így az államadósság finanszírozási költségei is leszoríthatóak lehetnének - legalábbis a jegybank véleménye szerint. Mivel az érdekeltek megbeszéléseiről még nincs információ, és a kockázati elemzések sem ismeretesek, így a vélt megtakarítás realitását szinte lehetetlen megítélni.

Erősen kritizálható, hogy az MNB az ÁKK bekebelezésére készül - vélekedett lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A Magyar Liberális Párt gazdasági szakértője szerint nem szerencsés, ha az államháztartás piaci és monetáris finanszírozása összemosódik. Ha ez a terv megvalósul, akkor ez azt jelentheti, hogy a jegybank kötvényt bocsát ki, amelyet tovább ad az államnak, hogy az értékesítse. Az azonban korántsem világos, hogy az állam nevében ki járhat el. Nem csak hibás ez a gondolat - mondta az MNB korábbi alelnöke, de szabálytalan is. Az EKB ugyanis megtiltja, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetést, mert ez a függetlenségének feladásával lenne egyenlő.

Ugyancsak nem ért egyet a fúziós tervvel Róna Péter, aki az előző parlamenti ciklusban az LMP képviseletében MNB felügyelő bizottsági tag volt. (Az új Országgyűlés eddig még nem tűzte napirendre az új felügyelő bizottság megalakítását.) A közgazdász professzor a Népszavának felidézte azt a hozzávetőleg három évtizeddel ezelőtti időszakot, amikor Nyugat-Európa valamennyi államában az államadósság finanszírozása a nemzeti bankok hatáskörébe tartozott. Azonban a jegybanki függetlenedésre való törekvés során - Dánia, amely nem az euróövezet tagja - kivételével mindenütt kiszervezték egy önálló, a jegybankokkal közvetlen kapcsolatban nem álló szervezetbe az államadósság finanszírozásának megszervezését. Azonban a skandináv országban - ahol az ottani jegybankon belül létezik az intézmény - "tűzfal" választja el egymástól az adósságkezelést és a monetáris politikát. Ha az MNB-ÁKK összeolvadás létrejönne ez csorbítaná a jegybank hitelességét - figyelmeztetett Róna Péter. Ugyanakkor - jegyezte meg a szakember, lehet, hogy érdemi változást nem lehetne észrevenni, mert mind az MNB, mind az ÁKK elnöke ténylegesen a magyar kormányfő "alkalmazottja."

Az MNB korábban magába olvasztotta a PSZÁF-ot, is amit Róna Péter megfelelő lépésnek tartott, ám a tényleges integrálódási folyamat a napi működés során még nem teljesedett ki. Egy új apparátus beépítése azonban már olyan helyzetet teremthetne, amivel - a példa alapján - még nehezebben birkózna meg a jegybank.