Fidesz;ügyészség;elszámoltatás;Portik-Laborc-ügy;

Portik-Laborc: újabb fideszes lufi pukkant ki

Újabb látványos kudarcot szenvedett a Fidesz elszámoltatási igyekezete; nemrég bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a Portik-Laborc találkozóval kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt több mint egy éve indult nyomozást. 

Mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem nyilvánosak, ám az ügy kronológiája jól mutatja, hogy - mint más esetekben - a jobboldali sajtóhoz kiszivárgó információkra rátelepedve először csak a Fidesz kommunikációs gépezete "dolgozta meg" az ügyet, amit aztán a rendelkezésre álló hatósági szervek - ügyészség - és politikai fórumok - parlamenti albizottság - vittek tovább. Az ügy, ha egyre laposodva is, de "túlélte" a kritikus parlamenti választási kampányt, majd kipukkadt. Ismert, az ügyészség Portik Tamás, az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült vállalkozó és Laborc Sándor, az NBH akkori főigazgatója közötti találkozók ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) bejelentése alapján kezdett nyomozni. Parlamenti albizottság is alakult, amelynek jelentését idén tavasszal nyilvánosságra hozták. A testület mindössze arra jutott: hibaként értékelhető, hogy Laborc nyilvános helyen, személyesen találkozott Portikkal. A zárójelentés szerint vélelmezhető, hogy a Laborc-Portik tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. Ám erre a vizsgálat bizonyítékot nem talált, ahogy arra sem, hogy Portiktól származó információkat az NBH jogellenes célra használta volna fel.

Kronológia
2012
December 5.: A Magyar Nemzet szerint rögzítették Laborc Sándor, volt NBH-főigazgató és Portik Tamás egyeztetését

2013
Január 17.: A Heti Válasz szerint Laborc és Szilvásy György volt titokminiszter megbízásából Portik a Fidesz ellen kémkedett
Április 22.: A Magyar Nemzet szerint a beszélgetések hangfelvételéből kiderült, hogy Portik leleplező információkat ígért
Április 23.: Az AH a Portik-Laborc találkozók leiratának minősítését megszüntette, azok hamar ki is "szivárogtak"
Április 24.: Nem ilyen beszélgetésre emlékezett Laborc, szerinte "a lényeg a festék mögött maradt" - utalt lapunknak a leirat anonimizált részeire
Április 24.: Orbán Viktor közölte: az ügyet "erkölcsi kérdésnek" tekinti, és követi a nemzetbiztonsági bizottság munkáját a témában
Április 25.: A miniszterelnök szerint az egész ország erkölcsi kérdésévé vált a Portik-Laborc-ügy, és javasolta, az EU inkább ezt vizsgálja
Április 29.: "Szerepet játszottam, ahogy bármely titkosszolgálat munkatársa tette volna (...) lehet fintorogni, de ez ilyen szakma" - mondta Laborc
Április 30.: Véletlenül kiderült: már február 7-e óta nyomoz az ügyészség az ügyben
Május 1.: Tényfeltáró albizottságot alakított az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az ügy felderítésére
Május 2.: Kósa Lajos kijelentette, "politikai bűnözők vannak a szocialisták között", és utalt rá, hogy Portik állhat egy őt lejárató 2010-es akció mögött
Május 3.: Orbán szerint az ügynek "kommunista szaga van", és jelezte, hogy a Portik-Laborc találkozók eredménye volt a Kósa elleni lejárató akció
Május 4.: Kiderült, hogy a Kósával összefüggő felvétel 2007-es, egy évvel korábbi, mint amikor Orbán szerint eltervezte az akciót Laborc Portikkal
Augusztus 27.: A parlamenti albizottság közölte: akár az elmúlt húsz évre is kiterjesztheti vizsgálódását
Szeptember 3.: Folyamatosan hallgatott meg egykori és aktív titkosszolgákat az albizottság, ám a részleteket nem közöltek
Október 24.: Több valótlanságot is állított a Heti Válasz a Portik-Laborc üggyel összefüggésben - ismerte el helyreigazításban a lap
November 26.: Szilvásy szerint az ügyben "politikai kampányt folytat a jobboldal, a jól felfogott - most már választási - érdekeinek megfelelően"
December 9.: Meghallgatta az albizottság Szilvásyt, aki szerint a "maffiabaloldalozásnak, a politikai sejtetéseknek" nincs alapja

2014
Február 18.: Meghallgatta az albizottság Laborcot is
Február 28.: Befejezte munkáját az albizottság, de csak vélelmezte, hogy a találkozók kompromittálására irányulhattak
Március 28.: Közzétették az albizottsági jelentést, amely nem állapított meg jogsértést, ami Laborc szerint megerősíti, hogy semmi illegális nem történt
Május 30.: Több mint egy év után bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a nyomozást

                                          Nincs ügy, mégis évekig nyomták
Megszüntette a nyomozást az ügyészség az MSZP-s Szenteczky János ellen - ez volt a Fidesz által csak csepeli lakásmutyiként emlegetett ügy. A május 23-i határozat szerint nem állapítható meg bűncselekmény a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) Zrt. volt vezérigazgatójával szemben, ezzel négy év vizsgálat után lezárták az ügyet. Szenteczkyt az időközben kormányzati rezsiharcossá kinevezett Németh Szilárd csepeli polgármester és Werner Péter, a Csevak-jogutód kerületi cég vezetője jelentette fel hűtlen kezelés gyanújával. Szerintük aránytalan értékű szerződéseket kötött csepeli önkormányzati lakások felújítására, továbbá jogtalanul kötött lakásbérleti szerződéseket. Bár Szenteczky ártatlannak vallotta magát, az elmúlt években a Fidesz politikai kommunikációjában folyamatosan használta a "csepeli lakásmutyi" ügyet. A megszüntető határozatot az MSZP úgy kommentálta: "néhány héttel a Molnár Gyula elleni meghurcolási kísérlet kudarcba fulladása után a Szenteczky János ellen indított koncepciós eljárás is kifullad".