Nem várható további kamatcsökkentés az EKB-nál

Nem várható további kamatcsökkentés az Európai Központi Banknál. Az EKB gyakorlatilag elérte az alapkamat alsó szintjét, csak technikai szempontból lehetnek még kisebb kiigazítások - mondta el csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján az EKB elnöke, Mario Draghi.

Az EKB 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelte irányadó kamatát csütörtöki kamatdöntő ülésén, és negatívra csökkentette a betéti kamatot, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra. Az EKB legutóbb 2013. november 7-én csökkentette 25 bázisponttal, 0,50 százalékról 0,25 százalékra az alapkamatát, azt megelőzően pedig 2013. május 2-án ugyancsak 25 bázisponttal, 0,50 százalékra.

Két új, hosszú távú refinanszírozási programot (LTRO) indít az EKB szeptemberben és decemberben, összesen 400 milliárd eurós kerettel. A programok célja a reálgazdaság növekedésének megtámogatása. Ugyanezt a célt szolgálják az eszközfedezetű értékpapír (ABS) vásárlások, amelyek kidolgozását megkezdte az EKB.

A sajtótájékoztatón a jelenlévők hiányolták, hogy az EKB nem követi az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve példáját a közvetlen kötvényvásárlások terén. Mario Draghi hangsúlyozta, hogy a csütörtöki döntéseket egyhangúan hozták, ez egy jelentős csomag, de "még nem végeztek", és az EKB kész további lépések megtételére, ha szükséges.

Az EKB elnöke szerint több része van a csomagnak, több dologra kell figyelni. Megerősítették a jövőre vonatkozó iránymutatásaikat, lazítottak a monetáris politikán, ezeknek a pénzpiacon azonnali hatása van, de a reálgazdaságban csak 3-4 negyedév múlva lesz érezhető a csütörtöki döntés minden részlete.

Mario Draghi elmondta, hogy nem látnak deflációt az eurózónában, csak alacsony inflációt. A gazdasági növekedés támogatása a cél, hosszú távon így növekedhetnek a kamatráták, ami a betétesek érdekét is szolgálja, akik most érthetően aggódnak.

Az EKB elnöke elutasította, hogy a bank monetáris lépései feleslegessé, vagy elodázhatóvá tennék az európai államok strukturális reformjait. Draghi szerint a reformok terén látnak előrelépést, de nem teljesen elégedettek az általános helyzettel.
Mario Draghi szerint konszolidálni kell a kormányzati költségvetéseket, de a gazdasági növekedést segítő módon: kisebb kormányzati kiadások és adók kellenek, valamint több tőkeberuházás. Nem lehet csak adóemeléssel konszolidálni, az nem fenntartható, kellenek a strukturális reformok.

2014 első negyedévében az eurózónában negyedéves alapon, reálértéken 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). Az EKB szerint a második negyedévében mérsékelt növekedés lesz. A belső fogyasztás élénkülését segítheti a laza monetáris politika, a pénzpiaci helyzet javulása, a fiskális konszolidáció, a strukturális reformok és az energiaárak csökkenése.
2014-ben a korábban vártnál kisebb lehet a GDP-növekedés (éves szinten 1,1 százalék), 2015-ben valamelyest nagyobb (1,8 százalék), de a munkanélküliségi arány az eurózónában továbbra is magas, és sok a kihasználatlan termelői kapacitás a gazdaságban.