Az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000 forintra emelték a bankok tavaly, a pénzügyi tranzakciós illetéket pedig több lépcsőben és teljes körűen áthárították az ügyfelekre - mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a jegybank Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványát. Ugyanakkor a költségek mintegy 60 százalékos növekedése nem gyakorolt jelentős hatást a pénzforgalom szerkezetére.
A 2014 februárjától igénybe vehető, ingyenes készpénzfelvétel némileg mérsékli a terheket - mondta a jegybanki szakember. Ehhez hozzájárult az is, hogy idén márciusban a jogszerűtlenül megemelt pénzforgalmi díjakat vissza kellett fizetniük a legnagyobb hitelintézetek többségének. A jegybank vizsgálatai a fizetési szokásoknál - a várakozások ellenére - nem tapasztaltak azonban alkalmazkodást. Ami viszont örvendetes, növekedett az elektronikus fizetési módok (bankkártya-használat és elektronikus úton történő átutalások) használata 2013-ban. A kártyás vásárlások száma 15,4 százalékkal volt több mint egy évvel korábban, a készpénzhasználat pedig öt százalékkal csökkent.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy a felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával, és magas a számlára utalt rendszeres jövedelmek aránya is, mégsem használják ki az emberek a készpénzkímélő lehetőségeket. Bartha Lajos is utalt arra, hogy a kereskedelmi vásárlások mindössze 13 százalékát, a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak 24 százalékát fizették elektronikus úton. Az uniós átlag ennek mindkét esetben a háromszorosa.
A kártyás készpénzfelvétel átlagértéke tavaly négyezer forinttal lett magasabb, mint egy esztendővel korábban, és valamivel meghaladta az 52 ezer forintot. Az úgynevezett csoportos beszedéseket, amikor a pénzintézet a rendszeres átutalásokat (közüzemi, társasházi számlák) - az ügyfél kérésére - átutalja a számlakibocsátónak, alig lettek népszerűbbek, tavaly mindössze 0,7 százalékkal többen tartottak igényt erre a szolgáltatásra, mint 2012-ben.
A lakosság számláinak több esztendő óta tartó emelkedése is megállt tavaly, sőt 150 ezer darabbal csökkent a számuk. Ez azonban nem számottevő változás, hogy ha a 10 millió darab lakossági bankszámlához viszonyítjuk. Feltehető, hogy a számlaszám csökkenést az ésszerűség diktálta, a nem használtakat szüntették meg. Hasonló okok miatt csökkent a betéti kártyák aránya is. Az MNB-nél egyébként úgy vélik, hogy a bankkapcsolattal egyáltalán nem rendelkezők aránya nem emelkedett nagy mértékben. A nyugdíjaknak 70 százalékát utalták át az ellátott számlájára, vagyis már csak 30 százalékát fizeti ki a postás. A munkajövedelmek átutalásának mértékéről viszont egyáltalán nincsenek adatok, feltehetően az arány a nyugdíjakét meghaladja. Az uniós átlag 90 százalékos.
A hazai bankkártyák továbbra is biztonságosak, a tavalyi év első feléről rendelkezésre álló adatok szerint mindössze a lebonyolított tranzakciók mindössze 0,003 százaléka kapcsolódott valamilyen visszaéléshez. Az ilyen cselekedeteknek két jellemző fajtája ismerhető fel. Egyrészt a határon átnyúló forgalomban fordul elő, másrészt az internetes vásárlásoknál. Tavaly év végén 90 ezer darab kártyaelfogadó terminál (POS) működött az országban, ez 6,5 százalékos növekedést tükröz. Az MNB adatai ugyanakkor a POS-terminálok számszerű növekedési ütemének lassulásáról számolnak be. A kis forgalmú üzletek többségében ma is csak készpénzzel lehet fizetni.