Ma hetven éve volt a D-day

Publikálás dátuma
2014.06.06. 07:11
A fővárosi Szabadság téren Ronald Reagan volt amerikai elnök szobránál emlékeztek meg a normandiai partraszállásról, a náci Néme
Ma hetven éve, 1944. június 6-án hajnalban kezdődött a II. világháború egyik döntő hadművelete, a normandiai partraszállás. Az Omaha, a Utah, a Gold, a Juno és a Sword elnevezésű partszakaszokon a nap végéig mintegy 150 ezer katona szállt partra, meglepve a megszálló német hadsereget. A hivatalos franciaországi ünnepségeken a vendéglátó Francois Hollande elnök mellett ott lesz Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Angela Merkel német kancellár is.

1943-ban az ezerévesnek hirdetett hitleri birodalom a végéhez közeledett. Júliusban súlyos vereséggel végződött az utolsó nagy német támadás a Szovteunióban az úgynevezett kurszki katlanban. Az angolszász szövetségesesek partaszálltak, előbb Szicíliában, majd Rómától délre. Nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan sor kerül a nagy partraszállásra is - valahol Észak-Franciaországban. "Amint az első szövetséges katona beteszi lábát francia földre, Hitlert és bandáját elviszi az ördög", írta Szigorúan titkos című - magyarul is megjelent - könyvében a haditudósító Ralph Ingersoll.

A szövetséges politikai és katonai vezetés pontosan tudta, hogy egyetlen, minden korábbit meghaladó méretű és erejű invázióra van szükség, amit csak a teljes siker biztos tudatában szabad megkísérelni. Sztálin ismételt sürgetésére Churchill elmagyarázta, hogy a Csatonán történő átkelés nem olyan, mint egy folyami átkelés. Ha itt kudarcot vallunk, sem erőnk, sem időnk nem lesz a hadművelet megismétlésére - mondta a brit miniszterelnök.

1943 december 7-én Roosevelt kinevezte a majdani invárzió főparancsnokának Eisenhower tábornokot. A britek kényszeredetten vették tudomásul a döntést. Churchill ugyanis Alan Brook tábornoknak szánta a posztot, de be kellett látnia, hogy az amerikaiak élőerőben és technikában is olyan fölényben vannak, ami indokolja, hogy a főparancsnok amerikai legyen. Eisenhower pedig már bizonyította rátermettségét az észak-afrikai partraszállás irányításával. A britek viszont kinevezhették Eisenhower helyettesévé Athur Tedder légimarsallt, valamint az Észak-Afrikában nagy hírnevet szerzett Montgomery tábornok irányíthatta a partraszállás utáni 10 napban a szárazföldi hadműveleteket.

A partraszállás - a D-day - előkészítése minden korábbi hadműveletet meghaladó erőösszpontosítással járt. Két hadseregcsoportban - az egyiknek Bradley tábornok, a másiknak Montgomery volt a parancsnoka - közel hárommillió katonát összpontosítottak, hozzávetőeg 2000 harkocsival és 5000 harci repülővel kiegészítve. A partraszállás első óráiban - a brit és az amerikai légierő fedezetével - a Montgomery által kidolgozott terv alapján öt helyen kellett hídfőt létesíteni. Az első napon, június 6-án mintegy 50 000 szövetséges katona szállt partra Normandiában, a Cherbourg-i félszigettől keletre

nagyjából 100 kilométeren. A felmerülő nehézségekre - amelyből volt bőven - Churchill rendíthetetlenül csak annyit modott: Oldják meg és ne azt bizonygassák, hogy lehetetlen! És megoldották. Egyebek mellett azt is, hogy a partraszállás helyét az utolsó pillanatig a legnagyobb titokban tartották. Félrevezető hadműveletként furnérlemezekből és gumiból a csatorna legkeskenyebb részénél, Calais-vel szemben egy teljes "hadsereget" helyeztek el. A német felderítés egyszerűen nem tudott választ adni arra, hogy hol kerül sor a várt invázióra.

A német észak-európai hadseregcsoport főparancsnoka Gerd von Rundstedt tábornagy volt. Az öreg "vasmarsall" szívből utálta Hitlert, akit szűkebb körben csak nyavalyás kis káplárnak nevezett, de a régi porosz iskola egyik utolsó képviselőjeként a parancsokat feltétel nélkül teljesítette. Von Rundstedtnek számot tevő erő állt a rendelkezésére: két hadseregben 60 hadosztály, közel egymillió katonával. Csakhogy a tetemes haderő alig rendelkezett légierővel, a páncélos hadosztályokat pedig Hitler saját irányítása alatt tartotta, a harckocsik személyes hozzájárulása nélkül egy métert sem mozdulhattak.

Hitler 1944 februárjában kinevezte - formálisan Rundstedt alá rendelve, de szinte teljes önállósággal - az afrikai vereségével megtépázott hírnevű, de még mindig a kancellár egyik kedvencének számító Erwin Rommelt a védelem főparancsnokának. Mikor Rommel megszemlélte a bevehetetlennek nevezett Atlanti Falat, dühödten azt mondta Speidel tábornoknak, hogy "de hiszen ez Hitler felhőkakukkvára, egy óriási blöff". És Rommelnek igaza lett. Ugyanakkor von Rundstedtet bosszanotta, hogy a nála lényegesebb fiatalabb Rommelnek Hitler jóformán teljes függetlenséget adott. Dühösen kijelentette: Rommel, ha tudja, védje meg saját erejéből a kontinenst, ő nem fogja ebben megakadályozni. Rommel minden rendelkezésére álló erőt felhasznált az Atlani Fal erősítésére, von Rundstedttel ellentétben úgy gondolta, hogy a szövetségesek Normandiában fognak partra szállni.

A szövetségeseknek sikerült is eltitkolni a partraszállás helyét, az időjárás azonban nem kedvezett az egyébként is kockázatos vállalkozásnak. A D-day kitüzött napján - 1944 június 4-én - heves vihar tombolt a Csatornán. Eisenhower dél-angliai főhadiszállásán jóformán csak az időjárás-jelentésekre figyeltek. Ugyanis, ha legkésőbb június 6-án nem rendelik el a partraszállást, egészen augusztusig kellett volna várni, ami beláthatatlan komplikációkkal járt volna. Június 5-én késő délután végre megkapták a várva vár hírt: június 6-án viszonylag türhető idő lesz, utána ismét viharok jönnek. Eisenhower egyenként megszavaztatta vezérkarának tagjait. Végül a rámenős Montgomery döntött, mondván: nem lehet közel egymillió embert a hajókon, teljes titoktartás mellett tartani.

Június 6-án nem sokkal éjfél után az amerikai 82. légihadosztály, a 101. légihadosztály és a 6. brit légihadosztály ejtőernyősei földet értek Normandiában. A vaksötétben vitorlázó repülőgépek szálltak le és csodák csodájára az elaknásított parton több mint felük sikerrel járt. Az ejőernyősök elfoglaták a vasútvonalakat, a közlekedési csomópontokat, és óriási zürzavart keltettek a német védelemben, mert parancsnokaik egyszerűen nem hitték el, hogy ilyen nagyszabású ejtőernyös hadművelet egyáltalában lehetséges. Virradatkor pedig minden idők legnagyon flottája kelt át a Csatornán. A meglepetés teljes volt, ráadásul Rommel a partraszállás megkezdődésekor egy családi ünnep miatt hazautazott az Ulm melletti családi birtokra, így a német csapatok is késve reagáltak. Rommel későn érkezett vissza, a partraszálló erők addigra már áttörték a német védelmi rendszert.

Késve riasztották párizsi főhadiszállásán Rundstedtet, aki ugyancsak késve hívta fel Jodl hadműveleti főnököt Hitler alpesi főhadiszállásán. Jodl nem hitte el, hogy ez a valódi partraszállás, azt továbbra is a calaisi szorosban várta. Hitler begyógyszerezve alszik, mondta, nem lehet felkelteni. Így létfontosságú órákat veszítettek. Mikor július 6-án délelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy ez "a" normandiai partraszállás - már késő volt. A szövetségesek megvetették lábukat a parton és megindultak a kontinens belsejébe. Amikor délben Keitel tábornok, a német véderő (OKW) főparancsnoka végre felhívta Rundstedtet és azt kérdezte, mit javasol, a végsőkig felingerelt tábornagy ráripakodott: Kössenek azonnal békék, maguk ostobák!

Békét persze az OKW nem kötött, Hitler pedig nagy késéssel engedélyezte a páncélosok bevetését. De már későn. A szövetséges bombazáporban alig néhány tucat páncélos érte el a Csatorna partját. A szövetségesek átkaroló hadművelete, bekerítve a 60 német hadosztályt, egy újabb Sztálingráddal fenyegetett. A mániákusan kitartást követelő Hitler csak nagy késéssel engedélyezte a megtizedelt csapatok visszavonását.

"A szabad világ bátor fiainak minden dühe és elszántsága rázúdul a náci hadigépezetre, amelyik képtelen volt előttük megállni" - írta A leghosszabb nap című könyvében Cornelius Ryan. A csapataihoz visszatért Rommel, aki kétségbeesetten száguldott egyik csapategységtől a másikig súlyosan megsebesült egy szövetséges légitámadásnál. A helyére kinevezett Kluge tábornagy teljesen reménytelennek ítélte a helyzetet, így az egyre inkább szétzilált német csapatok újra főparancsnok nélkül maradtak.
Június 6-án hajnalban a szabad világban mindenhol megkondultak a harangok. Amerikában a partraszállás hírére rögtönzött istentiszteleteket tartottak, Angliában vadidegen emberek a nyílt utcán összeölelkeztek. Tudták: a náci rémuralomnak végképp befellegzett. A leghosszabb nap elhozta a leigázott, megkínzott és megalázott Európa szabadságát.

Itt vagyunk, ahogy megígértük már 1940-ben, eljöttünk, visszajöttünk- mondta 1944. június 6-án reggel, örömkönnyeivel küszködve Winston Churchill a BBC mikrofonjába.

Állam- és kormányfők, veteránok a megemlékezésen
II. Erzsébet királynő tegnap délután megkezdte háromnapos látogatását Franciaországban. A brit uralkodó a normandiai partraszállás 70. évfordulójára rendezett ünnepségek egyik díszvendége. A krémszínű kosztümöt és kalapot, valamint fekete kesztyűt viselő 88 éves királynőt és férjét, Fülöp edinburghi herceget mintegy háromszáz ember köszöntötte a párizsi Gare du Nord pályaudvaron.
A királynőt délután Francois Hollande francia államfő ünnepélyesen fogadta a párizsi Diadalívnél, ahonnan II. Erzsébet és a francia elnök limuzinban hajtott végig a Champs-Elysées sugárúton a köztársasági gárda 146 lovasának a kíséretében. A brit uralkodó este a tiszteletére rendezett garden partyn vesz részt a párizsi brit nagykövetségen. A normandiai megemlékezések után péntek este pedig Francois Hollande az Elysée-palotában ad tiszteltére vacsorát, amelyre mintegy 240 vendég hivatalos.
Károly herceg brit trónörökös már két órával korábban megérkezett a normandiai Bénouville-ba. Ebben a városban található a Pegazus-hídként ismertté vált átkelőhely, amelyen 1944. június 6-án megérkeztek a brit kommandósok. Az ünnepi hangulatot már csütörtökön háromszáz brit ejtőernyős teremtette meg Normandiában, akik Károly herceg brit trónörökös előtt értek földet Ranville-ben, az első felszabadított francia településen.
Este a partszakasz mind a 24 településén egyszerre rendeztek tűzijátékot. A Windsor család mind a hat legfőbb tagja jelen lesz pénteken a normandiai megemlékezéseken. Az uralkodó páron kívül ott lesz Károly herceg is, akit elkísér felesége, Kamilla cornwalli hercegnő, valamint Vilmos herceg és felesége, Katalin hercegnő is.
Ismert, Franciaországban már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek az évfordulós megemlékezések, amelyeken feltehetően utoljára vehetnek részt a 90 év körüli veteránok. A legfőbb nemzetközi megemlékezésen, Ouistrehamben, péntek délután ők is ott lesznek a mintegy 9 ezer díszvendég között, akik 19 állam- és kormányfővel, köztük a brit királynővel, Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral fognak helyet foglalni az óceánparton felállított hatalmas tribünön. Az ünnepségre Petro Porosenko megválasztott ukrán államfő is elfogadta a meghívást.
A vendégek biztonságára mintegy 12 ezer rendőr, katona, tűzoltó fog ügyelni, ezenkívül több mint ezer mentős és háromszáz elsősegélyt nyújtó önkéntes lesz majd ügyeletben pénteken. Ma gyakorlatilag megközelíthetetlenné válik gépkocsival a normadia partszakasz. A rendezvénysorozat reggel a francia nemzeti megemlékezéssel kezdődik a caeni emlékhelyen Francois Hollande francia államfő részvételével.
Most először meg fognak emlékezni a normandiai harcok száz napja alatt megölt mintegy 20 ezer francia civilről is. A francia elnök ezt követően Barack Obamával a partraszállás legismertebb helyszínén, az Omaha Beach közelében található Colleville-sur-Mer település amerikai katonai temetőjében hajt fejet. Ide mintegy 10 ezer embert várnak.
A francia államfő a meghívott állam- és kormányfőket, valamint a veteránokat Bénouville kastélyában látja vendégül ebédre. A nap legfőbb eseménye, a nemzetközi megemlékezés délután fél 3 órakor kezdődik Ouistrehamben, a Sword Beachen, ahol 1944. június 6-án partra szálltak a brit és francia katonák. A látványosnak ígérkező ünnepségen ötszáz katonazenész és 650 statiszta fogja megidézni négy jelenetben a leghosszabb nap, a D-day eseményeit.

Szerző

Intézményes kirekesztés

Ha a miskolci önkormányzatnak sikerül kitelepítenie a városból a szegényeket, akkor az egész országban intézményesíthető lesz a rasszizmus és a kirekesztés - vélik a szakemberek. Tegnap a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság tagjaival találkoztak az érintett családok képviselői, két héten belül pedig tüntetést szerveznek az önkormányzat elé. Miskolcon május elején döntöttek arról, hogy pénzt kapnak azok a szegénységben élő családok, akik a városon kívül költöznek. 

Az egész országban intézményesíthető lesz a rasszizmus és a kirekesztés, ha a kitelepítésre ítélt miskolci romák most nem állnak ellen. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak a Roma Polgárjogi Mozgalom megyei elnöke. Dancs Mihály, és más cigány vezetők, valamint az érintett családok képviselői tegnap találkoztak a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság tagjaival, két héten belül pedig tüntetést szerveznek az önkormányzat elé.

Mint lapunkban megírtuk, május elején szavazta meg a miskolci közgyűlés a város szegényeinek kitelepítéséről szóló tervezetet: aki "önként" elhagyja önkormányzati otthonát és a városon kívül vesz másik ingatlant, pár százezertől kétmillió forintig terjedő támogatást kap. Dr. Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak akkor elmondta: számítások nem készültek, így nem tudni, hány család vásárolna lakást, és az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak, Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.

Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltűntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti. A diósgyőri stadion környéki, úgynevezett számozott utcák, Lyukóvölgy, a Tetemvár, a Hideg-sor ingatlanjairól van szó, egy helyi lakos szerint azért kell kiüríteni a számozott utcákat, mert bővíteni akarják a DVTK-stadiont.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke nyilatkozatot tett közzé a "miskolci kitelepítési politikák ellen". Kifejtette: a nyomortelepek fokozatos fölszámolásával, a túlzsúfoltság csökkentésével egyetért, de ez a folyamat semmiképp sem járhat azzal, hogy Miskolc a még szegényebb településekre, a teljes reménytelenségbe száműzze a leszakadt, munkanélküli családokat. Amennyiben a városnak van pénze a telepek felszámolására, különösen, ha az európai uniós pénz, helyben kell fenntartható és emberséges megoldásokat kidolgozni. Hozzátette azt is, elfogadhatatlannak tartják, hogy a telepek felszámolására irányuló terveket az önkormányzat valamiféle bűnmegelőzési program részeként kezeli, a nyomortelepeket a bűnözés melegágyaként állítja be.

Horváth Aladár lapunknak kifejtette: körülbelül 300 önkormányzati bérlakást és 1500 embert érint a kitelepítési terv. Az önkormányzat a hecckampányával, újnyilas propagandájával cigányellenes hangulatot teremtett. Ezt igazolja - mondta -, hogy a környező településeken máris tiltakoznak a polgármesterek, aláírást gyűjtöttek, és a "hathatós" lépésektől sem riadnak vissza, ha Miskolvc nem változtat a tervezeten. Azt is jelezték, öt évig segélyt, és közmunka-lehetőséget sem biztosítanak a betelepülőknek.

Horváth Aladár a miskolci helyzettel kapcsolatban megjegyezte, vannak, akik komfortos lakásokban, kispolgári körülmények között élnek az érintett épületekben, tisztességesen fizetik a bérleti díjat, az önkormányzat mégsem költ a környékre. Van, aki 15-30 éve él a telepen, ahol egyébként mindig is szegény emberek laktak, de régen, amikor még mindenkinek volt munkahelye, nem volt probléma. Most sokan szívesen elmennének onnan, mások maradni szeretnének.

Ám azzal az ott élők is egyetértenek, jó lenne, ha Miskolc különböző területén élhetnének, "nem egy helyre koncentrálódna a szegénység". A megoldáshoz jó, és követendő példaként említette az 1988-ban életre hívott, miskolci Gettóellenes Bizottságot, akkor százmillió forintól száz család tudott komfortosabb körülmények közé költözni.

Szerző

Dupláznák a többséget

Publikálás dátuma
2014.06.06. 07:04
Gulyás Gergely bizottsági elnök, Bárándy Gergely és Gyüre Csaba alelnökök – sokan csak nevetnek a módosítókon FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Újabb, az aggályokat fel nem oldó, csak elfedő látszatmódosítást tett a Fidesz az önkormányzati választás szabályait átíró salátatörvény-javaslatához. Az új fővárosi közgyűlés kompenzációs listájának arányosítása után most az úgynevezett "kettős többség elvét" dobta be a Fidesz. Ezzel próbálják elejét venni az alkotmányossági aggályoknak, ám azok ettől még léteznek.

Biztosított lesz az arányosság a fővárosi közgyűlés munkájában - mondta a tervezett új választási szabályokhoz befogadott módosításokat ismertetve Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke. Csakhogy addigra már régen ellopta előle a show-t Rogán Antal: a frakcióvezető órákkal korábban bejelentette a salátatörvény-javaslat aggályos, szinte biztosan alaptörvény-ellenes, durván aránytalan mandátumszámítását kiegyensúlyozó "kettős többség elvét".

Az eredeti kormánypárti javaslatot legalább látszólag "szalonképessé" formáló módosítóból néhány nap alatt ez már a második, ám érdemben egyik sem javít azon a helyzeten, hogy a már az idei önkormányzati voksolásra alkalmazandó új szabályok a csalás határát súroló rendszert eredményeznének Budapesten. A most bejelentett "kettős" többség elvének lényege, hogy az új közgyűlésben nemcsak a 33 tagú testület több mint felének - legalább 17 képviselőnek - a támogatása szükséges egy szavazásnál, hanem további kitétel lesz, hogy a többséget alkotó polgármesterek egyúttal a fővárosi lakosság többségét is képviseljék.

Ez Gulyás szerint "teljes egészében megoldást kínál az aránytalansággal kapcsolatos alkotmányossági kifogásokra", mert "egyszerre érvényesül a mandátumtöbbség és az arányosság elve". Ám hiába hivatkozott a pártja és a kormányfő által gyakran hevesen bírált európai döntéshozatalban is alkalmazott eljárásra, ez a tervezett szabálycsomag alapproblémáját éppúgy nem oldja meg, mint Gulyás előző módosítója, amely a töredékszavazatok számítását a kerületi lakosságszámhoz viszonyítva javasolja arányosítani.

Megírtuk, a salátatörvény az indoklás szerint "jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét", ám valójában nem más a célja, mint a fővárosi közgyűlés tagjai választásának alapvető átírásával biztosítani a testületben a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt azt kétharmad-közelire növelni, a Fidesz-KDNP támogatottságának érdemi növekedése nélkül is.

A változtatások lényege, hogy ősztől a fővárosi közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül a 23 kerületi polgármester alanyi jogon lenne tagja, 9 további képviselő pedig egy úgynevezett "kompenzációs listáról" - amelyen a vesztes kerületi polgármester-jelöltek vannak - jutna be mellettük. Vagyis a négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek polgármesterei ugyanúgy egy mandátumot "érnének". Ez pedig - a későbbi kettős többség elve ellenére - a választás módja miatt súlyosan sérti az egyenlő választójog elvét.

Rogán amúgy a bírálatokra azt mondta: az ellenzék pártérdekek miatt támadja a törvényt, mert így "kevesebb fizetett pártkáder lesz a közgyűlésben". Arról ő és a "kádertemetőt" emlegető párttársai elfeledkeznek, hogy például Zugló polgármestere, a fideszes Papcsák Ferenc is a most eltörölni kívánt pártlistáról jutott be oda 2006-ban, a parlamentből kiesett baktalórántházi képviselőként. Felvethető az is, mit keres a "kádertemető" Fidesz-frakciójában a Fidelitas kerületi elnöke, Szentkirályi Alexandra, továbbá Szatmáryné Jahl Angéla, a nemzetgazdasági tárca államtitkárának édeasanyja, vagy Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány elnökhelyettesének felesége.

Beadványdömping az Ab-nál

Az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulna a DK a kormánypárti salátajavaslatban a TASZ által felfeledezett passzus miatt, amely - az ajánlószelvények "elrejtésével" - segítene eltitkolni a nyilvánosság elől az esetleges választási csalás bizonyítékát. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke szerint "ha a bíró megállapítja, hogy az állampolgárnak valamire joga van, a Fidesz sürgősen törvényt hoz, amellyel ezt a jogot megvonja" - ezzel az adatok megismerhetőségét kimondó nem jogerős ítéletre utalt. Korábban az MSZP is jelezte, hogy az Ab-hez fordul normakontrollért, ha Áder János államfő aláírja a törvényt.

Szerző