Intézményes kirekesztés

Ha a miskolci önkormányzatnak sikerül kitelepítenie a városból a szegényeket, akkor az egész országban intézményesíthető lesz a rasszizmus és a kirekesztés - vélik a szakemberek. Tegnap a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság tagjaival találkoztak az érintett családok képviselői, két héten belül pedig tüntetést szerveznek az önkormányzat elé. Miskolcon május elején döntöttek arról, hogy pénzt kapnak azok a szegénységben élő családok, akik a városon kívül költöznek.

Az egész országban intézményesíthető lesz a rasszizmus és a kirekesztés, ha a kitelepítésre ítélt miskolci romák most nem állnak ellen. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak a Roma Polgárjogi Mozgalom megyei elnöke. Dancs Mihály, és más cigány vezetők, valamint az érintett családok képviselői tegnap találkoztak a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság tagjaival, két héten belül pedig tüntetést szerveznek az önkormányzat elé.

Mint lapunkban megírtuk, május elején szavazta meg a miskolci közgyűlés a város szegényeinek kitelepítéséről szóló tervezetet: aki "önként" elhagyja önkormányzati otthonát és a városon kívül vesz másik ingatlant, pár százezertől kétmillió forintig terjedő támogatást kap. Dr. Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak akkor elmondta: számítások nem készültek, így nem tudni, hány család vásárolna lakást, és az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak, Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.

Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltűntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti. A diósgyőri stadion környéki, úgynevezett számozott utcák, Lyukóvölgy, a Tetemvár, a Hideg-sor ingatlanjairól van szó, egy helyi lakos szerint azért kell kiüríteni a számozott utcákat, mert bővíteni akarják a DVTK-stadiont.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke nyilatkozatot tett közzé a "miskolci kitelepítési politikák ellen". Kifejtette: a nyomortelepek fokozatos fölszámolásával, a túlzsúfoltság csökkentésével egyetért, de ez a folyamat semmiképp sem járhat azzal, hogy Miskolc a még szegényebb településekre, a teljes reménytelenségbe száműzze a leszakadt, munkanélküli családokat. Amennyiben a városnak van pénze a telepek felszámolására, különösen, ha az európai uniós pénz, helyben kell fenntartható és emberséges megoldásokat kidolgozni. Hozzátette azt is, elfogadhatatlannak tartják, hogy a telepek felszámolására irányuló terveket az önkormányzat valamiféle bűnmegelőzési program részeként kezeli, a nyomortelepeket a bűnözés melegágyaként állítja be.

Horváth Aladár lapunknak kifejtette: körülbelül 300 önkormányzati bérlakást és 1500 embert érint a kitelepítési terv. Az önkormányzat a hecckampányával, újnyilas propagandájával cigányellenes hangulatot teremtett. Ezt igazolja - mondta -, hogy a környező településeken máris tiltakoznak a polgármesterek, aláírást gyűjtöttek, és a "hathatós" lépésektől sem riadnak vissza, ha Miskolvc nem változtat a tervezeten. Azt is jelezték, öt évig segélyt, és közmunka-lehetőséget sem biztosítanak a betelepülőknek.

Horváth Aladár a miskolci helyzettel kapcsolatban megjegyezte, vannak, akik komfortos lakásokban, kispolgári körülmények között élnek az érintett épületekben, tisztességesen fizetik a bérleti díjat, az önkormányzat mégsem költ a környékre. Van, aki 15-30 éve él a telepen, ahol egyébként mindig is szegény emberek laktak, de régen, amikor még mindenkinek volt munkahelye, nem volt probléma. Most sokan szívesen elmennének onnan, mások maradni szeretnének.

Ám azzal az ott élők is egyetértenek, jó lenne, ha Miskolc különböző területén élhetnének, "nem egy helyre koncentrálódna a szegénység". A megoldáshoz jó, és követendő példaként említette az 1988-ban életre hívott, miskolci Gettóellenes Bizottságot, akkor százmillió forintól száz család tudott komfortosabb körülmények közé költözni.