Dupláznák a többséget

Újabb, az aggályokat fel nem oldó, csak elfedő látszatmódosítást tett a Fidesz az önkormányzati választás szabályait átíró salátatörvény-javaslatához. Az új fővárosi közgyűlés kompenzációs listájának arányosítása után most az úgynevezett "kettős többség elvét" dobta be a Fidesz. Ezzel próbálják elejét venni az alkotmányossági aggályoknak, ám azok ettől még léteznek.

Biztosított lesz az arányosság a fővárosi közgyűlés munkájában - mondta a tervezett új választási szabályokhoz befogadott módosításokat ismertetve Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke. Csakhogy addigra már régen ellopta előle a show-t Rogán Antal: a frakcióvezető órákkal korábban bejelentette a salátatörvény-javaslat aggályos, szinte biztosan alaptörvény-ellenes, durván aránytalan mandátumszámítását kiegyensúlyozó "kettős többség elvét".

Az eredeti kormánypárti javaslatot legalább látszólag "szalonképessé" formáló módosítóból néhány nap alatt ez már a második, ám érdemben egyik sem javít azon a helyzeten, hogy a már az idei önkormányzati voksolásra alkalmazandó új szabályok a csalás határát súroló rendszert eredményeznének Budapesten. A most bejelentett "kettős" többség elvének lényege, hogy az új közgyűlésben nemcsak a 33 tagú testület több mint felének - legalább 17 képviselőnek - a támogatása szükséges egy szavazásnál, hanem további kitétel lesz, hogy a többséget alkotó polgármesterek egyúttal a fővárosi lakosság többségét is képviseljék.

Ez Gulyás szerint "teljes egészében megoldást kínál az aránytalansággal kapcsolatos alkotmányossági kifogásokra", mert "egyszerre érvényesül a mandátumtöbbség és az arányosság elve". Ám hiába hivatkozott a pártja és a kormányfő által gyakran hevesen bírált európai döntéshozatalban is alkalmazott eljárásra, ez a tervezett szabálycsomag alapproblémáját éppúgy nem oldja meg, mint Gulyás előző módosítója, amely a töredékszavazatok számítását a kerületi lakosságszámhoz viszonyítva javasolja arányosítani.

Megírtuk, a salátatörvény az indoklás szerint "jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét", ám valójában nem más a célja, mint a fővárosi közgyűlés tagjai választásának alapvető átírásával biztosítani a testületben a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt azt kétharmad-közelire növelni, a Fidesz-KDNP támogatottságának érdemi növekedése nélkül is.

A változtatások lényege, hogy ősztől a fővárosi közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül a 23 kerületi polgármester alanyi jogon lenne tagja, 9 további képviselő pedig egy úgynevezett "kompenzációs listáról" - amelyen a vesztes kerületi polgármester-jelöltek vannak - jutna be mellettük. Vagyis a négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek polgármesterei ugyanúgy egy mandátumot "érnének". Ez pedig - a későbbi kettős többség elve ellenére - a választás módja miatt súlyosan sérti az egyenlő választójog elvét.

Rogán amúgy a bírálatokra azt mondta: az ellenzék pártérdekek miatt támadja a törvényt, mert így "kevesebb fizetett pártkáder lesz a közgyűlésben". Arról ő és a "kádertemetőt" emlegető párttársai elfeledkeznek, hogy például Zugló polgármestere, a fideszes Papcsák Ferenc is a most eltörölni kívánt pártlistáról jutott be oda 2006-ban, a parlamentből kiesett baktalórántházi képviselőként. Felvethető az is, mit keres a "kádertemető" Fidesz-frakciójában a Fidelitas kerületi elnöke, Szentkirályi Alexandra, továbbá Szatmáryné Jahl Angéla, a nemzetgazdasági tárca államtitkárának édeasanyja, vagy Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány elnökhelyettesének felesége.

Beadványdömping az Ab-nál

Az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulna a DK a kormánypárti salátajavaslatban a TASZ által felfeledezett passzus miatt, amely - az ajánlószelvények "elrejtésével" - segítene eltitkolni a nyilvánosság elől az esetleges választási csalás bizonyítékát. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke szerint "ha a bíró megállapítja, hogy az állampolgárnak valamire joga van, a Fidesz sürgősen törvényt hoz, amellyel ezt a jogot megvonja" - ezzel az adatok megismerhetőségét kimondó nem jogerős ítéletre utalt. Korábban az MSZP is jelezte, hogy az Ab-hez fordul normakontrollért, ha Áder János államfő aláírja a törvényt.