Megvizsgálják a tevéket Szaúd-Arábiában

Szaúd-Arábia programot indít arra, melynek során megállapítják, mely tevéket fertőzött meg a MERS-koronavírus.

A napokban minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a súlyos légúti fertőzéssel járó, egyelőre gyógyíthatatlannak tűnő betegség a tevéről terjed át az emberre. A kórokozót 2012 júniusában regisztrálták, azóta 691 fertőzést regisztráltak, s 284 páciens vesztette életét.

Fahad Balghunaim szaúdi agrárminiszter azt közölte, a tevék regisztrálásának folyamata már múlt év végén megkezdődött, de felgyorsítják a folyamatot. Mint mondta, az összes állatot megvizsgálják, hordozza-e a koronavírust. Helyi tevekereskedők azt közölték, őket még nem keresték meg a hatóságok a vizsgálatok ügyében. A Reuters májusban azt írta, Szaúd-Arábia elzárkózik több kutatóintézet felajánlásától, amelyek a MERS kialakulásának hátterét akarták kivizsgálni. A rijadi egészségügyi miniszter ezzel szemben azt állította, szorosan együttműködnek nemzetközi egészségügyi szervekkel a járvány kapcsán, s „a jövőben is így tesznek” majd.

Szerző

Meghalt az utolsó „kódbeszélő”

Publikálás dátuma
2014.06.06. 10:36
Navajók egy veterántalálkozón 2002-ben Fotó: Gettyimages.
A „teknős” harckocsit, a „vércse” kamikázét, a „bagoly” kémrepülőt, a „bálna” pedig cirkálóhajót jelentett. Ez csak néhány példa abból a 200 szóból, amit 1942-ben navajo indiánok állítottak össze egy, anyanyelvükön alapuló ábécével együtt. Ők voltak az amerikai hadsereg „kódbeszélői”. Csütörtökön halt meg az egység utolsó tagja.

Chester Nez, aki 93 éves korában hunyt el Albuquerquében, egyike volt annak a 29 navajónak, akiket a II. világháború idején besoroztak a tengerészgyalogosokhoz és bezártak 13 hétre egy bunkerbe, hogy kidolgozzák azt a kódrendszert, amelyet az amerikai hadsereg a Csendes-óceáni hadszíntéren alkalmazott a rádiós üzenetekben. A nyelv, amelyen a navajo gyerekeknek  tilos volt beszélniük az iskolában, felbecsülhetetlen szolgálatot tett az Egyesült Államoknak és az egész világnak. A japánok ugyanis soha nem tudták megfejteni a kódot, amelyet csak a 80-as években hoztak nyilvánosságra.

A háború során nemcsak navajók, hanem komancsok és szeminolok is részt vettek a kódolt üzenetek továbbításában, legalább 400 indián teljesített ilyen szolgálatot, a normandiai partraszállás után már Európában is. Küldetésüket 2002-ben John Woo örökítette meg a Szélbeszélők (Windtalkers) című filmben.  

 

 

Szerző

Kevesebb anyagot vitt el Snowden, mint gondolták

Edward Snowden kevesebb titkos információt tulajdonított el, mint korábban gondolták – mondta el a kiszivárogtatások első évfordulóján közzétett interjújában James Clapper amerikai hírszerzési igazgató. 

Számos anyagról kiderült, hogy az NSA volt szerződéses alkalmazottja csak megnézte, de nem tudta letölteni. Ennek ellenére súlyos károkat okozott, nyilatkozta Clappert a Washington Postnak. Korábban azt hitték, hogy Snowden az amerikai fegyveres erők teljes parancsnoki-ellenőrzési rendszerét veszélybe sodorta, de ezek a feltételezések túlzottak voltak.

Snowden „gyűjteményéből” eddig mintegy 300 dokumentumot tettek közzé, körülbelül 200 ezer dokumentumot adott át különféle újságoknak, de összesen mintegy 1,5 millió dokumentumot töltött le, az anyagok nagyrészének holléte egyelőre ismeretlen.

A USA Today összeállítása szerint Snowden leleplezései számos alapvető változást hoztak: az emberek tudatosabban figyelnek levelezésük biztonságára, megnőtt az igény a kódolt e-mail-üzenetek küldésére. Vita kezdődött arról, hol a határ a magánélet szentsége és a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése között. Az Egyesült Államok külkapcsolatait megterhelték a nyilvánosságra került tények, hogy az NSA külföldi politikusok telefonjait is lehallgatta, e-mailjeit is figyelte. A Nemzetbiztonsági Ügynökség pedig kénytelen volt megerősíteni saját biztonsági rendszerét, hogy útját állja további kiszivárogtatásoknak. 

Szerző
Témák
NSA Snowden