Elekes Éva;

Barack Obama;tálibok;fogolycsere;Berghdal;

2014-06-07 07:31:00

Viharos fogolycsere

Aligha számított rá Barack Obama, hogy európai körútján megállás nélkül a múlt hét végén bejelentett fogolycsere miatt kell magyarázkodnia. Az amerikai elnök a Fehér Ház kertjében személyesen jelentette be, hogy öt tálib rab átadásáért cserébe szabadon engedték Afganisztánban az utolsó amerikai hadifoglyot, Bowe Bergdahl őrmestert. A lépés, ünneplés helyett, hatalmas vihart váltott ki Washingtonban, nem csupán azért, mert az Obama-kormányzat nem tájékoztatta előzetesen a törvényhozást, hanem azért is, mert kiderült, nem kizárt, hogy Bergdahl nem háborús hős, hanem dezertőr, aki elhagyta az egységét.

Obamát az amerikai média a brüsszeli G7-es csúcs utáni sajtóértekezletén is az ellentmondásos fogolyszabadításról kérdezte. A vita olyannyira elmérgesedett, hogy az alapvető indoklással, miszerint az Egyesült Államok egyetlen katonáját sem hagyja hátra, nem elégedtek meg sem a törvényhozók, sem a riporterek. Obama Brüsszelben világossá tette, esze ágában sincs bocsánatot kérni. Úgy fogalmazott, Bowe Bergdahl is valakinek a gyermeke, szülei éveken keresztül aggódtak érte. Kiállt mellette, hogy igenis helyes lépés volt a tálibok fogságába került, most 28 éves amerikai katona hazahozatala. "Főparancsnokként én vagyok felelős ezeknek a katonáknak az életéért" - mondta Obama. Az elnök alighanem jól tudja, hogy mindez kevés lehet a bírálatok lecsillapításához.

A kongresszusban a fogolycsere bejelentése nyomán azonnal elszabadultak az indulatok, méghozzá pártállástól függetlenül. Még Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke is bírálta a kormányzatot, mivel 30 nappal korábban kötelességük lett volna konzultálni a kongresszussal arról, hogy öt tálib foglyot elengednek a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntáborból. A teadélután mozgalomhoz kötődő, elnöki ambíciókat dédelgető Ted Cruz republikánus szenátor közölte: "Most megszabtuk, mennyi egy amerikai katona ára!" John McCain arizonai republikánus szenátor, volt elnökjelölt, aki több mint öt évet töltött vietnami hadifogságban, sokszor embertelen körülmények között, néhány hónapja még támogatta az esetleges fogolycserét, most a bírálók mellett sorakozott fel.

A félidős választások évében a republikánusok kapva-kaptak az ügyön, s aligha eresztik el egyhamar. A FoxNews konzervatív hírcsatorna már azt is tudni véli, hogy Bergdahl a fogságban áttért az iszlám hitre, s csatlakozott a dzsihádhoz, s időnként még fegyvert is adtak a kezébe.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, a Pentagonnak sürgősen kellett cselekedni, mivel Bergdahl élete veszélyben forgott, s ha nem hozzák tető alá - katari közvetítéssel - a fogolycserét, az amerikai katona talán mindörökre eltűnhetett volna Washington szeme elől. Hagel a BBC-nek nyilatkozva utóbb elmondta azt is, hogy a Fehér Házban egyhangú döntés született, hogy hazahozzák az őrmestert.

Miközben a Bergdahl-család otthonában az Idaho állambeli Haileyben már a katona ünnepélyes fogadtatására készülődtek, előállt az őrmester több régi bajtársa, akik azt állították, a férfi elhagyta a bázist, szándékosan ment át a tálibokhoz, s így nem érdemli meg, hogy hősként ünnepeljék. Más társai úgy emlékeznek, máskor is előfordult, hogy magányra vágyott és a hegyek közé ment, de korábban mindig visszatért. A közeli falu lakói zavartnak látták, s figyelmeztették, ne menjen veszélyes környékre, de Bergdahl nem hallgatott rájuk. Mindez még 2009 júniusában, Afganisztán Paktika tartományában történt. Az eltűnt katona után nagy erők bevetésével hónapokig kutattak egyes források szerint ketten, más állítások szerint legalább nyolcan életüket veszítették e műveletek során. Az elhunyt katonák szülei pedig feltették a kérdést, vajon a katonák egy árulóért haltak meg Afganisztánban? Mivel Bergdahlt szabadon engedése óta a németországi Landstuhl katonai kórházában kezelik, az ünnepélyes fogadtatás szülővárosában egyelőre lekerült a napirendről.

Keveset javított a helyzeten a tálibok által közzétett hosszabb videófelvétel, amely a fogolycsere lebonyolításáról készült. Az amerikaiak két Blackhawk helikopterrel szálltak le valahol egy afgán völgyben, s átvették a táliboktól a helyi viseletbe öltözött, sápadtnak és zavartnak látszó katonát, akiről a forgatás előtt vehették le a csuklyát, s talán azt hitte, kivégzésére viszik. A fogolycserét a Hakkani-klán emberei bonyolították, az átadás valahol Hoszt tartományban történt. 18 tálib biztosította a helyszínt. A videó végére a tálibok egy feliratot biggyesztettek: Soha többé ne gyere vissza Afganisztánba!

Kórházi információk szerint az öt év után kiszabadult fogoly beilleszkedése hosszabb időt vehet igénybe, Bergdahl a fogságban állítólag angolul is elfelejtett, újra kell tanulnia az anyanyelvét. Egészségi problémái is lehetnek, noha azokat nem részletezték.
Időközben kiderült, a fogolycserére nem egyik napról a másikra került sor. Az Obama-kormányzat illetékesei, magasrangú diplomaták és hírszerzési szakemberek 2011 óta, több mint három éve folytattak tárgyalásokat a tálibokkal Bergdahl elengedéséről. Robert Cardillo helyettes hírszerzési igazgató és mások szerdán zárt ajtók mögött tájékoztatták a szenátus tagjait a fogolycsere részleteiről. A Washington Post értesülései szerint bemutattak egy 2013 decemberében készült videót, amelyen Bergdahl sokkal rosszabb állapotban volt, mint egy három évvel korábbi felvételen, azaz, egészségi megfontolások is szerepet játszottak a csere villámgyors lebonyolításában. A szenátorok egy részét nem elégítette ki a tájékoztatás, írta a lap, attól tartanak, hogy az öt tálib vezető, akit elengedtek, újabb terrorakciókat szervezhet az Egyesült Államok ellen. Az amerikaiak a beszámolók szerint közvetlenül sosem tárgyaltak a tálibokkal.

A Post úgy tudja, a tárgyalások kezdeti szakaszában csak olyan tálib rabok elengedésére kapott felhatalmazást az amerikai delegáció, akiket Afganisztánban, a Bagram légibázison tartottak fogva. Tálib részről álltak elő egy másik névsorral, amelyen Guantánamón őrzött folyok neve szerepelt. A közvetítő öbölállamtól azt kérték, vállaljon felelősséget azért, hogy az öt tálib egy évig nem hagyja el Katar területét. Az áttörést állítólag egy 2013 szeptemberi dróntámadás gyorsította fel, amelyben megölték a Hakkani-klán egyik vezetőjének, Jalaluddin Hakkaninak a fiát. Ezt követően a tálibok is sürgősebbnek találták Bergdahl kiadását. A megegyezés végül a vártnál gyorsabban, két és fél hét alatt jött össze, tájékoztatták a szenátorokat az illetékesek, s már csak ezért sem volt idő a törvény által előírt 30 napos szabály betartására. A tálibok azzal is fenyegetőztek, hogy ha valami kiszivárog, megölik túszukat. Chuck Hagel védelmi minisztert mindenesetre beidézték meghallgatásra a Capitoliumra, jövő szerdán kell válaszolnia a honatyák kérdéseire.

Az első tárgyalások idején még Hillary Clinton volt az amerikai külügyminiszter, s úgy tudni, akkor keményebb feltételeket szabtak, mint amelyek alapján végül tető alá hozták az egyezséget. Clinton szerepvállalását alighanem ugyanúgy vizslatják majd egy esetleges 2016-os elnökválasztási kampányban, mint ahogy a líbiai Bengázi konzulátusán történtekben játszott szerepe is számtalan alkalommal előkerül majd. A CNN szerint Obama első védelmi minisztere, a Bush elnöktől örökölt Robert Gates, illetve utóda, Leon Panetta is ellenezte a megállapodást a tálibokkal.

Bergdahl szabadulása óta még nem találkozott a szüleivel, akik ott voltak a Fehér Ház Rózsakertjében, amikor Obama bejelentette a hírt. Kezelőorvosai szerint több szakaszban történhet a rabságból szabadult férfi akklimatizálódása. Steven Warren Pentagon-szóvivő úgy tájékoztatta az amerikai sajtót, hogy Németországból előbb egy texasi katonai kórházba viszik a katonát, s elképzelhető, hogy csak hosszú hetek, hónapok után lesz képes arra, hogy találkozzon családjával, ismerőseivel.