Egy gyerekre 440 forint

Publikálás dátuma
2014.06.07. 07:08
Mi kerül, mi kerülhet a tányérba? FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Napi 440 forintot ad a kormány egy gyerek után annak az önkormányzatnak, amelyik önrész befizetése mellett vállalja, hogy a nyáron meleg ételt biztosít a rászorulóknak. A legtöbb, lapunk által megkérdezett településvezetőnek gondot okoz a saját erő befizetése, mások a feltételek miatt egyáltalán nem indultak a pályázaton. Kérdés, hogy a kormány terve, miszerint nyáron tíz százalékkal több rászoruló gyermek kaphat napi egyszeri meleg ételt, megvalósul-e. 

A kormány 240 millió forinttal növelte a nyári gyermekétkeztetésre fordított támogatást, így nyáron tíz százalékkal több rászoruló gyermek kaphat napi egyszeri meleg ételt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A költségvetésben 2,64 milliárd forint van a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok támogatására. Azok az önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a június 16. és augusztus 29. között legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon át biztosítják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkezését napi egyszeri meleg étkezés formájában. A program célja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek minél nagyobb arányban jussanak legalább naponta egyszer meleg étkezéshez. A jogszabály szerint az igényelhető támogatás egy rászoruló gyermekre napi, legfeljebb 440 forint. A leghátrányosabb helyzetű települések valamennyi rászoruló gyermek után saját forrás nélkül, a "csak" hátrányos helyzetű, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések viszont 50 százalékos önrész mellett kaphatnak támogatást.

Fehér László Vas megyei Celldömölk polgármestere lapunknak elmondta, tavaly, és idén sem pályáztak, mert nagyon magas önrészt kell fizetni. A saját költségvetésükből oldják meg a rászorulók támogatását. Négy, az önkormányzat által működtetett konyhában főznek, ott napi 600 forintért vásárolhat ebédet, aki szeretne, a rászorulók pedig ingyen kapják az ételt.

Takács László, a Borsod megyei Alsógagy polgármestere annyit mondott, a pályázatot még tavasszal beadták, ha valamennyi önrészt kell fizetni, "valahonnan elkaparjuk", de még fogalma sincs, hogy honnan. Ezt a gyerekek miatt meg kell tenni - mondta -, különben nincs mit enniük. Ott, ahol van kiskert, megterem a krumpli és a hagyma, de van, ahol még ez sincs. Az iskolában tudnak főzni - mondta -, de megjegyezte, mindennapos a családok kölcsön-vagy előlegkérése azért, hogy legalább a gyerekeknek enni adhassanak. Már közmunkában is csak nagyon kevesen dolgozhatnak, van olyan település, ahol negyven embernek akartak munkát adni, de csak hétre kaptak támogatást. A rendőrség sokszor tehetetlen, a gyámhivatal pedig már alig foglalkozik a családi problémákkal. Sokszor éjszaka is nekem kell rendet tennem - mondta: ő váltja ki a gyógyszert és ad kölcsön az éhezőknek. Éppen ezért tartja felháborítónak, hogy a kormány azt tervezi, az 500 fő alatti települések polgármestereinek fizetését nettó 90 ezer forintra csökkenti. "A polgármesterség már csak a 22 800 forintos segély alternatívája lesz" - mondta.

A Baranya megyei Alsómocsoládon akkor is pályáznak a támogatásra, ha magas az önrész. Dicső László polgármester tájékoztatása szerint a meleg étel nem probléma, az idősek otthonában tudnak főzni körülbelül 26 gyereknek. A Borsod megyei Rakacán az önkormányzat konyháján főznek, a 124 iskolásnak, és az 54 óvodásnak - mondta Kiss Béla polgármester.

A dunántúli térség valamennyi polgármestere nevében az egyik településvezető lapunknak annyit mondott, "nem mennek bele a pályázatba". A konyhák nyáron bezárnak, az önrészt nem tudják kitermelni, és a feltételek között olyan adminisztrációs kötelezettséget is előír a kormány, amit képtelenség teljesíteni.

Szerző

A Mars helyett a Hold

A kongresszus felkérésére 3,2 millió dollárért elvégzett, másfél évig tartó vizsgálatának eredményét az NRC 286 oldalas jelentésben összegezte. Ebben rámutatott, hogy a jelenlegi irány folytatása az inflációt sem követő mostani költségvetés mellett kudarcot és kiábrándultságot okoz majd, valamint azzal a kockázattal jár, hogy szertefoszlik az a nemzetközileg kialakult meggyőződés, miszerint emberi űrrepülésben az Egyesült Államok a legjobb.

A jelentés azzal érvel, hogy az űrhajósokat a Mars helyett először inkább ismét a Holdra kellene küldeni. A NASA ezt a stratégiát képviselte az ifjabb Bush elnöksége idején, de Barack Obama elnök és tanácsadói elutasították egy újabb Holdra szállás gondolatát.

Az Obama által 2009-ben kinevezett bizottság szerint a NASA-nak elsősorban az űrrepülés technológiájába kellene beruháznia, és a magánszektorra hagynia a Föld körüli alacsony orbitális pályákra való repülést. A tanulmány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai űrhivatalnak és nemzetközi partnereinek - ide sorolva az eddig riválisként kezelt Kínát is -, miközben programjaikat (például az Orion űrkapszula és az SLS nehézrakéta kifejlesztését) lépésről lépésre valóra váltják, távlatilag továbbra is a Mars-utazás tervére kell összpontosítaniuk.

A jelentés a Marsra jutás három lehetséges módját részletezte, amelyek közül kettő a Holdra történő visszatéréssel is számol, azt állítva, hogy az ottani leszállás és a tartós tartózkodás tapasztalatait fel lehetne majd használni a "vörös bolygóra" irányuló missziónál is. Greg Williams, a NASA igazgatóhelyettese arra mutatott rá, hogy a légkör nélküli Holdra történő leszállások nem segítik elő különösebben a marsi landolások kidolgozását, mert a Marson ritka és nyugtalan az atmoszféra.
Az NRC általános értelemben is állást foglalt az emberi űrrepülés kérdésében, leszögezve, hogy annak tisztán gyakorlati és gazdasági haszna nem indokolja a ráfordításokat, a vállalkozást távlatilag inkább annak lelkesítő, törekvést kifejező jellege miatt érdemes folytatni.

Szerző

A Mars helyett a Hold

A kongresszus felkérésére 3,2 millió dollárért elvégzett, másfél évig tartó vizsgálatának eredményét az NRC 286 oldalas jelentésben összegezte. Ebben rámutatott, hogy a jelenlegi irány folytatása az inflációt sem követő mostani költségvetés mellett kudarcot és kiábrándultságot okoz majd, valamint azzal a kockázattal jár, hogy szertefoszlik az a nemzetközileg kialakult meggyőződés, miszerint emberi űrrepülésben az Egyesült Államok a legjobb.

A jelentés azzal érvel, hogy az űrhajósokat a Mars helyett először inkább ismét a Holdra kellene küldeni. A NASA ezt a stratégiát képviselte az ifjabb Bush elnöksége idején, de Barack Obama elnök és tanácsadói elutasították egy újabb Holdra szállás gondolatát.

Az Obama által 2009-ben kinevezett bizottság szerint a NASA-nak elsősorban az űrrepülés technológiájába kellene beruháznia, és a magánszektorra hagynia a Föld körüli alacsony orbitális pályákra való repülést. A tanulmány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai űrhivatalnak és nemzetközi partnereinek - ide sorolva az eddig riválisként kezelt Kínát is -, miközben programjaikat (például az Orion űrkapszula és az SLS nehézrakéta kifejlesztését) lépésről lépésre valóra váltják, távlatilag továbbra is a Mars-utazás tervére kell összpontosítaniuk.

A jelentés a Marsra jutás három lehetséges módját részletezte, amelyek közül kettő a Holdra történő visszatéréssel is számol, azt állítva, hogy az ottani leszállás és a tartós tartózkodás tapasztalatait fel lehetne majd használni a "vörös bolygóra" irányuló missziónál is. Greg Williams, a NASA igazgatóhelyettese arra mutatott rá, hogy a légkör nélküli Holdra történő leszállások nem segítik elő különösebben a marsi landolások kidolgozását, mert a Marson ritka és nyugtalan az atmoszféra.
Az NRC általános értelemben is állást foglalt az emberi űrrepülés kérdésében, leszögezve, hogy annak tisztán gyakorlati és gazdasági haszna nem indokolja a ráfordításokat, a vállalkozást távlatilag inkább annak lelkesítő, törekvést kifejező jellege miatt érdemes folytatni.

Szerző