Tudomány;NASA;Mars;űrkutatás;Hold;

- A Mars helyett a Hold

A kongresszus felkérésére 3,2 millió dollárért elvégzett, másfél évig tartó vizsgálatának eredményét az NRC 286 oldalas jelentésben összegezte. Ebben rámutatott, hogy a jelenlegi irány folytatása az inflációt sem követő mostani költségvetés mellett kudarcot és kiábrándultságot okoz majd, valamint azzal a kockázattal jár, hogy szertefoszlik az a nemzetközileg kialakult meggyőződés, miszerint emberi űrrepülésben az Egyesült Államok a legjobb.

A jelentés azzal érvel, hogy az űrhajósokat a Mars helyett először inkább ismét a Holdra kellene küldeni. A NASA ezt a stratégiát képviselte az ifjabb Bush elnöksége idején, de Barack Obama elnök és tanácsadói elutasították egy újabb Holdra szállás gondolatát.

Az Obama által 2009-ben kinevezett bizottság szerint a NASA-nak elsősorban az űrrepülés technológiájába kellene beruháznia, és a magánszektorra hagynia a Föld körüli alacsony orbitális pályákra való repülést. A tanulmány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai űrhivatalnak és nemzetközi partnereinek - ide sorolva az eddig riválisként kezelt Kínát is -, miközben programjaikat (például az Orion űrkapszula és az SLS nehézrakéta kifejlesztését) lépésről lépésre valóra váltják, távlatilag továbbra is a Mars-utazás tervére kell összpontosítaniuk.

A jelentés a Marsra jutás három lehetséges módját részletezte, amelyek közül kettő a Holdra történő visszatéréssel is számol, azt állítva, hogy az ottani leszállás és a tartós tartózkodás tapasztalatait fel lehetne majd használni a "vörös bolygóra" irányuló missziónál is. Greg Williams, a NASA igazgatóhelyettese arra mutatott rá, hogy a légkör nélküli Holdra történő leszállások nem segítik elő különösebben a marsi landolások kidolgozását, mert a Marson ritka és nyugtalan az atmoszféra.
Az NRC általános értelemben is állást foglalt az emberi űrrepülés kérdésében, leszögezve, hogy annak tisztán gyakorlati és gazdasági haszna nem indokolja a ráfordításokat, a vállalkozást távlatilag inkább annak lelkesítő, törekvést kifejező jellege miatt érdemes folytatni.

„Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt” – jelentette ki pénteken Vidar Helgesen, európai ügyekért felelős miniszter.