A Lánchíd vetélytársa

Publikálás dátuma
2014.06.07. 07:50
Fotó: Népszava
A Lánchíd tervezőjének vetélytársa, szabadságharcos hídépítő és a megtorlás alatt meghurcolt felesége – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről nyílt kiállítás a Közlekedési Múzeumban. 

Az  augusztus 3-ig látható „Hidakat épített időn és folyókon át” című kiállítás  egy olyan 19. századi bányász, kohász életét mutatja be, aki teljesen újszerű hídtípust dolgozott ki. Maderspach Károly társaival Ruszkabányán üzemeltette vállalkozását. Vonóláncos ívhídjai messze megelőzték korukat, és elismerést szereztek alkotójuknak. Maderspach első hídja Lugoson, a Csuka-patak felett mindössze 12 évet ért meg, mert 1845-ben   egy bivalycsorda alatt leszakadt. Második hídját 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn építette meg a Cserna folyó felett. Ez a híd 1838-ban még egy földrengést is kiállt, és minden javítás nélkül 1896-ig használták. A kisebb hidakon felbátorodva Maderspach Károly saját tervet nyújtott be arra a pályázatra, melyet az első állandó pesti híd terveire írtak ki. Ugyan a nyertes a Széchenyi István által is támogatott W.T Clark lett, de Maderspach terve, tervei mellett is többen kiálltak, reális, megépíthető alternatívának tűnt ez a fajta híd.

Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető, de tervezőjének elismerést hozott. Ezt a felívelő, üzletileg is sikeres karriert az 1848-49-es szabadságharc derékba törte. A szabadságharc alatt ágyúkkal látta el a Honvédséget, ezért feleségét Haynau parancsára koholt vádak alapján nyilvánosan megalázták, megvesszőzték. A megaláztatást Maderspach Károly nem viselte el, és öngyilkos lett.

Szerző

A norvégok tiltakoznak

"Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt" - jelentette ki tegnap Vidar Helgesen, európai ügyekért felelős norvég miniszter, aki hozzátette: elmondták a magyar kormánynak, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata ellentétes a megkötött szerződésekkel, a Kehi mégis megjelent a civil szervezeteknél. Ha a magyar hatóságok a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) kezelését dokumentáló iratokba szeretne betekinteni, azt a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától (FMO) kell kérni - szögezte le Helgesen.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Alap 2014. május 8-án felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket, - a Norvég Civil Alap kivételével. Ismeretes: a magyar kormány néhány hete azért kardoskodott, hogy az utóbbit is állítsák le a norvégok. A magyar kormány megszegte az alapok lebonyolítására és monitorozására vonatkozó, az egyezményekben lefektetett kötelezettségeit - mondta Helgesen. A norvég tárcavezető szerint a szerződésszegés is azt jelzi, hogy a magyar kormány elszakadt az alapvető európai értékektől.

A magyar kormány európai uniós tagállamhoz méltatlan módon zaklatja a civil szférát, Brüsszel pedig egyelőre hallgat az ügyben - írta tegnap Lydia Gall. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint a magyar kormány "antidemokratikus hajlamainak újabb jele" a civil szervezetek ellenőrzése. A szerző megjegyezte, hogy "az emberi jogok védelme és az emberi jogvédők támogatása elvileg az Európai Unió alapvető értékeinek középpontjában áll. "Hogy tud az EU világszerte más országokra hitelesen nyomást gyakorolni, ha megengedi, hogy saját tagállamai semmibe vegyék ezen értékeket? - teszi fel a költői kérdést a szerző.

Az Ökotárs alapítvány hivatalos levélben kérte a Kehi elnökének állásfoglalását a hétfőn megkezdett vizsgálat jogalapjáról, egyúttal annak felfüggesztését is kérte. Az alapítvány szerint a Kehinek csak akkor lenne jogosultsága vizsgálni az NCTA elosztását, ha a magyar állam közvetlenül kapna egy másik államtól támogatást. Ebben az esetben azonban nem erről van szó. Az Ökotársat és konzorciumtársait pályázaton, közvetlenül a brüsszeli FMO választotta ki, és az ellenőrzésre is ez a szervezet jogosult.

Szerző

A norvégok tiltakoznak

"Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt" - jelentette ki tegnap Vidar Helgesen, európai ügyekért felelős norvég miniszter, aki hozzátette: elmondták a magyar kormánynak, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata ellentétes a megkötött szerződésekkel, a Kehi mégis megjelent a civil szervezeteknél. Ha a magyar hatóságok a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) kezelését dokumentáló iratokba szeretne betekinteni, azt a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától (FMO) kell kérni - szögezte le Helgesen.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Alap 2014. május 8-án felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket, - a Norvég Civil Alap kivételével. Ismeretes: a magyar kormány néhány hete azért kardoskodott, hogy az utóbbit is állítsák le a norvégok. A magyar kormány megszegte az alapok lebonyolítására és monitorozására vonatkozó, az egyezményekben lefektetett kötelezettségeit - mondta Helgesen. A norvég tárcavezető szerint a szerződésszegés is azt jelzi, hogy a magyar kormány elszakadt az alapvető európai értékektől.

A magyar kormány európai uniós tagállamhoz méltatlan módon zaklatja a civil szférát, Brüsszel pedig egyelőre hallgat az ügyben - írta tegnap Lydia Gall. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint a magyar kormány "antidemokratikus hajlamainak újabb jele" a civil szervezetek ellenőrzése. A szerző megjegyezte, hogy "az emberi jogok védelme és az emberi jogvédők támogatása elvileg az Európai Unió alapvető értékeinek középpontjában áll. "Hogy tud az EU világszerte más országokra hitelesen nyomást gyakorolni, ha megengedi, hogy saját tagállamai semmibe vegyék ezen értékeket? - teszi fel a költői kérdést a szerző.

Az Ökotárs alapítvány hivatalos levélben kérte a Kehi elnökének állásfoglalását a hétfőn megkezdett vizsgálat jogalapjáról, egyúttal annak felfüggesztését is kérte. Az alapítvány szerint a Kehinek csak akkor lenne jogosultsága vizsgálni az NCTA elosztását, ha a magyar állam közvetlenül kapna egy másik államtól támogatást. Ebben az esetben azonban nem erről van szó. Az Ökotársat és konzorciumtársait pályázaton, közvetlenül a brüsszeli FMO választotta ki, és az ellenőrzésre is ez a szervezet jogosult.

Szerző