A Beatles olasz-amerikai riválisai

Francesco Castellucio, Tommy de Vito, Nicolas Macioci és Robert Gaudio: valamennyien olasz-amerikaiak a New Jersey-beli Newarkból, 20 kilométerre Manhattantől. A 60-as évek elején a fiúk elhatározták, hogy megváltoztatják a nevüket, s így lett belőlük Frankie, Tommy. Nick és Bob. 1960-ban felvették a Four Seasons nevet, majd 1962-ben kijöttek a „Sherry” című lemezzel, amely a lemezek toplistáján az első helyre került az USA-ban.

Mielőtt a Beatles amerikai földre lépett volna, a Four Saisons a keleti part válasza volt a kaliforniai Beach Boys-jelenségre. És amikor a Beatles megérkezett 1964-ben a Kennedy repülőtérre, a Four Seasons volt az egyetlen, amely képes volt ellenállni a brit inváziónak, és a négy Jew-Jersey fiú neve úgy maradt fenn a történelemben, mint akik egyedüliként maradtak a csúcson a legtöbb eladott lemez versenyében, a Beatles-mánia előtt és alatta is.

Ezt a hősies kort választotta Clint Eastwood 34. filmje témájául. A Jersey fiúk a befutott, sok díjat nyert zenés komédiának a szabadon átvett változata. A Broadway 2005-ös színházi változatból Eastwood átvette a főszereplőt, az olasz származású John LLoyd Young-ot, aki a Frankie Valli-vé vált Francescót alakítja, aki még ma is énekel, azon az annyira tipikus falzett hangon, amely annyira jellegzetes a Four Saison zenei hangzására.

Frankie az amerikai popzene legendáinak egyike hét éves korában határozta el, hogy énekes lesz, amikor a mamája egyszer elvitte meghallgatni Frank Sinatrát. Ő is New Jersey-ből indult el olasz-amerikaiként a világhír felé.

Clint Eastwoodról régóta tudjuk, hogy imádja a zenét. 1992-ben ő készített filmet a legendás jazz-szaxofonosról, Charlie Parkerről (Bird), és részt vett a Martin Scorsese irányításával készült bluestörténeti sorozatban is.