A takarékintegráció az Alkotmánybíróságon

Mai teljes ülésén ismét tárgyal az Alkotmánybíróság (Ab) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény ellen, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) által benyújtott alkotmányjogi panaszról, arról kell dönteniük, hogy befogadják-e a beadványt.

Mint ismeretes, 2014. április 16-án az Ab elhalasztotta a panaszról szóló döntést, majd 2014. május 5-én mégis elkezdték a tárgyalást. A beadványban az integrációs törvény alaptörvény ellenességének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte az OTSZ és 104 tagszervezete.

Az érdekvédelmi szervezet a szövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását, valamint az ehhez szükséges alkotmányos feltételek hiányát sérelmezte, mondván, diszkriminatív a törvény, és sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is, ellehetetlenítve a takarékok jogorvoslati lehetőségeit. E tárgyban egy másik beadvány is van az Ab előtt. A Fővárosi Törvényszék 2014. április 18-i végzésében, ugyanis Bene Lajos bíró az Alkotmánybírósághoz fordult: állapítsa meg az integrációs törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor az semmisítse azt meg.

Az üggyel összefüggésben az Ab 2014. május 27-én teljes ülésén elutasította a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága egyedi normakontrollt kérő, a takarékszövetkezetek erőszakos, alaptörvény-ellenesnek látszó integrációját kifogásoló beadványát. Az Ab az eljárás megszüntetését azzal indokolta, hogy tudomást szerzett arról, hogy a cégbíróság időközben a Takarékbankban történt tulajdonosi változásokat bejegyezte. Az Ab szerint így a bírói kezdeményezés okafogyottá vált. Az viszont rejtély, hogy az integrációs és hitelintézeti törvény alkotmányellenességét kérő bíró - aki emiatt a cégbejegyzési eljárást felfüggesztette - mikor és miért változtatta meg korábbi álláspontját.

A TakarékBank 54,85 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagját március 10-én megvásárló Magyar Takarék Zrt. 2014. június 2-án kifizette a 9 milliárd forintos vételárat. (A tizenöt szövetkezeti hitelintézet, közel 75 százalékos tulajdonában álló Magyar Takarék, - 25,1 százalék az FHB tulajdonában van -, egyedüliként tett ajánlatot a Takarékbank állami tulajdonrészére.)
Az eladók a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. voltak.

Ugyanakkor hiába fizette ki a Magyar Takarék a vételárat, még sem juthat hozzá minden takarékbanki részvényhez. Az MFB és az Magyar Posta Zrt. a Takarékbankban együttesen birtokolt 54,85 százalékos részvénycsomagjából a posta részének (19,31 százaléknyi) átadását ugyanis a Fővárosi Törvényszék 2014. április 18-i végzésében megtiltotta, amíg az OTSZ az Ab elé terjesztett panaszát el nem bírálja a taláros testület. Ez utóbbi a tárgyalását tartják ma.

Az FHB Jelzálogbank így is 8,88 százalékos közvetett részesedést szerzett a Takarékbankban.