Vatikáni ima a közel-keleti békéért

Publikálás dátuma
2014.06.10. 07:30
Az izraeli államfő, a Palesztin Hatóság elnöke és Ferenc pápa üdvözli egymást a Vatikánban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO
A közel-keleti megbékélésért imádkozott a Vatikán kertjében Ferenc pápa, valamint Simon Peresz izraeli államfő, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, továbbá I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. 

A pápa még májusban kérte a politikai vezetőket arra, fohászkodjanak együtt a térség megbékéléséért. „Remélem, hogy a találkozó után azt keressük majd, ami összeköt, s nem azt, ami szétválaszt” - jelentette ki a katolikus egyházfő. Utalt arra, hogy óriási igény lenne a békére, sokan belefáradtak már a háborúskodásba. Mint mondta, a békével azoknak is tartoznak, akik épp a békére való törekvésük miatt haltak meg.

Simon Peresz izraeli elnök beszédében utalt arra, hogy átélte a háborút. „Békét kell kötnünk, hiszen enélkül életünk sem lehet teljes értékű. Soha többé háborút!” – hangoztatta. Mahmúd Abbász is az átfogó béke, a szabadság, az igazságosság, a méltó életkörülmények mellett foglalt állást. Ezt követően mind a négyen átölelték egymást, s a megbékélés jelképét, egy olajfát ültettek el.

Ferenc pápa szerint a békeimával a politikát is felfüggesztik egy pillanatra. Bár a Vatikán sem bízik abban, hogy ezzel új lendületet adnak a közel-keleti megbékélés folyamatának, hiszen számos akadály tornyosul ez előtt, mindenképpen történelmi esemény, hogy a katolikus egyházfő, az ökumenikus pátriárka, valamint az izraeli és a palesztin elnök egy órán keresztül közösen imádkoztak a békéért. Előzőleg sosem volt példa hasonlóra. A fohászok angol, olasz, héber és arab nyelven hangzottak el. Az eseményt semmiféle feszültség sem jellemezte.

A Vatikánnak egyébként konkrét elképzelései vannak a közel-keleti békét illetően. A Szentszék támogatja a független palesztin állam megteremtését. Pietro Parolin államtitkár pedig egy ízben „Jeruzsálem függetlenségéről” is említést tett. Nehéz megjósolni, hogy a békeimának milyen hatásai lesznek. Nem túl kedvező jel azonban, hogy Simon Peresz elnöki megbízatása júliusban lejár, Mahmúd Abbász pedig lényegében csak Ciszjordániát képviseli, a Gázai övezetben a radikális Hamász az úr. Ferenc pápa záró szavaiban arra kérte a politikai élet szereplőit, bontsák le az ellenségeskedés falát.

Szerző

Nem féltek Lázártól

Publikálás dátuma
2014.06.10. 07:00
A hőség ellenére ezrek gyűltek össze a Kossuth téri demonstráción FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Bár csak három napja nevezték ki miniszterré, máris tüntetést sikerült kiprovokálnia maga ellen Lázár Jánosnak. A Miniszterelnökség vezetőjének az Országház előtti demonstráción rótták fel a civilek és a sajtószabadság elleni támadásokat, így a reklámadót és az Origo főszerkesztőjének állítólagos kirúgatását.

A hőség ellenére több ezren gyűltek össze tegnap a Kossuth téren a "Ki az a Lázár János?" címmel meghirdetett tüntetésre, amelyet a Kettős Mérce blog és a Humán Platform szervezett. ellen. A demonstrálók a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez "kötődő" kormányzati lépések ellen tiltakoztak, mint a Norvég Civil Alappal együttműködő magyar civil szervezetekkel szembeni fellépés, a médiavállalkozásokat sújtó reklámadó, valamint az Origo főszerkesztőjének elbocsátása.

A norvég támogatások, valamint a reklámadó kapcsán Lázár közvetlenül is többször megszólalt, de az Origo-ügyben való "közbenjárását" határozottan cáfolta. Mint megírtuk, Sáling Gergő főszerkesztőnek szinte közvetlenül azután kellett közös megegyezéssel távoznia a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő hírportáltól, miután beszámoltak Lázár többmillió forint közpénzből fizetett külföldi szállodaszámláiról. Ráadásul különböző sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a Miniszterelnökségről többször panaszkodtak az Origo cikkei miatt. A portál volt az egyik médium, amely április 6-án, a parlamenti választás éjszakáján bojkottot hirdetett a Fidesz eredményváró rendezvénye ellen, mert más újságírókat kitiltottak az eseményről. A főszerkesztő eltávolítása ellen múlt kedden mintegy kétezren tüntettek az Origo székháza előtt.

Bár a Magyar Telekom - amely februárban kötött együttműködési megállapodást a kormánnyal, és a jövőben közreműködik az országos internet-ellátottság állami fejlesztésében - következetesen tagadta, hogy kormányzati nyomásra rúgták ki Sáling Gergőt, a tüntetők a Kossuth térről tegnap a Lánchídon keresztül a távközlési cég Krisztina körúti székházához vonultak. Az indulatokat jól jelzi, hogy az Országház előtt az első felszólaló a színpadon jelentette be, felmondja telekomos előfizetését, és azonnal felhívta a cég ügyfélszolgálatát. Ezután Hammer Ferenc szociológus beszédében kiemelte, a hatalom célja elszigetelni a civileket és a médiát, hogy mindenki úgy érezze, egyedül van.

Az egyik, a Norvég Civil Alaptól támogatásban részesült, a kormány által "politikai elfogultsággal" vádolt és egy jogellenes listán nyilvántartott civil szervezet, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen képviselője azt üzente Lázárnak: nem mennek el, tovább fognak küzdeni céljaikért. A demonstráción politikusok nem szólaltak fel és csak kis számmal vettek részt, a hvg.hu tudósítója látni vélte az Együtt-PM két politikusát, Szabó Rebekát és Szabó Tímeát. A Budára átvonuló tüntetők azt skandálták: "Szabad ország, szabad média!". Az eseményről az állami hírügynökség lapzártánkig nem számolt be, de az Origo helyszínen tudósított az eseményről. Pénteken a londoni magyar nagykövetség előtt lesz tüntetés a hírportál elleni támadás és a reklámadó ellen.

L. Simon: Nem én voltam!

Saját állítása szerint nem L. Simon László szövegezte a reklámadóról szóló törvényjavaslatot, amelyet a fideszes politikus egyéni képviselői indítványként nyújtott be az Országgyűlésnek. A volt kulturális államtitkár a feol.hu-nak úgy fogalmazott, "olyan nincs, hogy egy törvényjavaslatot egy ember egy személyben megír, főként nem egy olyan képviselő, aki bölcsész és nem jogász". L. Simon viszont hozzátette, a tervezet előkészítésében részt vett, amely szerinte maga mögött tudhatja a Fidesz-frakció és a kormány támogatását is. Külön megemlítette az ellenzéki lapok közül a Népszavát és a Magyar Narancsot, amelyeknek szerinte alacsony reklámbevételük miatt nem kell különadót fizetnie.

Szerző

Nem féltek Lázártól

Publikálás dátuma
2014.06.10. 07:00
A hőség ellenére ezrek gyűltek össze a Kossuth téri demonstráción FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Bár csak három napja nevezték ki miniszterré, máris tüntetést sikerült kiprovokálnia maga ellen Lázár Jánosnak. A Miniszterelnökség vezetőjének az Országház előtti demonstráción rótták fel a civilek és a sajtószabadság elleni támadásokat, így a reklámadót és az Origo főszerkesztőjének állítólagos kirúgatását.

A hőség ellenére több ezren gyűltek össze tegnap a Kossuth téren a "Ki az a Lázár János?" címmel meghirdetett tüntetésre, amelyet a Kettős Mérce blog és a Humán Platform szervezett. ellen. A demonstrálók a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez "kötődő" kormányzati lépések ellen tiltakoztak, mint a Norvég Civil Alappal együttműködő magyar civil szervezetekkel szembeni fellépés, a médiavállalkozásokat sújtó reklámadó, valamint az Origo főszerkesztőjének elbocsátása.

A norvég támogatások, valamint a reklámadó kapcsán Lázár közvetlenül is többször megszólalt, de az Origo-ügyben való "közbenjárását" határozottan cáfolta. Mint megírtuk, Sáling Gergő főszerkesztőnek szinte közvetlenül azután kellett közös megegyezéssel távoznia a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő hírportáltól, miután beszámoltak Lázár többmillió forint közpénzből fizetett külföldi szállodaszámláiról. Ráadásul különböző sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a Miniszterelnökségről többször panaszkodtak az Origo cikkei miatt. A portál volt az egyik médium, amely április 6-án, a parlamenti választás éjszakáján bojkottot hirdetett a Fidesz eredményváró rendezvénye ellen, mert más újságírókat kitiltottak az eseményről. A főszerkesztő eltávolítása ellen múlt kedden mintegy kétezren tüntettek az Origo székháza előtt.

Bár a Magyar Telekom - amely februárban kötött együttműködési megállapodást a kormánnyal, és a jövőben közreműködik az országos internet-ellátottság állami fejlesztésében - következetesen tagadta, hogy kormányzati nyomásra rúgták ki Sáling Gergőt, a tüntetők a Kossuth térről tegnap a Lánchídon keresztül a távközlési cég Krisztina körúti székházához vonultak. Az indulatokat jól jelzi, hogy az Országház előtt az első felszólaló a színpadon jelentette be, felmondja telekomos előfizetését, és azonnal felhívta a cég ügyfélszolgálatát. Ezután Hammer Ferenc szociológus beszédében kiemelte, a hatalom célja elszigetelni a civileket és a médiát, hogy mindenki úgy érezze, egyedül van.

Az egyik, a Norvég Civil Alaptól támogatásban részesült, a kormány által "politikai elfogultsággal" vádolt és egy jogellenes listán nyilvántartott civil szervezet, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen képviselője azt üzente Lázárnak: nem mennek el, tovább fognak küzdeni céljaikért. A demonstráción politikusok nem szólaltak fel és csak kis számmal vettek részt, a hvg.hu tudósítója látni vélte az Együtt-PM két politikusát, Szabó Rebekát és Szabó Tímeát. A Budára átvonuló tüntetők azt skandálták: "Szabad ország, szabad média!". Az eseményről az állami hírügynökség lapzártánkig nem számolt be, de az Origo helyszínen tudósított az eseményről. Pénteken a londoni magyar nagykövetség előtt lesz tüntetés a hírportál elleni támadás és a reklámadó ellen.

L. Simon: Nem én voltam!

Saját állítása szerint nem L. Simon László szövegezte a reklámadóról szóló törvényjavaslatot, amelyet a fideszes politikus egyéni képviselői indítványként nyújtott be az Országgyűlésnek. A volt kulturális államtitkár a feol.hu-nak úgy fogalmazott, "olyan nincs, hogy egy törvényjavaslatot egy ember egy személyben megír, főként nem egy olyan képviselő, aki bölcsész és nem jogász". L. Simon viszont hozzátette, a tervezet előkészítésében részt vett, amely szerinte maga mögött tudhatja a Fidesz-frakció és a kormány támogatását is. Külön megemlítette az ellenzéki lapok közül a Népszavát és a Magyar Narancsot, amelyeknek szerinte alacsony reklámbevételük miatt nem kell különadót fizetnie.

Szerző