Elutasított uniós ajánlások

A kormány kikéri magának, hogy Magyarországon szegregáció lenne, és nem ért egyet a brüsszeli javaslatok jelentős részével. Így a költségvetésre, az adórendszerre, a foglalkoztatásra és az üzleti környezetre vonatkozóakkal sem. Arra azonban információink szerint kevés az esély, hogy Brüsszel bármelyik kérdésben is visszavonulót fújjon.

Van néhány olyan új ajánlás, amellyel nem ért egyet a kormány - ismertette a kabinet álláspontját az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaival kapcsolatban Turóczy László a nemzetgazdasági minisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára, a parlament európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén.

Ezek között említette a költségvetés egyensúlyára, és az oktatásban megjelenő szegregációval kapcsolatos kritikákat, valamint a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslat. Közülük azonban több már visszatérő elem az ajánlásokban. Az Európai Bizottság múlt kedden tette közzé országspecifikus ajánlásait, melyben gazdaságpolitikai tanácsokat fogalmaz meg a tagállamok számára.

Ezt követően a kormány elküldte Brüsszelbe az észrevételeit, ellenérveit, melyeket Brüsszel figyelembe vehet, mielőtt az ajánlásokat elfogadja az uniós állam és kormányfők tanácsa, az Európai Tanács (ET). Lapunknak egy névtelenséget kérő brüsszeli tisztviselő úgy fogalmazott: az ajánlások nyilvánosságra hozását több hónapos bizottsági munka előzi meg, Brüsszel pontosan ismeri a magyar kormány ellenérveit, valószínűtlen, hogy az EB módosítson rajta a kormány kérésére.

Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy. Emellett fontos elvárás az uniós pénzek felhasználása során, hogy azoknak szolgálniuk kell az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit. Öt kulcsfontosságú célkitűzést tartalmaz az Európa 2020 stratéga: ezek a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre vonatkoznak. A stratégia célja, hogy megszüntesse az uniós növekedési modell hiányosságait és megteremtse az intelligensebb, fenntarthatóbb növekedés feltételeit.

A gazdasági tárca helyettes államtitkára és Szűcs Tamás, az EB magyarországi képviseletének vezetője ezekről az ajánlásokról tájékoztatta a parlament illetékes bizottságát. Turóczy László lényegében megismételte az NGM múlt heti közleményét, miszerint az ajánlások nem tükrözik a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett egyértelmű javulását.

Szűcs Tamás kifejtette: a bizottság elismeri azt az előrelépést, amit Magyarország az utóbbi évben megtett. Brüsszel szerint azonban továbbra is kihívást jelent a magas államadósság, indokoltnak látja az EB az alacsony keresetűek adóterhének csökkenését A kormány nem ért egyet az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. A tegnapi bizottsági meghallgatáson Turóczy még hozzátette, hogy kifogásolják a költségvetési fegyelemre vonatkozó kritikát is. Ez szintén visszatérő elem az EB ajánlásai között: Brüsszel ugyanis nem ért egyet a magyar kormány költségvetési kiigazításainak összetételével. Álláspontjuk szerint ugyanis a különadók torzító hatásúak, ilyenformán visszavetik a növekedést.

Ezzel kapcsolatban az EB megjegyzi, jelentősen megugrott a strukturális hiány: a tavalyi 0,7 százalékról 2,2 százalékra, ezzel pedig jelentősen letért a konvergenciaprogramban megjelölt pályáról. Ismeretes: a kormány rendszeresen hirdeti, hogy tavaly felállhattunk a "szégyenpadról" és Brüsszel megszüntette ellenünk a túlzott deficiteljárást. A GDP-arányos három százalék alatti hiányt a tervek szerint idén is kicentizi a kormány - más elemzők pedig egyenesen arról beszélnek, ez sem teljesülhet újabb kiigazítás nélkül - Brüsszelt azonban a strukturális hiány is érdekli. Ez pedig az idei választási költségvetésnek köszönhetően jelentősen megugrott.

Új ajánlásnak tartja a szegregációra vonatkozó javaslatot a kormány, ám ha jobban megnézzük, ez már a 2012-es ajánlásokban is szerepelt. Akkor még csak azt írta Brüsszel, hogy a közoktatás átalakítása miatt "fennáll annak a kockázata, hogy a magyar iskolarendszerben nőni fog az iskolai lemorzsolódás és a szegregáció". A mostani ajánlások szerint a kockázat realitássá vált, ezért szerepelhet újra, hogy "alkalmazzon redszerszerű megközelítést az oktatási szegregáció visszaszorítása (…) érdekében. Turóczy kifejtette: abban egyetértenek, hogy szükség van a társadalmi esélyegyenlőség erősítésére, csak a szegregáció kifejezés szúrja a kabinet szemét.

Vizsgálnák a rezsicsökkentést

Az idei ajánlásában már nem a hatósági energiaárak kivezetésére hívja fel Magyarországot az Európai Bizottság (EB), hanem ezek hatásainak elemzésére - ismertette Thuróczy László. A helyettes államtitkára szerint ugyanakkor az ajánlásokhoz kapcsolódó értékelésben a bizottság megelőlegezi azt, hogy ezek a hatások negatívak. A kormány szerint szélesebb körű elemzés után értékelhetőek a hatósági energiaárak és a rezsicsökkentés hatásai.

Tavaly és tavalyelőtt azt tanácsolta Brüsszel, hogy a kormány fokozatosan vezesse ki a szabályozott energiaárakat - miközben megfelelően védi a kiszolgáltatott fogyasztókat. Az értékelésben, melyre Turóczy hivatkozik, a bizottság kifejti, hogy a rezsicsökkentés és a különadók együttes hatása rontja a közműszolgáltatók beruházásainak megtérülését. Bár a kormány hosszasan elemezné a rezsicsökkentés hatását a közműcégekre, úgy tűnik ez nem szükséges.

A 444.hu tegnap a vízközmű cégeket vette sorra: az 5 állami vállalat 5,4 milliárd forint veszteséget hozott össze tavaly. Emlékezetes: ezt a szektort tavaly szabta át a kormány oly módon, hogy az állami vállalatok jussanak döntő szerephez. Hét megyében pedig leáll a kéményseprés a rezsicsökkentés hatására, mert a szolgáltatók veszteségesek lettek.