Romagyilkosság: még folyik a nyomozás

Augusztus közepéig tovább folytatja a nyomozást a romagyilkosságok katonai "szálával" kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF). Nagy Andrea főügyészségi szóvivő közlése szerint az ügynek négy meg nem nevezett gyanúsítottja van, és mindegyiküket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják, de mivel a részletek államtitkot képeznek, többet az ügyről nem árult el.

A KNyF éppen tavaly augusztusban rendelt el "katonai büntetőeljárásra tartozó" nyomozást, miután teljes körű iratvizsgálatot folytatott a romagyilkosságok ügyében. Hivatalosan már akkor sem lehetett ismerni az eljárás részleteit - csak azt, hogy a hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozatot közvetlenül nem érinti. A nyomozás célja, úgy tudjuk, "kifejezetten" a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) mulasztásainak, a nyomozóhatóságokat és a bíróságot is megtévesztő szerepének kivizsgálása.

A négy vádlott elleni bírósági eljárásban a Budapest Környéki Törvényszéken ugyanis kiderült, hogy a negyedrendű vádlott, a három társának az utolsó két gyilkosságban sofőrként segítő - és elsőfokon nem tényleges életfogytiglanra, mint társai, hanem "mindössze" 13 év börtönre ítélt - Csontos Istvánt beszervezte a katonai elhárítás. Tartótisztje H. Ernő volt, ám a kapcsolatot hivatalosan nemcsak ő, de a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetése is tagadta. Az azóta lefokozott - egy belső vizsgálat után az ügyet egy fegyelmivel megúszó - tartótiszt a romagyilkosságokat vizsgáló parlamenti bizottságnak nem mondott igazat, ezért a bíróság feljelentésére hamis tanúzás miatt folyik ellene eljárás.

Arról a Magyar Nemzet írt, hogy csak azért nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. Ráadásul a törvényszék tavaly augusztus 6-i elsőfokú ítélete szerint a mind a hat emberölésben közreműködő Kiss Istvánt ugyancsak megfigyelés alatt tartotta a titkosszolgálat, de ezt még az első gyilkosság előtt megszakították, pedig lett volna ok folytatni a megfigyelést.

Kérdés, ha lezárul a nyomozás augusztus 16-án, milyen tájékoztatást kaphat az ügyről a közvélemény. Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja korábban azt mondta lapunknak, a korábbi KBH-s vezetők nyilatkozatait kellene összevetni az előző ciklusban készült bizottsági meghallgatási jegyzőkönyvekkel, ami "jó indítás volna egy alapos vizsgálathoz". Gulyás semmilyen akadályát nem látja, hogy az ügyben keletkezett zárt jegyzőkönyveket is nyilvánosságra hozzák.

Az szerinte mindenképp fontos, hogy a nyilvánosság egyáltalán tudhat arról, hogy ez az eljárás is megindulhatott, de a szándék komolyságát erősíthetné, ha a jelenlegi honvédelmi és belügyminiszter is kiállna azzal: igenis, folynak eljárások a romagyilkosságok lezáratlan kérdései ügyében. Ha ez nem is történik meg, a szakértő szerint "elvárható", hogy a közvélemény végül részletes tájékoztatást kapjon.