Hőségriadó!Tizennégy megyére adtak ki figyelmeztetést

Szerdára már tizennégy megyére és Budapestre adott ki a hőség miatt citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi, az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala és Pest megyére, valamint a fővárosra adtak ki figyelmeztetést, mert ott szerdán a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett alakulhat.

A legalacsonyabb hőmérséklet 13 és 20 fok között várható. A legmagasabb hőmérséklet általában 31 és 36 fok között, északkeleten kevéssel 31 fok alatt alakul.

A meteorológiai szolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy szerdán is nagyon erős UV-B sugárzás várható. A napon akár 15-20 perc alatt is le lehet égni. Emiatt mindenkitől azt kérik, hogy fokozottan védekezzen a leégés ellen, és aki teheti, délelőtt 11 és délután 3 óra között ne napozzon.

Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Tolna és Pest megyére, továbbá Budapestre a várható heves zivatarok miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

A meteorológiai szolgálat azt írta: szerda délután az ország középső részén és délen, este északnyugaton is előfordulhat elszórt jelleggel zivatar, amelyet átmenetileg viharossá fokozódó szél, esetleg jégeső kísérhet.

Az előrejelzés szerint csütörtöktől mérséklődhet a kánikula, de néhol még akkor is 32 fokig melegedhet a levegő.

Szerző

Még hogy olcsó állam - Csak államtitkárból lesz negyvenegy!

Negyvenegy államtitkár kinevezését javasolta Orbán Viktor miniszterelnök Áder János államfőnek - derül ki abból a dokumentumból, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatott el az MTI-hez kedden.

A kormányfő javaslata szerint közigazgatási államtitkárként dolgozna június 15-étől Biró Marcell a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Czepek Gábor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Molnár Zoltán az Igazságügyi Minisztériumban, Simon Attila István a Földművelésügyi Minisztériumban és Vidoven Árpád a Miniszterelnökségen.

Június 15-ei hatállyal Kontrát Károly, Pogácsás Tibor és Tasnádi László lehet a Belügyminisztérium államtitkára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában lehet a legtöbb államtitkár: június 15-étől Czibere Károly, Czunyiné Bertalan Judit, Hoppál Péter, Rétvári Bence, Simicskó István, Soltész Miklós és Veresné Novák Katalin, június 24-től pedig Zombor Gábor töltheti be ezt a posztot az Emmiben.

A kormányfő a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárává javasolja kinevezni június 15-ei hatállyal Bitay Márton Örsöt, Czerván Györgyöt, Nagy Istvánt, V. Németh Zsoltot és Zsigó Róbertet.

A Honvédelmi Minisztériumban államtitkára lehet Vargha Tamás - szintén június 15-ével -, míg az Igazságügyi Minisztériumban pedig Répássy Róbert 15-étől, Berke Barnabás és Patyi Gergely Sándor 16-ától láthatja el az államtitkári feladatokat.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárává Orbán Viktor Balatoni Monikát, Győri Enikőt, Mikola Istvánt, Szabó Lászlót és Szijjártó Pétert javasolja kinevezni június 15-ei hatállyal.

 A Nemzetgazdasági Minisztériumban ugyanezen időponttól államtitkár lehet Banai Péter Benő, Czomba Sándor, Orbán Gábor, Rákossy Balázs és Tállai András, július 2-ától pedig Glattfelder Béla.

Június 15-étől államtitkárként dolgozhat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Aradszki András, Fónagy János, Hegmanné Nemes Sára és Szabó Zsolt, július 1-jével pedig Tasó László.

Szerző
Frissítve: 2014.06.10. 22:56

Felülírják a budapestiek akaratát

Publikálás dátuma
2014.06.10. 21:48
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és egyben V. kerületi polgármester – magára írta a törvényt FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Pillanatnyi érdekei szerint alakította át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz. Kedden ugyanis elfogadta a kormánytöbbség az önkormányzati törvény módosítását, amellyel a valódi választói akarattal szemben is többségbe kerülhet a kormánypárt a fővárosi közgyűlésben. Budapesten ugyanis megszűnt a pártlistákra való szavazási lehetőség, és vele együtt a fővárosiak közvetlen képviselete is. Az új szisztéma több ponton is alkotmányellenes.

Átalakítják a budapesti közgyűlést - döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége, melynek éppen hogy, de megvolt ez alkotmányellenes tervek végrehajtásához szükséges többsége. A Fidesz-KDNP előterjesztését ugyanis 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. A szavazás már csak azért is különösen érdekes volt, mert ez volt az új parlament első kétharmados voksolása. A kormánypártok pedig éppen azért módosították rekordtempóban múlt héten a házszabályt, hogy az ülést vezető elnök is szavazhasson. Kövér László eleget is tett e "kötelességének", így a Fidesz pontot tehetett a budapesti önkormányzatiságra.

A fővárosi közgyűlés tagjait ugyanis ezentúl nem listás, azaz arányos választási rendszerben választják meg, hanem a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutó képviselő lesz tagja. A listáról a mandátumokat a vesztes kerületi polgármesterjelöltek között osztják majd ki, de helyet kaphatnak az elbukott főpolgármester-jelöltek is. Ezzel Budapesten megszűnt a pártlistákra való szavazási lehetőség, és vele a fővárosiak közvetlen képviselete is.

Elfogadták az eredeti kormánypárti javaslatot "szalonképessé" tenni igyekvő módosítókat is, így azt, hogy a töredékszavazatok számítását a kerületi lakosságszámhoz viszonyítva arányosítják majd, azaz a nagyobb lélekszámú kerületekben elbukott polgármesterjelöltek nagyobb eséllyel juthatnak majd a közgyűlésbe. Mindez azonban érdemben nem javít azon a helyzeten, hogy a már az idei önkormányzati voksoláson is alkalmazandó új szabályok a csalás határát súroló rendszert eredményeznek Budapesten. A módosítás célja ugyanis nyilvánvalóan az volt, hogy a fővárosi közgyűlésben biztosítsa a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt azt kétharmad-közelire növelhesse, támogatottságuk érdemi növekedése nélkül is.

Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontásért!

Az új rendszerben azonban - módosítások ide vagy oda - a négy-ötszörös lakosságszám különbségű kerületek polgármesterei ugyanúgy egy mandátumot "érnek" majd. Ez pedig a választás módja miatt súlyosan sérti az egyenlő választójog elvét, amin nem segített az a módosító javaslat sem, mely szerint a fővárosi döntéseket ezentúl a "kettős többség elvének" megfelelően hozzák majd meg. Azaz az új közgyűlésben nemcsak a 33 tagú testület több mint felének - legalább 17 képviselőnek - a támogatása lesz szükséges egy szavazásnál, hanem további kitétel lesz, hogy a többséget alkotó polgármesterek egyúttal a fővárosi lakosság többségét is képviseljék. Ettől függetlenül a 24 ezer lakosú I. kerületet éppúgy egy polgármester képviseli majd, mint a több mint 123 ezres lélekszámú Zuglót, amelynek várhatóan legfeljebb további 1 kompenzációs mandátumra lesz majd lehetősége. A választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályokra ugyanakkor a kormánypártok egyáltalán nem reagáltak, sőt, egyetlen idevágó módosítót sem fogadtak el tegnap.

A salátatörvényhez egyébként határidőig összesen kilenc módosító indítvány érkezett, amelyből a Fidesz nemcsak a saját, illetve a kormánypárti Gulyás Gergely által vezetett törvényalkotási bizottság jegyezte változtatási javaslatot fogadták el, de megszavazták az LMP előterjesztését a jelöltté válás könnyítéséről, s támogatták Fodor Gábor kamupártokat segítő ötletét is. A független képviselő ugyanis azt javasolta, hogy legyen lehetőség a többes ajánlásra az önkormányzati választáson - a Liberálisok vezetője és a kormányoldal is teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a parlamenti és az uniós választáson milyen sok problémát okozott, s hogy jelenleg is büntetőeljárások zajlanak a választók adataival történt visszaélések miatt.

Egyébként a zárószavazás előtt és a vitában a fideszesek többször is azt állították: a törvénymódosítás ki fogja állni az alkotmányosság kontrollját, mert minden alapelvnek megfelel. Csakhogy ez nem igaz: az alaptörvény szerint ugyanis a fővárosi közgyűlés önálló népképviseleti szerv, amelynek tagjait "a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják." Az új rendszer azonban legfeljebb közvetett választást eredményez, a kerületek lakosságszáma közötti különbségek pedig nyilvánvalóan sértik az alkotmányos elveket.

Ráadásul az Alkotmánybíróság számos határozatában kimondta: sérti a választójog egyenlőségét, ha a kétszeres mértéket meghaladó aránytalanság keletkezik a választókerületek lélekszámában, itt pedig nemhogy a kétszeres mértéket haladja meg a különbség, hanem van, ahol az ötszöröset is. Erre hivatkozva sürgeti az elfogadott módosítás alkotmánybírósági vizsgálatát az MSZP. Tegnap a vitában a szocialista Bárándy Gergely például azt mondta: szerint a fővárosi választási rendszer megváltoztatása egy törvény által megvalósított választási csalás.

Horváth Csaba: kisemmizik a fővárost
Még az önkormányzati választás előtt megfosztanák vagyonától és befolyásától Budapestet a fideszesek - írta a vs.hu. A portál úgy tudja, már július-augusztusra elkészülhet a kiterjedt államosítást megvalósító törvénytervezet, aminek eredményeként a fővárosi tulajdonú közműszolgáltató cégek sorra állami tulajdonba kerülhetnek. Csak a Főkert Nonprofit Zrt. maradna a főpolgármester irányítása alatt.
A Miniszterelnökség a lap kérdésére nem is cáfolta, hogy készülőben van a fővárosi közműcégek államosítása, bár mint írták, az ügyben még nem születtek meg a szükséges döntések. Majd ezek meghozatalát követően adnak részletes tájékoztatást - írta a Lázár János által vezetett tárca.
A vs.hu emlékeztetett, már az előző kormányzati ciklusban állami kézbe kerültek az oktatási és egészségügyi intézmények. Cégei átadásával az önkormányzatnak szinte csak reprezentatív feladatai maradnának.
Nem ez az első és várhatóan nem is az utolsó lépés ez a Fidesz Budapest-ellenes hadjáratában - mondta lapunknak Horváth Csaba a tervekről. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint az önkormányzati törvény tegnapi módosításával a kormányoldal előre felülírta a választói akaratot, ám miután tudja, hogy a politikai helyzet szélsebesen változhat, tovább folytatja a főváros gyengítését és kisemmizését, a budapesti lakosok kirablását.
A tisztességtelen politikai szándékból elkövetett jogszabály-módosítások azonban még nagyon könnyen visszaüthetnek a Fidesznek, hiszen - emlékeztetett Horváth - ha például 2002-ben ilyen rendszerben választottak volna a fővárosban, akkor a Fidesz mindössze 3 polgármester képviselővel rendelkezett volna a közgyűlésben.

Mit tehet a demokratikus ellenzék?
Nyilvánvaló, hogy a Fidesz az EP-választás eredményéhez igazította - vélhetően már jó ideje a fiókban lapuló - koncepcióját - írta a kormánypárti javaslat nyilvánosságra kerülése után a Political Capital (PC). Elemzésük három lehetséges forgatókönyvet vetett fel arra, hogy az új rendszerben milyen lehetőségei maradnak az ellenzéki pártoknak. Az első szerint közös polgármesterjelöltet állítanak mind a 23 kerületben.
Ezzel azonban épp az EP-választással megnyílt lehetőségük - önálló indulással a baloldal átformálásának esélye - veszne el. A Fidesz számára persze ideális felállás, ha az országgyűlési választáshoz hasonlóan egy táborba terelheti ezeket a szervezeteket, eltántorítva a választástól számos olyan szavazót, aki számára a pártok és jelöltjeik bármelyike elrettentő erővel bír.
A második forgatókönyv szerint elmarad a megállapodás, mindenki járja a maga útját, amivel a Fidesz szinte biztosan elviheti akár az összes kerületet, és ezzel a fővárosi közgyűlésbe is szinte kizárólag fideszesek kerülnének. Az idáig elvezető, az ellenzéki pártok közötti vitákkal terhelt út szintén kedvező a kormánypárt számára. A harmadik forgatókönyv, azaz a kerületek felosztása a pártok között még három párt esetén sem lehetetlen, de nagy áldozattal jár - írta a PC.
Hét kerületről ugyanis le kell mondaniuk, ezekben mind a három szervezetnek polgármesterjelöltet kell állítani. A fennmaradó 16 kerületben pedig 5-5-6 arányban jelölhetnek polgármestert a demokratikus pártok. Így mind a három formációnak meglesz a kompenzációs listaállítás feltételéül szabott 12 polgármester-jelöltje, de a hét kerületben az elvi esélyét és elveszítik a győzelemnek.

Vétójogot adnának Tarlósnak?
Az őszi önkormányzati választás után elképzelhető a főpolgármester intézményének megerősítése - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal kijelentette: ha az őszi önkormányzati választáson győztes főpolgármester kezdeményezi intézménye megerősítését, akkor erre a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja készen áll.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatáskör-megerősítésre lehet számítani, a frakcióvezető azt válaszolta: most is vannak olyan hatáskörök, amelyeket a fővárosi közgyűlés átad a főpolgármesternek, ilyenek például a Budapest tulajdonában lévő cégekkel kapcsolatos kinevezési jogkörök.
Rogán azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy a városvezető több döntésnél kérhesse újbóli megfontolásra a közgyűlést, azaz lényegében vétójoga lehetne.

Szerző