Igazságos közteherviselés a reklámadó?

Az igazságos közteherviselés része lesz a reklámadó - ezt L. Simon László fideszes képviselő jelentette ki az általa benyújtott törvényjavaslat összevont vitájában szerdán az Országgyűlésben.

Szavai szerint a javasolt adó nem csorbítja a sajtószabadságot, a kormány iránt leginkább kritikus médiumok nem is fognak reklámadót fizetni. Magyarországon sajtószabadság van, és amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, az is marad - hangoztatta L. Simon , aki szerint a reklámadó bevezetése műsorokat, munkahelyeket nem veszélyeztet.

Megerősítette, hogy a reklámadóból 8-10 milliárdos bevételre számítanak, ami a költségvetés szempontjából jelentős tétel, és amit alapvetően oktatási célokra terveznek fordítani.

L. Simon szerint az ifjúság körében néhány médium olyan pusztítást végez, amit nem árt ellensúlyozni, felméréseik szerint a társadalom széles rétegei is támogatják az adónemet. Jelezte: a Fidesz-frakció a reklámadóról szóló indítvány benyújtását és elfogadását is egyhangúlag támogatta, s felméréseik szerint a társadalom széles rétegei is támogatják ezt az adónemet.

Utalt arra, hogy a javaslat nagy vitát váltott ki, szerinte ezt azonban nem a politika generálja, és nem a politikusok vállaltak ebben oroszlánrészt, hanem azok a médiaszolgáltatók, amelyek nagy cégek tulajdonosaik és féltik a bevételeiket, a jövedelmüket. Azt szeretnék, hogy az adórendszer átalakítását érintő kormányzati elképzelés őket ne érintse, és a közteherviselésből ilyen módon nem kívánnak részt vállalni - mutatott rá. Egy olyan országban, ahol pluszterhet vállalnak a bankok, telekommunikációs cégek, és a közműszolgáltatók is, egy ilyen pluszteher a hihetetlen nagy erőt képviselő médiumok számára vállalható kell, hogy legyen - tette hozzá.
Leszögezte: kitartanak az álláspontjuk mellett, és a Fidesz egyértelműen úgy gondolkodik Magyarország következő éveinek adórendszeréről, hogy abban az ilyen típusú forgalmi adóknak helye van, valamint minél nagyobb szerepet kell vállalnia közteherviselésből azoknak, akik jelentős jövedelmekhez jutnak.

Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés folyamatosan napirenden volt az elmúlt másfél évtizedben, először 2000-ben fogalmazódott meg, 2008-ban a szakszervezetek is javasolták a bevezetését, 2013-ban az Országos Érdekegyeztető Tanácsa indítványozta. Nem egy olyan kérdés, amit most hoztak elő - jegyezte meg, hozzátéve: az előző ciklusban egyértelművé tették, hogy egy ilyen típusú adót be kívánnak vezetni. Jelezte: a 2015-ös költségvetés tervezésénél már számolni tudnak ezzel a bevétellel, illetve már idén is lesz befizetés.

Szólt arról, egyéni képviselői indítványról van szó, így érthetően azt a típusú egyeztetést nem tudták végigvinni, ami a kormánytól más esetben elvárható. Szerinte az elmúlt egy hétben nem arról szólt a vita, amit a törvényjavaslat tartalmaz, azaz hogyan néz ki a reklámpiac szerkezete, hogyan van benne az intézményesített korrupció lehetősége, s, hogy a 200 milliárdos reklámtortából egyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül többségében amerikai tulajdonú internetes nagyvállalatokhoz a magyar adófizetők által "megtermelt" reklámkiadás.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot. Kiemelte: világos a cél, általa bevételhez jut a költségvetés. Megerősítette a 8-10 milliárd forint nem kevés, ez egy komoly tétel. A tervezett adónem jól illeszkedik az adórendszer átalakításába, nincs olyan gazdasági, adópolitikai indok amely ellene szólna.