Defláció közelében az ország

Májusban -0,1 százalékos volt az éves infláció a KSH szerda reggeli közlése szerint. A piac előzetesen azt várta, hogy az áprilisi 0,1 százalékos defláció után visszatér az árindex a pozitív tartományba, és 0,1 százalék lesz a pénzromlás üteme. Ehhez képest tehát a mutató stagnálása újra meglepetés a várakozásokhoz képest – írják a Portfolio.hu elemzői.

Az inflációs adatra jelentős hatást gyakorolt a rezsicsökkentés újabb köre: májusban érkeztek meg a számlák a 6,5 százalékkal alacsonyabb gáz árakkal. Ez összességében 0,2 százalékponttal mérsékelte az árszínvonalat. Havi alapon egyébként éppen ekkora volt az általános árszínvonal esése is, vagyis a fogyasztói kosárban megfigyelt többi árváltozás kioltotta egymást.

A piaci szakértők egyébként azért várhattak a rezsicsökkentés ellenére is kisebb gyorsulást az inflációban, mert tavaly ugyanilyenkor az üzemanyagárak jelentősen estek, alacsonyra húzva ezzel a viszonyítási alapot az éves indexben. Ugyanakkor ezt az erős bázishatást a más területeken megfigyelt ármozgások ellensúlyozták. Ilyen volt, hogy az élelmiszerek idén májusban csak kisebb mértékben emelkedtek, mint tavaly ilyenkor. (A burgonya és a liszt például jelentősen olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, de a feldolgozott termékek közül az étolaj és a cukor ára is 15 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Megjegyezzük, ennek fényében kérdéses, mennyire helytálló az az értékelés, hogy az áfa-csalás ma már nem játszik meghatározó szerepet az inflációs adat alakulásában.) A tartós fogyasztási cikkek továbbra is fittyet hánynak a gyenge forintra, ehelyett a világgazdasági deflációs környezet hatása jelenik meg termékkör áraiban. A mostani nagy ármozgások jelentős része a maginflációs körön kívül esett, így nem csoda, ha ez a mutató másképp alakult, mint a fő szám. Szezonálisan igazítva 0,3 százalékos volt a havi árszintemelkedés, így éves alapon 2,4 százalékról 2,5 százalékra emelkedett az éves index.

Így aztán hiába marad formálisan a deflációt jelentő negatív tartományban a hivatalos inflációs ráta, összességében nem beszélhetünk arról, hogy egyre fagyosabb lenne az ármozgás. Ezt mutatja az alábbi ábra is, ahol a negyedéves évesített maginfláció mutató 0,6 százalékról 1,7 százalékra emelkedett. Nem csak emiatt nem beszélhetünk közgazdasági értelemben deflációról. Ahogy azt korábban már jeleztük, az egy évre visszatekintő árindex elsősorban néhány egyedi hatás miatt negatív. A rezsicsökkentés, az ingyenes készpénzfelvétel és egyéb egyszeri intézkedések kiszűrése után az inflációs mutató még minidig a pozitív tartományban áll.

Attól persze, hogy nincs "igazi" defláció, a jegybank még érezheti úgy, hogy a vártnál alacsonyabb inflációs pályára további kamatvágásokkal kell reagálnia. Nem véletlen, hogy a forint is gyengüléssel reagált az adatra, 305 fölé tolva az euró árfolyamát. A következő hónapokban akár még mélyebbre süllyedhet az inflációs mutató, hiszen egyelőre jó mezőgazdasági terméseredményekkel, magas nyári üzemanyagár-bázissal, illetve további őszi rezsilépésekkel számolhatunk.