Luxuskormány félszáz államtitkárral

Nyilván nem az olcsó állam jegyében cselekedett Orbán Viktor, amikor kezdetnek 41 államtitkár kinevezését javasolta Áder János államfőnek, aki ma adja át nekik a megbízóleveleket. A kormányfő többnyire június 15-i határidővel helyezi pozícióba választottjait, a névsor pedig tartogat posztcseréket, meglepetés kinevezéseket és fel-, illetve lefokozásokat is.

A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lesz, ő ugyanis nemcsak a kancelláriaminiszter régi jó barátja, hanem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagja is.

L. Simon László, volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos lesz a kancellária parlamenti államtitkára. Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter pedig ezentúl államtitkárként a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) érintő kormányzati döntésekért, a Magyar Posta felügyeletéért és a takarékszövetkezetek integrációjáért felel majd. A fideszes Potápi Árpád János a nemzetstratégiáért felel, de a Miniszterelnökség államtitkára lesz még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja. Államtitkári rangot kap Zsigmondné Vitályos Eszter Zsuzsanna is, aki az uniós fejlesztésekért felel. Kovács Zoltán a területi közigazgatást irányíthatja, Vidoven Árpád pedig a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára lesz.

A kormányfő javaslata szerint közigazgatási államtitkárként dolgozik majd június 15-étől Biró Marcell a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Czepek Gábor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Molnár Zoltán az Igazságügyi Minisztériumban és Simon Attila István a Földművelésügyi Minisztériumban.

Kontrát Károly, Pogácsás Tibor és Tasnádi László lesznek a Belügyminisztérium államtitkárai. Orbán a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárává javasolta kinevezni Bitay Márton Örsöt, Czerván Györgyöt, Nagy Istvánt, V. Németh Zsoltot és a bajai polgármester Zsigó Róbertet is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában lesz a legtöbb államtitkár, ahol Czibere Károly, Czunyiné Bertalan Judit, Hoppál Péter, Rétvári Bence, Simicskó István, Soltész Miklós, Veresné Novák Katalin, és Zombor Gábor is ilyen rangot kap, és még nem mutatták be a felsőoktatási államtitkárt.

A honvédelmi tárca államtitkára lesz Vargha Tamás, míg az Igazságügyi Minisztériumban Répássy Róbertet, Berke Barnabást és Patyi Gergely Sándort nevezik ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának Balatoni Monikát, Győri Enikőt, Mikola Istvánt, Szabó Lászlót és Szijjártó Pétert javasolta Orbán. A fejlesztési minisztériumban Aradszki András, Fónagy János, Hegmanné Nemes Sára, Szabó Zsolt, valamint Tasó László kapnak államtitkári rangot.

Noha a névsor terjedelmes, korántsem teljes, hiszen több tárcában további államtitkári kinevezéseket terveznek. Egy államtitkári alapfizetés havi bruttó 997 200 forint, amihez évi 200 ezer forintnyi cafeteria jár, esetenként pedig deviza napidíj, és egyéb juttatások is. Így csak az Orbán-kormány államtitkárai félmilliárdos költséget jelentenek majd az adófizetőknek évente.

Szerző

Mégis lehet népszavazás a megszállási emlékműről

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szocialista Steiner Pál a Szabadság térre tervezett, vitatott '44-es német megszállási emlékmű elleni helyi népszavazás megakadályozása miatt a Fővárosi Törvényszékhez. 

A volt V. kerületi polgármester azért fordult bírósághoz, hogy az "szolgáltasson igazságot", miután az általa benyújtott népszavazási kérdést a helyi választási bizottság elutasította, olyan indokokkal, amik Steiner szerint "jogilag szinte értelmezhetetlenek". A helyi népszavazással amúgy a szobor átadása már nem akadályozható meg, de ha a sikeres referendum alapján az önkormányzat visszavonja a tulajdonosi hozzájárulást, utólag eltávolítható lesz. Steiner reméli, mégis engedélyezik a népszavazást, és abban is bízik, hogy összegyűlik a megfelelő számú aláírás - ehhez a civilek és a pártok segítségét is kérte.

Megírtuk: ahhoz, hogy egyáltalán lehessen népszavazást tartani, a 26 058 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6515 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Nagyságrendileg ennyi támogató voksra lenne szükség. A helyi népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha a választópolgárok - ez az V. kerületben körülbelül 24 ezer ember, mert sok az idős, és kevés a fiatalkorú - több mint fele érvényesen szavaz, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ ad. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül több mint 6 ezren egyfelé voksolnak. A helyi népszavazáson születő döntés kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra 180 napjuk van.

A kormánynak nemcsak a téren állandósult civil tiltakozó akciókkal kezd szembenéznie, de azzal is, hogy "elbukhatja" a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét. Megírtuk: ezt Magyarország jövőre venné át Nagy-Britanniától, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik, épp az Orbán-kormány emlékezetpolitikája és az emlékmű miatt. A Simon Wiesenthal Központ is jelezte Nagy-Britanniának: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre kötelezi.

Az IHRA-tagállam Egyesült Államok 30 zsidó származású kongresszusi képviselője is tiltakozott az emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását. Orbán válaszában ezekre az aggályokra nem reagált, helyette önigazolásba bonyolódott arról, hogy a választók kegyéből épp nemzetegyesítést folytat, és ennek része az emlékmű is. A Szabadság téren tüntető civilek eközben már csaknem 600 aláírást gyűjtöttek online petíciójukban, amely követeli: a jelenlegi kormány ne legyen az IHRA soros elnöke.

Szerző

Köszönetturné és tisztújítás a baloldalon

Karácsony Gergely lehet a Párbeszéd Magyarországért (PM) új társelnöke; a párt vasárnap tartja tisztújító gyűlését, amelyen az új vezetőket megválasztják. Lapunk úgy értesült, hogy Szabó Tímea ismét társelnök lehet, Karácsony pedig a brüsszeli parlamentben mandátumot szerzett Jávor Benedek posztját kaphatja meg.

Karácsonyt, aki felmérések szerint a második legnépszerűbb politikus, saját pártjában is elismerik, sokan szeretnék, ha ő lehetne a baloldali ellenzék közös főpolgármester-jelöltje. A PM vezetése április 9-én, az országgyűlési választásokon elszenvedett súlyos kudarc miatt mondott le, de csak május 25-i hatállyal. Azért nem azonnal, hogy végig tudják csinálni az EP-kampányt. A vasárnapi tisztújító gyűlés résztvevői a választási kudarc okait is igyekeznek majd megfejteni, de várhatóan az is szóba kerül, hogy milyen formában akarnak a jövőben az Együtt-el közösen politizálni.

Bajnai Gordon pártja június 21-én tartja tisztújító gyűlését. Az Együtt vezetői szintén az országgyűlési választások után ajánlották fel lemondásukat. Forrásaink szerint az Együtt ismert politikusai még nem döntötték el, kik vezessék a továbbiakban a három platformból álló pártot, amelyiket a megalakulásától három társelnök - Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője - irányított. Bajnai az Együtt-PM szövetséget vezette.

A színfalak mögötti alkudozásról csak annyit tudni, hogy Szigetvári vezető lesz, akár elnöki pozíciót is kaphat. A helyzetet nehezíti azonban, hogy Juhász az országgyűlési választások után arról beszélt: hivatalos döntés ugyan nincs a Milla megszűnéséről, ő azonban támogatná ezt, mert az egyesület nem végez már valódi tevékenységet. Kónya pedig néhány napja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kijelentette: nem kizárható, hogy a Szolidaritás szakítani fog az Együtt-PM-mel.

A Demokratikus Koalíció (DK) szombaton országos értekezleten értékeli az országgyűlési és európai parlamenti választás eredményeit, tanulságait. Még ezt megelőzően, csütörtökön köszönet-turnéra indul Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke, a párt vezető politikusaival Pécsre, Debrecenbe, Szegedre, illetve Miskolcra is elmegy, hogy megköszönje a választóknak az eddigi támogatást. A pártba egyébként az utóbbi hetekben több mint ezren jelentkeztek, így a már elfogadott nyilatkozatokkal együtt a DK taglétszáma több mint tízezerre nőtt.

Szerző