Pozitív provokációk könyvbe kötve

Publikálás dátuma
2014.06.11. 20:27
dr. Czeizel Endre - Fotó: Népszava, a szerző felvétele
 Konrád György és Ady Endre. Komoróczy Géza és Arany János.  Czeizel Endre és Bibó István.  Kohn Sámuel és Csányi Vilmos. Szent István király és Müller Péter Sziámi. Mi közük van egymáshoz? Egy és ugyanazon könyvben olvashatók szavaik, egyetlen témában. A filoszemitizmusban. Pontosabban a zsidóság és a magyarság együttélésében

Ki szereti a zsidókat? címmel jelent meg a Noran kiadónál egy kötet, amely történelmi tanulmányt, esszét, régi forrásokat és 20. századi tanúvallomásokat épp úgy tartalmaz, mint verseket és irodalmi prózát. Egyetlen témában. A zsidóság és a magyarság együttélésében.

Mózes Endre, a kötet Izraelben élő szerzője is tisztában van azzal, hogy a cím egyfajta „provokáció”. Kezdetben mindenki le akarta beszélni róla, felhívták a figyelmét a Magyarországon újjászülető antiszemitizmusra, amit kezdetben nem akart elhinni. Úgy vélte azonban, hogy sokkal többet kellene beszélni az együttélés hosszú hagyományáról. Egy találós kérdést tett fel: hogyan lehet egy papírra rajzolt, hosszú, egyenes vonalat lerövidíteni? Próbálják radírozni, kettétépni, összehajtani, de van egy elegánsabb módszer: húzni melléje egy hosszabb vonalat. Ez érvényes a rossz dolgok „vonalára” is, sokkal hosszabban kell szólni a közös múltról, a kölcsönhatásokról, a közös sikerekről. Ez volt a kötet kiindulópontja. A szerkesztő, aki Budapesten született és négyéves kisgyermekként élte át a vészkorszakot,  elmondta, hogy több mint száz emberrel találkozott, levelezett, közük mintegy harmincan részt is vállaltak a könyv elkészültében, de nem volt olyan, aki legalább tanácsaival vagy akár kételyeivel ne segítette volna a munkát. „A magyar filoszemitizmus minden tragédia ellenére emberibb volt, a zsidók több befogadást éreztek, mint tőlünk nyugatra, ennek volt az oka, hogy a 18. századtól 1900-ig folyamatos volt a bevándorlás Magyarországra” – mondta és a kortárs szerzőkkel épp úgy ezt az emberi részt keresték, mint régi korok irodalmi és történelmi szemelvényeiben.  

Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

Bollobás Enikő irodalomtörténész az Örkény István könyvesboltban tartott könyvbemutatón Scheiber Sándorral, az Országos Rabbiképző Intézet néhai igazgatójával való kapcsolatáról mesélt. Barátságuk közel 20 évig tartott. Utolsó találkozásukon, 1984 őszén Scheiber Sándor  kivitte őt a Kerepesi temetőbe, Arany Jánoshoz, hogy elbúcsúzzon tőle a híres tölgyfa alatt. „Én otthonról és Scheiber Sándortól is azt kaptam, hogy Magyarországon két ajtón kell bemenni” – mondta Bollobás Enikő.

Nagy Péter Tibor egyetemi tanárt leginkább a kérdés-feltevés indította el, azt kutatta, hogy a szeretet fogalmát hogy lehet elválasztani a „megbecsülés”, az „elfogadás”, a „szövetségessé fogadás” fogalmától és rájött, hogy a szerelem romantikus felfogásával. Szociológiai megközelítésében ő azoknak a viselkedését tekinti normálisnak, akik egyetlen „csoportot” sem zárnak ki, amikor házasságkötés kerül szóba. Ennek alapján igyekezett behatárolni a „filoszemiták” körét.

dr. Czeizel Endre - Fotó: Népszava, a szerző felvétele

dr. Czeizel Endre - Fotó: Népszava, a szerző felvétele

Czeizel Endre elmondta, hogy felvidéki sváb családból származott, és abban a nőtt fel, hogy a zsidók mindig becsapják az embert. Aztán az orvosi egyetemen az őt támogató professzorok szinte valamennyien zsidók voltak, megdöntve benne azt a tévhitet, hogy „a zsidók csak egymást szeretik.” 1971-ben egy angliai ösztöndíj során szembesült  a zsidók szellemi erejének genetikai hátterével. Hazatérve írt egy cikket a témáról, elküldte a Valóság című folyóiratnak, ahol valósággal megrettentek tőle – ellenben tovább küldték Aczél Györgynek. Néhány év múlva Aczél várta Czeizelt és találkozásukkor azonnal feltette neki a kérdést: Maga zsidó? – Nem, római katolikus vagyok – felelte az orvos – Akkor miért foglalkozik velünk? – jött az újabb kérdés, és máris rátámadt, hogy „micsoda rasszista cikket” írt. Ő azonban elmagyarázta kutatásait, mire Aczél rábólintott, hogy foglalkozzon ezzel, hátha ezeket az erényeket át lehet vinni a magyar kultúrába. Később kezdett el foglalkozni a magyar Nobel-díjas tudósokkal, a matematikusokkal, akiknek igen nagy hányada volt zsidó. „A zsidók olyan nagy szolgálatot tettek a magyar tudománynak, hogy azért csak köszönetet lehetett volna mondani. Helyette lett Auschwitz”.

Gadó János, a Szombat szerkesztője a Rotschildok példáját hozta fel: a híres bankárok olyan pénzügyi infrastruktúrát hoztak létre a 19. század közepén, amelyet a kor nem értett, és az akkor, a nemzetállamok kialakulása idején egy rejtélyes, „nemzetek feletti” valami volt. Száz évvel előzték meg korukat, mert ez volt az előde annak a multinacionális bankrendszernek, amely a 2. világháború után alakult ki.

Bár akadtak, akik a cím alapján azt gondolták, hogy „nagyon vékony könyv lesz”, a Ki szereti a zsidókat? 370 oldalas kötetté vált, amely   mindenkinek ajánlható, aki nyitott a magyar múltra és jelenre, aki szélesebb értelembe vett identitását keresi, vagy csak egyszerűen fogékony a jóra, az értelemre, a szépre.  

Tudjuk, hogy a médiában is a rossz dolgoknak nagyobb a hírértéke, mint a jóknak. Rá lehet-e szoktatni az embereket, hogy meglássák a jót? – kérdeztem Mózes Endrét. Ő egy példával válaszolt. „A válóperekben is a felek rendre csak rossz dolgokkal hozakodnak elő, pedig ha előbb beszélnének egy bölcs nagypapával, aki emlékeztetné őket a jó dolgokra, talán kevesebb lenne a válóper. Nagyon örülnék annak, ha az olvasók „rászoknának” arra, hogy ebben a viszonyban nagyon sok a lehetőség. Ne felejtsük el a rosszat, emlékezzünk, de beszéljünk a jóról, és ebben nagy a felelőssége az újságíróknak is” – mondta a könyv szerkesztője.

 

Tarr Béla is szót emelt a Moszkvába hurcolt ukrán rendezőért

Publikálás dátuma
2014.06.11. 12:14
Tarr Béla filmrendező Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Az Európai Filmakadémia sajtóközleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben neves filmrendezők, köztük a magyar Tarr Béla levelét közlik az orosz hatóságokhoz. A levél írói aggodalmukat fejezik ki Oleg Szencov ukrán filmrendező ügye kapcsán. 

"A címzettek: 
Vladimir Vladimirovich Putin - Oroszország elnöke
Sergey Evgenyevich Naryshkin – Házelnök
Alexander Wassiljewitsch Bortnikow - Oroszország Szövetségi Biztonsági
Szolgálatának (FSB) vezetője
Vladimir Aleksandrovich Kolokoltsev - Oroszország belügyminisztere
Vladimir Medinsky - Oroszország kultuszminiszter
Yuriy Yakovlevich Chaika - Legfőbb ügyész

A rendelkezésre álló információk értelmében, Oleg Szencov ukrán rendezőt szimferopoli otthonában május 11-én letartóztatta Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSB), majd Moszkvába szállították, ahol őrizetben várja a tárgyalást. Az elmúlt három hétben semmilyen információ nem látott napvilágot az ellene felhozott vádakról. Mi, Oleg Szencov európai kollégai, akik kézjegyünkkel láttuk el a levelet, mélységesen aggódunk érte és tudni szeretnénk, mi van vele jelenleg és mi vár rá a jövőben. A körülmények figyelembevételével, ezúton tisztelettel kérjük, hogy

* biztosítsák Oleg Szencov biztonságát;
* hozzák nyilvánosságra, hogy hol tartják fogva;
* ismertessék az ellene felhozott vádakat vagy helyezzék őt
szabadlábra;
* kezdeményezzenek egy azonnali, gyors és pártatlan vizsgálatot az FSB
által végrehajtott letartóztatás önkényesnek tetsző körülményeiről annak
érdekében, hogy a felelősök a bíróság előtt feleljenek tetteikről.

Tisztelettel,

Agustín Almodóvar, producer, Spanyolország
Pedro Almodóvar, rendező, Spanyolország
Stephen Daldry , rendező, Egyesült Királyság
Mike Downey, producer, Egyesült Királyság
Agnieszka Holland, rendező, Lengyelország
Aki Kaurismäki, rendező, Finnország
Mike Leigh, rendező, Egyesült Királyság
Ken Loach, rendező, Egyesült Királyság
Wojciech Marczewski, rendező, Lengyelország
Rebecca O’Brien, producer, Egyesült Királyság
Daniel Olbrychski, színész, Lengyelország
Antonio Saura, producer, Spanyolország
Volker Schlöndorff, rendező, Németország
Jerzy Stuhr, színész/rendező, Lengyelország
Tarr Béla, rendező, Magyarország
Betrand Tavernier, rendező, Franciaország
Andrzej Wajda, rendező, Lengyelország
Wim Wenders, rendező, Németország
Krzysztof Zanussi, rendező, Lengyelország."

Szerző

Ezúttal bronz akadt horogra

A tegnapi nap sem telt el magyar érem nélkül a strasbourgi vívó Európa-bajnokságon: a férfi kardozóknál Gémesi Csanád állhatott fel a dobogó alsó fokára.

A tavalyi budapesti világbajnokság hetedik helyezettje a főtáblán a lengyel Adam Skrodzki, majd a fehérorosz Aliakszandr Bujkevics ellen nyert, a negyeddöntőben pedig annál a francia Nicolas Rousset-nál bizonyult jobbnak, aki előzőleg az olimpiai bajnok Szilágyi Áront búcsúztatta.

A fináléért aztán jött a vb-győztes Venjamin Resetnyikov, akivel rendkívül izgalmas csörtét vívott, ám hiába vezetett 11-10-re, az orosz fordított, és a vége 12-15 lett.

Gémesi mellett sajnos a többiek nem hozták a várt eredményt: az olimpiai bajnok Szilágyi Áron a 10., Szatmári András a 16., míg Decsi Tamás a 31. helyen végzett.

A női tőrben még ennyi örömünk sem telt, ugyanis a legeredményesebb magyar, Knapek Edina a 16. helyen végzett.

Knapek a főtáblán előbb tusszegény asszóban, egy találatnyi különbséggel legyőzte a lengyel Hanna Lyczbinskát, majd a fegyvernem legendás alakjával, a hatszoros olimpiai és 14-szeres világbajnok olasz Valentina Vezzalival csapott össze, akitől egy tussal szenvedett vereséget.

A többiek már az első meccsüket is elveszítették a főtáblán: Jeszenszky Szilvia 19., Varga Gabriella 22., Kreiss Fanny pedig 23. lett.

Következnek a csapatversenyek: ma a férfi párbajtőrözők lépnek pástra, a világbajnok magyar válogatott a nyolc közé jutásért a holland-svéd mérkőzés győztesével találkozik.

Szerző