Megújulnak a Liget zöldfelületei

Publikálás dátuma
2014.06.12. 07:15
A Petőfi Csarnok helyén épül az Új Nemzeti Galéria FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Városliget zöld felülete 60 százalékról 65 százalékra növekszik, a múzeum negyed építésével párhuzamosan, az új épületek kivétel nélkül az egykori Felvonulási téren, illetve a parkban található elavult ingatlanok helyén jönnek létre 2018-ig.

A Városliget azért unikális park Európában, mert számos intézmény, múzeumok, fürdő, szórakoztató létesítmények találhatók ott, a Liget Budapest projekt ezt a hagyományt folytatja - emelte ki Baán László a beruházásért felelős miniszteri biztos egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.

Elmondta, közel félezer pályázat érkezett a világ minden részéből a Városligetben felépítendő múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatra. Az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum a Magyar Zene Háza, a Fotó Múzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire februárban kiírt pályázat első fordulója augusztusban lesz, a nemzetközi zsűri hat-hat épületet juttathat a második fordulóba.

Baán annyit elárult, hogy a legnagyobb érdeklődés a Magyar Zene Házára iránt volt, a pályázatok 35 százaléka e projektről szól, a miniszteri biztos szerint a Néprajzi Múzeum épületére több nemzetközi szintű elképzelés érkezett. Arra azonban továbbra sem tudott válaszolni, hogy a programhoz szükséges 150 milliárd forint milyen forrásból származik majd, lehetséges lesz-e, s ha igen mekkora mértékben uniós forrásokat lehívni.

A Liget zöld felülete 60 százalékról 65 százalékra nő, a múzeumi negyed építésével párhuzamosan, az új épületek kivétel nélkül az egykori Felvonulási téren, illetve a parkban található elavult ingatlanok, használaton kívüli utak helyén jönnek létre 2018-ig - hangsúlyozta Baán.

Az egykori Felvonulási téren, a Városligeti fasor térségében áll majd a Fotó Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum, míg a Néprajzi Múzeum, a korábban a Nemzeti Galériának szánt helyen, az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán lesz. A Új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum a bontásra ítélt Petőfi Csarnok helyén épül fel.

A Közlekedési Múzeum itt látható repülés történeti gyűjteménye, és vasúti járművei egy másik, még el nem döntött budapesti helyszínen kapnak majd helyet, ahogy a korábban ide tervezett, gyermekeknek szánt tudományos, technikai játszóház helye sem tisztázott még.

Egy biztos, mondta Baán, nem a Ligetben lesz. Kérdésünkre Baán László megerősítette a Műszaki és Közlekedési Múzeum fejlesztése sem maradt ki a projektből, sőt eredeti formájában fogják újjáépíteni az épületet, s egy mínusz 1. szint is készül, amivel nő a kiállítási terület. Baán nem említette, de a változások vélhetően a projektre nehezedő, a zöld felületeket féltő civil és szakmai nyomás miatt történtek.

A miniszteri biztos azt is elmondta nem csupán új épületek épülnek a beruházásnak köszönhetően, hanem megújul a Városliget zöldfelülete, felmérik a mintegy 3900 darabos faállományt. A most készülő Városligeti Építési Szabályzat tervezete előírja a meglévő faállomány fokozott védelmét, továbbá a zöldterület folyamatos rehabilitációját, sőt a park forgalmi és környezeti terhelésének csökkentését is, a Kós Károly sétányon áthaladó gépjárműforgalom és a Városligeten belüli parkolás tervezett megszüntetésével.

A kiültetett virágok számában, az öntözési idő növekedésben már most látható, hogy 150 millió forinttal többet tud költeni a Főkert a park fenntartásra. Felújítják a Városligeti tó napozóstégét, kitakarítják a tó vizét, és 4000 darab új növény telepítenek.

A Vajdahunyad vár árkát ismét vízzel töltik fel. A tó partfalait és a vízminőségét is javítják, és úszó szökőkutat telepítenek bele.

Ezen felül felújítják a Dózsa György út- Ajtósi Dürer sarok közelében található úgynevezett iskolások játszóterét, a Liget megrongált illetve sérült kerítéseit és padjait, a hulladékgyűjtők egy részét pedig újakra cserélik és számukat 200 darabbal növelik. A kerthasználók által kitaposott keskeny gyalogösvényeket leburkolják, a széleiken pedig növényágyásokat telepítenek, így pontosan ott alakulnak ki az utak, ahol a mindennapos használat során szükség van rájuk.

Szabályozni fogják a kutyasétáltatást is, kijelölnek az ebek által nem látogatható zónákat. A Liget rendezésére egyébként a következő év elején tájépítészeti pályázatot írnak ki. Felújítják a Nagycirkuszt növekszik az Állatkert is. Felépül a Kárpát-medence ősi flóráját és faunáját is bemutató Pannon ősvadon nevű csarnok, amely várhatóan Európa legnagyobb úgynevezett biodómja lesz.

Persányi Miklós az állatkert igazgatója elmondta, hogy eddig 300 millió forintot költöttek a projektre. Kiderült, tervpályázat nem lesz.A Liget Budapest tervet sokan támadják továbbra is. Mérvadó várostervező, urbanista műhelyek szerint teljesen elhibázott, végrehajtása jogsértő. Az idén január végén életbe lépett "Városliget törvény" értelmében 99 évre állami vagyonkezelő gondozásába került a Ligetet.

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke egy konferencián elmondta, a Városliget-törvény ellentétes az önkormányzati törvénnyel, mert a fővárosi önkormányzat helyett az országgyűlésen keresztül kormányzati döntést hozott településfejlesztési kérdésben. Mélyi József művészettörténész ugyan ezen a konferencián azt mondta, a projekt legfőbb célja: kiüríteni a Budai Várat, hogy kormányzati célra használhassák.

Schneller István egykori budapesti főépítész szerint a főváros legfőbb fejlesztési irányelveivel ellentétes a projekt, hiszen évek ótra az a cél, hogy a belvárost Észak-Déli irányba széthúzzák, és az egykori ipari zónákat bekapcsolják a város vérkeringésébe.

Szerző

Luxuskormány félszáz államtitkárral

Nyilván nem az olcsó állam jegyében cselekedett Orbán Viktor, amikor kezdetnek 41 államtitkár kinevezését javasolta Áder János államfőnek, aki ma adja át nekik a megbízóleveleket. A kormányfő többnyire június 15-i határidővel helyezi pozícióba választottjait, a névsor pedig tartogat posztcseréket, meglepetés kinevezéseket és fel-, illetve lefokozásokat is.

A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lesz, ő ugyanis nemcsak a kancelláriaminiszter régi jó barátja, hanem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagja is.

L. Simon László, volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos lesz a kancellária parlamenti államtitkára. Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter pedig ezentúl államtitkárként a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) érintő kormányzati döntésekért, a Magyar Posta felügyeletéért és a takarékszövetkezetek integrációjáért felel majd. A fideszes Potápi Árpád János a nemzetstratégiáért felel, de a Miniszterelnökség államtitkára lesz még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja. Államtitkári rangot kap Zsigmondné Vitályos Eszter Zsuzsanna is, aki az uniós fejlesztésekért felel. Kovács Zoltán a területi közigazgatást irányíthatja, Vidoven Árpád pedig a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára lesz.

A kormányfő javaslata szerint közigazgatási államtitkárként dolgozik majd június 15-étől Biró Marcell a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Czepek Gábor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Molnár Zoltán az Igazságügyi Minisztériumban és Simon Attila István a Földművelésügyi Minisztériumban.

Kontrát Károly, Pogácsás Tibor és Tasnádi László lesznek a Belügyminisztérium államtitkárai. Orbán a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárává javasolta kinevezni Bitay Márton Örsöt, Czerván Györgyöt, Nagy Istvánt, V. Németh Zsoltot és a bajai polgármester Zsigó Róbertet is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában lesz a legtöbb államtitkár, ahol Czibere Károly, Czunyiné Bertalan Judit, Hoppál Péter, Rétvári Bence, Simicskó István, Soltész Miklós, Veresné Novák Katalin, és Zombor Gábor is ilyen rangot kap, és még nem mutatták be a felsőoktatási államtitkárt.

A honvédelmi tárca államtitkára lesz Vargha Tamás, míg az Igazságügyi Minisztériumban Répássy Róbertet, Berke Barnabást és Patyi Gergely Sándort nevezik ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának Balatoni Monikát, Győri Enikőt, Mikola Istvánt, Szabó Lászlót és Szijjártó Pétert javasolta Orbán. A fejlesztési minisztériumban Aradszki András, Fónagy János, Hegmanné Nemes Sára, Szabó Zsolt, valamint Tasó László kapnak államtitkári rangot.

Noha a névsor terjedelmes, korántsem teljes, hiszen több tárcában további államtitkári kinevezéseket terveznek. Egy államtitkári alapfizetés havi bruttó 997 200 forint, amihez évi 200 ezer forintnyi cafeteria jár, esetenként pedig deviza napidíj, és egyéb juttatások is. Így csak az Orbán-kormány államtitkárai félmilliárdos költséget jelentenek majd az adófizetőknek évente.

Szerző

Mégis lehet népszavazás a megszállási emlékműről

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szocialista Steiner Pál a Szabadság térre tervezett, vitatott '44-es német megszállási emlékmű elleni helyi népszavazás megakadályozása miatt a Fővárosi Törvényszékhez. 

A volt V. kerületi polgármester azért fordult bírósághoz, hogy az "szolgáltasson igazságot", miután az általa benyújtott népszavazási kérdést a helyi választási bizottság elutasította, olyan indokokkal, amik Steiner szerint "jogilag szinte értelmezhetetlenek". A helyi népszavazással amúgy a szobor átadása már nem akadályozható meg, de ha a sikeres referendum alapján az önkormányzat visszavonja a tulajdonosi hozzájárulást, utólag eltávolítható lesz. Steiner reméli, mégis engedélyezik a népszavazást, és abban is bízik, hogy összegyűlik a megfelelő számú aláírás - ehhez a civilek és a pártok segítségét is kérte.

Megírtuk: ahhoz, hogy egyáltalán lehessen népszavazást tartani, a 26 058 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6515 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Nagyságrendileg ennyi támogató voksra lenne szükség. A helyi népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha a választópolgárok - ez az V. kerületben körülbelül 24 ezer ember, mert sok az idős, és kevés a fiatalkorú - több mint fele érvényesen szavaz, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ ad. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül több mint 6 ezren egyfelé voksolnak. A helyi népszavazáson születő döntés kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra 180 napjuk van.

A kormánynak nemcsak a téren állandósult civil tiltakozó akciókkal kezd szembenéznie, de azzal is, hogy "elbukhatja" a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét. Megírtuk: ezt Magyarország jövőre venné át Nagy-Britanniától, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik, épp az Orbán-kormány emlékezetpolitikája és az emlékmű miatt. A Simon Wiesenthal Központ is jelezte Nagy-Britanniának: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre kötelezi.

Az IHRA-tagállam Egyesült Államok 30 zsidó származású kongresszusi képviselője is tiltakozott az emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását. Orbán válaszában ezekre az aggályokra nem reagált, helyette önigazolásba bonyolódott arról, hogy a választók kegyéből épp nemzetegyesítést folytat, és ennek része az emlékmű is. A Szabadság téren tüntető civilek eközben már csaknem 600 aláírást gyűjtöttek online petíciójukban, amely követeli: a jelenlegi kormány ne legyen az IHRA soros elnöke.

Szerző