Mégis lehet népszavazás a megszállási emlékműről

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a szocialista Steiner Pál a Szabadság térre tervezett, vitatott '44-es német megszállási emlékmű elleni helyi népszavazás megakadályozása miatt a Fővárosi Törvényszékhez. 

A volt V. kerületi polgármester azért fordult bírósághoz, hogy az "szolgáltasson igazságot", miután az általa benyújtott népszavazási kérdést a helyi választási bizottság elutasította, olyan indokokkal, amik Steiner szerint "jogilag szinte értelmezhetetlenek". A helyi népszavazással amúgy a szobor átadása már nem akadályozható meg, de ha a sikeres referendum alapján az önkormányzat visszavonja a tulajdonosi hozzájárulást, utólag eltávolítható lesz. Steiner reméli, mégis engedélyezik a népszavazást, és abban is bízik, hogy összegyűlik a megfelelő számú aláírás - ehhez a civilek és a pártok segítségét is kérte.

Megírtuk: ahhoz, hogy egyáltalán lehessen népszavazást tartani, a 26 058 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6515 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Nagyságrendileg ennyi támogató voksra lenne szükség. A helyi népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha a választópolgárok - ez az V. kerületben körülbelül 24 ezer ember, mert sok az idős, és kevés a fiatalkorú - több mint fele érvényesen szavaz, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ ad. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül több mint 6 ezren egyfelé voksolnak. A helyi népszavazáson születő döntés kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra 180 napjuk van.

A kormánynak nemcsak a téren állandósult civil tiltakozó akciókkal kezd szembenéznie, de azzal is, hogy "elbukhatja" a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét. Megírtuk: ezt Magyarország jövőre venné át Nagy-Britanniától, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik, épp az Orbán-kormány emlékezetpolitikája és az emlékmű miatt. A Simon Wiesenthal Központ is jelezte Nagy-Britanniának: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre kötelezi.

Az IHRA-tagállam Egyesült Államok 30 zsidó származású kongresszusi képviselője is tiltakozott az emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását. Orbán válaszában ezekre az aggályokra nem reagált, helyette önigazolásba bonyolódott arról, hogy a választók kegyéből épp nemzetegyesítést folytat, és ennek része az emlékmű is. A Szabadság téren tüntető civilek eközben már csaknem 600 aláírást gyűjtöttek online petíciójukban, amely követeli: a jelenlegi kormány ne legyen az IHRA soros elnöke.

Szerző

Köszönetturné és tisztújítás a baloldalon

Karácsony Gergely lehet a Párbeszéd Magyarországért (PM) új társelnöke; a párt vasárnap tartja tisztújító gyűlését, amelyen az új vezetőket megválasztják. Lapunk úgy értesült, hogy Szabó Tímea ismét társelnök lehet, Karácsony pedig a brüsszeli parlamentben mandátumot szerzett Jávor Benedek posztját kaphatja meg.

Karácsonyt, aki felmérések szerint a második legnépszerűbb politikus, saját pártjában is elismerik, sokan szeretnék, ha ő lehetne a baloldali ellenzék közös főpolgármester-jelöltje. A PM vezetése április 9-én, az országgyűlési választásokon elszenvedett súlyos kudarc miatt mondott le, de csak május 25-i hatállyal. Azért nem azonnal, hogy végig tudják csinálni az EP-kampányt. A vasárnapi tisztújító gyűlés résztvevői a választási kudarc okait is igyekeznek majd megfejteni, de várhatóan az is szóba kerül, hogy milyen formában akarnak a jövőben az Együtt-el közösen politizálni.

Bajnai Gordon pártja június 21-én tartja tisztújító gyűlését. Az Együtt vezetői szintén az országgyűlési választások után ajánlották fel lemondásukat. Forrásaink szerint az Együtt ismert politikusai még nem döntötték el, kik vezessék a továbbiakban a három platformból álló pártot, amelyiket a megalakulásától három társelnök - Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője - irányított. Bajnai az Együtt-PM szövetséget vezette.

A színfalak mögötti alkudozásról csak annyit tudni, hogy Szigetvári vezető lesz, akár elnöki pozíciót is kaphat. A helyzetet nehezíti azonban, hogy Juhász az országgyűlési választások után arról beszélt: hivatalos döntés ugyan nincs a Milla megszűnéséről, ő azonban támogatná ezt, mert az egyesület nem végez már valódi tevékenységet. Kónya pedig néhány napja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kijelentette: nem kizárható, hogy a Szolidaritás szakítani fog az Együtt-PM-mel.

A Demokratikus Koalíció (DK) szombaton országos értekezleten értékeli az országgyűlési és európai parlamenti választás eredményeit, tanulságait. Még ezt megelőzően, csütörtökön köszönet-turnéra indul Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke, a párt vezető politikusaival Pécsre, Debrecenbe, Szegedre, illetve Miskolcra is elmegy, hogy megköszönje a választóknak az eddigi támogatást. A pártba egyébként az utóbbi hetekben több mint ezren jelentkeztek, így a már elfogadott nyilatkozatokkal együtt a DK taglétszáma több mint tízezerre nőtt.

Szerző

Stigmát aggat a kormány a szegényekre

Publikálás dátuma
2014.06.12. 07:03
Egyre nagyobb a nyomor, még a munkavállalók negyedének keresete sem éri el a létminimumot FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Az egyre mélyülő szegénység beágyazásának tartja Ferge Zsuzsa szociológus, hogy az új kormányban két államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal. Eközben megjelent a KSH létminimumról szóló jelentése. Legkevesebb 87 510 forintra van szüksége egy felnőttnek ahhoz, hogy fedezze az életszükségleteit. Ennyit a minimálbéresek sem keresnek, a nélkülözők táborát a közmunkán élők, a segélyezettek és a munkanélküliek gyarapítják.

Noha a cél az, hogy a szegénység ne rögzüljön, ne legyenek stigmák és mobilitási korlátok, a kormány most ennek ellenkezőjére készül. Ferge Zsuzsa szociológus emlékezetett ara, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette: a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között. Az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot".

Ferge Zsuzsa szerint ennek a megoldásnak az az üzenete, hogy az államnak más a viszonya azokhoz a polgáraihoz, akik valamilyen “problémás” csoporthoz, kisebbséghez tartoznak, mint a többiekhez. Ebből szerinte az következhet, hogy az ország még inkább kettészakad. Ugyan 2013-ról még kevés az adat, de azt már számos felmérés bizonyítja, hogy a szegények - olykor sokkal - szegényebbek lettek. Ennek a helyzetnek az elfogadását, beágyazását mutatja a két államtitkárság létrejötte. Sok országban lát arra példát, hogy a segélyezés problémájával külön foglalkoznak. "De kormányzati szinten az eszközöket és feladatokat, nem pedig az embereket és csoportokat választják szét" - fogalmazott.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a létminimumról szóló legfrisebb jelentését. E szerint tavaly havonta 87 510 forint volt az egy “fogyasztási egységre” számított létminimum, és ebből 24 099 forintot tett ki az élelmiszer kiadás. A fogyasztási egység értelmezése nem könnyű - magyarázta a szakember. A 87 510 forint egy egyedülálló aktív felnőtt szerény megélhetését biztosító összeg. Egy négytagú család esetében a KSH által számított létminimum összeg 254 ezer forint. Ahogy a KSH mindig is hangsúlyozta, a létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, mert "biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését". Noha nem tudjuk, ma hányan élnek e szintek alatt, ezt nem közölte a hivatal.

A munkavállalók 25 százalékának keresete egyébként nem éri el a létminimum összegét. A minimálbérért dolgozók 101 500 forintos keresete jól hangzik, ám ez bruttó összeg, amelyből mindössze 66 483 forintot kapnak meg, vagyis 21 ezer forinttal kevesebbet, mint amennyiből minimálisan meg lehet élni. A közmunkán élők nyolc órás munkáért nettó 50 632 forintot kapnak, a legtöbben hat- illetve négy órában dolgozhatnak, a közmunka átlagos időtartama pedig 3 hónap.

A fennmaradó kilenc hónapban szociális segélyen tengődnek az emberek, ennek összege korábban 28 ezer 500 forint volt, amit a Fidesz-kormány 22 ezer 800 forintra csökkentett. Segélyt egy családban csak egy ember kaphat, de ha a házastárs dolgozik, akkor munka nélkül maradt párjának ez sem jár. A regisztrált munkanélküliek több, mint 50 százaléka, azaz 300 ezer ember egyetlen forint ellátást sem kap. A nyugdíjak kétharmada 100 ezer forint alatt van, jelentős azoknak az időseknek a száma, akik 50-80 ezer forintból élnek.

Ferge Zsuzsa úgy fogalmazott, a szükséges eszközök egyike a megfelelő szintű garantált szociális minimum, ami első lépés lenne ahhoz, hogy többen lehessenek teherbírók.

Szerző