L.T.;
népszavazás;megszállási emlékmű;
2014-06-12 07:10:00
A volt V. kerületi polgármester azért fordult bírósághoz, hogy az "szolgáltasson igazságot", miután az általa benyújtott népszavazási kérdést a helyi választási bizottság elutasította, olyan indokokkal, amik Steiner szerint "jogilag szinte értelmezhetetlenek". A helyi népszavazással amúgy a szobor átadása már nem akadályozható meg, de ha a sikeres referendum alapján az önkormányzat visszavonja a tulajdonosi hozzájárulást, utólag eltávolítható lesz. Steiner reméli, mégis engedélyezik a népszavazást, és abban is bízik, hogy összegyűlik a megfelelő számú aláírás - ehhez a civilek és a pártok segítségét is kérte.
Megírtuk: ahhoz, hogy egyáltalán lehessen népszavazást tartani, a 26 058 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6515 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Nagyságrendileg ennyi támogató voksra lenne szükség. A helyi népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha a választópolgárok - ez az V. kerületben körülbelül 24 ezer ember, mert sok az idős, és kevés a fiatalkorú - több mint fele érvényesen szavaz, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ ad. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül több mint 6 ezren egyfelé voksolnak. A helyi népszavazáson születő döntés kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra 180 napjuk van.
A kormánynak nemcsak a téren állandósult civil tiltakozó akciókkal kezd szembenéznie, de azzal is, hogy "elbukhatja" a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét. Megírtuk: ezt Magyarország jövőre venné át Nagy-Britanniától, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik, épp az Orbán-kormány emlékezetpolitikája és az emlékmű miatt. A Simon Wiesenthal Központ is jelezte Nagy-Britanniának: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre kötelezi.
Az IHRA-tagállam Egyesült Államok 30 zsidó származású kongresszusi képviselője is tiltakozott az emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását. Orbán válaszában ezekre az aggályokra nem reagált, helyette önigazolásba bonyolódott arról, hogy a választók kegyéből épp nemzetegyesítést folytat, és ennek része az emlékmű is. A Szabadság téren tüntető civilek eközben már csaknem 600 aláírást gyűjtöttek online petíciójukban, amely követeli: a jelenlegi kormány ne legyen az IHRA soros elnöke.