A gyűjtőszámlákon 20 milliárd forint gyűlt össze, az adósok 35 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek - ezt a bankok és az állam közösen fizetik meg. Bár a kormány folyamatosan azt tanácsolta az adósoknak, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, tavaly augusztusban jelentősen megcsappant a szerződéskötők száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy korábbi tanulmánya kimutatta: a hitelesek egy kedvezőbb konstrukcióra vártak, hiszen a kormány már tavaly nyáron bejelentette, hogy kivezeti a devizahiteleket.
Az adósok tehát a kormányra, a kormány pedig a Kúriára vár: a legfelsőbb bírói fórum hétfőn dönthet a decemberi jogegységi határozatának kiegészítéséről. A piac hasonlóképp a devizahitelekről szóló döntésekre vár: ez elsősorban az OTP tőzsdei árfolyamának alakulásán látszik. Amennyiben az árfolyamrést semmisnek nyilvánítja a Kúria jogegységi határozata, 5-10 milliárd forintos kárt okoz az OTP Banknak. Erre jó esély van, hiszen a Kúria egy egyéni perben múlt héten már megállapította az árfolyamrés tisztességtelenségét. Emellett a taláros testület arról dönthet, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamkülönbözet adósokra hárítása tisztességtelen-e.
Hétfőn, a Kúria döntésének napján Fodor Gábor független képviselő (Magyar Liberális Párt) határozati javaslatot fog benyújtani a parlamenthez. A devizahiteles mentőcsomag tervét a párt gazdaságpolitikai főtanácsadója, Bodnár Zoltán, pénzügyjogász jegyzi. Ennek értelmében a jegybank a Növekedési Hitalprogramhoz (nhp) hasonlóan a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb, de legalább 2 százalékos kamaton biztosítson forrást a bankoknak, hogy azok forinthitelt nyújthassanak az adósoknak. Ennek a kiváltó hitelnek a kamata legfeljebb négy százalékkal lehet magasabb, mint amilyen kamaton a pénzintézet azt a jegybanktól kapta. A Liberálisok javaslata alapján tehát a lakáscélú devizahiteleket forinthitellel válthatnák ki az adósok.
