Wagner-napok

A Tannhäuser és a Ring-tetralógia bemutatásával folytatódnak  idén a Budapesti Wagner-napok. Fischer Ádám, a június 22-ig tartó fesztivál művészeti vezetője elmondta: a Tannhäusert Matthias Oldag, a Ringet Hartmut Schörghofer korábbi rendezésének felújított változatában mutatják be.

A Magyarországon most debütáló énekesek közül kiemelte a Wotant alakító Egils Silinst, aki Frankfurt, Basel és Bécs közönségét is meghódította már különleges basszbaritonjával, valamint Jay Hunter Morrist, akit Siegfried szerepében a Met-közvetítésekről már ismerhet a hazai közönség.

Az előadások karmestere, Fischer Ádám szerint kénytelenek "váltott lovakkal" játszani, a teljes tetralógiát csak így lehet négy nap alatt előadni. "Meg kell találni a szereposztás változtatásának helyes mértékét, mely mellett az előadások jellege még nem változik" - magyarázta.

A Művészetek Palotája közleménye szerint a Ringet rendező Hartmut Schörghofer nem a megszokott operai kliséket és eszközöket használja, hanem társműfajokat hív segítségül: filmvetítés, árnyjáték, táncosok, bábok segítségével, valamint egy többfunkciós díszletfal alkalmazásával jeleníti meg a rajnai sellők gyűrűjének elrablásától a Valhalla pusztulásáig vezető mitológiai történetet.  

A Budapesti Wagner-napok sorozata 2006-ban a Parsifallal indult el. Azóta a teljes "kanonizált életműből", vagyis a Wagner által vállalt tíz operából már csak A bolygó hollandi maradt ki a bemutatók sorából.

Szerző

Keresi helyét az új kereskedelmi szövetség

Az elmúlt öt évben az üzletek száma öt százalékkal csökkent, ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei az önálló vállalkozók voltak. A kisüzletek száma 2009-hez képest 18 százalékkal mérséklődött.

A magyarországi élelmiszer kiskereskedelem forgalmának több mint fele külföldi tulajdonú, nagy alapterületű üzletekben valósul meg, ellentétben a Nyugat-Európában tapasztalt arányokkal, ahol a kiskereskedelem döntő részét a nemzeti kisvállalkozások bonyolítják - ezzel indokolta Szatmáry-Jähl Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának elnöke, a Magyar Kereskedelmi Szövetség (MKSZ) megalakulásának szükségességét.

Az MKSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a szövetség tárgyalásokat kezd a törvényalkotási szereplőkkel, javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek tényleges csökkentésére. A szervezet fontos és kezelendő problémának tartja a kereskedelemfejlesztést, azon belül is a vállalkozások pályázati forráshoz való hozzásegítését. Párbeszédet kezdeményeznek a magyar termelői és kiskereskedelmi szféra szereplői között. Ígéretük szerint javaslatokat dolgoznak ki az adminisztrációs terhek és a 27 százalékos áfa tényleges csökkentésére.

A Népszava kérdésére a szövetség elnöke úgy vélte: az online pénztárgépek cseréje nem volt kellően előkészítve. A szövetség még nem sokat tehetett, de a kamara már elérte, hogy a tárca és az adóhatóság egyelőre nem bünteti azokat a vállalkozókat, akik önhibájukon kívül még nem helyezték üzembe az új kasszát. Lapunk felvetésére, hogy ezt nem a két állami szerv jóindulatára kellene bízni, illetve, hogy az 50 ezer forintos állami támogatástól elesett vállalkozóknak is meg kellene kapniuk ezt az összeget, Szatmáry-Jähl Angéla elmondta, a szövetség még ebben az ügyben sem sokat tehetett, de a BKIK benyújtja a javaslatát, hogy az önhibájukon kívül a támogatástól eleső vállalkozások a kassza leszállításának időpontjában vehessék igénybe a támogatást.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, örömmel üdvözölnek minden olyan szövetséget, amely a kereskedelemben működik.

Szerző
Témák
MKSZ Mozaik Mozaik

Titkolózik a kormány

Ezekben a hetekben dől el, milyen agrárszerkezet alakul ki Magyarországon, a kormány mégis titokban tárgyal az uniós támogatásokról - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Harangozó Gábor. A parlament mezőgazdasági bizottságának MSZP-s elnöke szerint  a kormány már eldöntötte, hogy elveszi az ötvenmillió forint feletti támogatásokat.

Az MSZP azonban azt javasolja, hogy ötvenmillió forint felett csak azok kaphassanak támogatást, akik jelentős foglalkoztatók - közölte. Harangozó szerint az új uniós támogatási rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az ötvenmillió forint feletti elvonásból a munkabér költségeit levonják a gazdálkodók. Ha a foglalkoztatási költségeket nem lehet beszámítani - folytatta - , az azt fogja jelenteni, hogy az összes nagy állattenyésztéssel foglalkozó gazdaság bezár, mert a támogatások megvonásával nem lesz rentábilis a működésük. Hozzátette: ennek következtében 120 ezerről 60 ezerre csökkenhet az ebben a szférában dolgozók száma.

Az ellenzéki párt sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa a földművelési minisztérium Debrecenbe költözésének tervéről is beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozók 20 százaléka naponta Brüsszelbe jár: charterjáratot is indítanak Debrecenből Brüsszelbe? - kérdezte. Kérdésesnek tartotta azt is, hogyan lehet majd közigazgatási egyeztetést tartani. Megjegyezte, hogy amikor államtitkár volt, akadt arra példa, hogy egy órán belül össze kellett hívni a közigazgatási értekezletet.

A kormány tagjai eközben arról ötletelnek, Debrecenen belül hová lehetne költöztetni az agrártárcát. Fazekas Sándor miniszter az agráregyetem területére költözne szívesen. Szóba jöhet még a régi városháza melletti Tisza palota, amely a MÁV használatában lévő állami tulajdon, s kiürül, ha elkészül a vasútállomás melletti intermodális központ. Alkalmas lehet még a Tisza palota mögötti téren jelenleg üresen álló volt ÁNTSZ-székház, s mindkettőhöz kapcsolódik majd a Dósa nádor tér alatt létesítendő mélygarázs. A közelben lévő volt megyei könyvtári épületet pedig protokolláris célokra használhatnák.

Szerző