Iszlamista előretörés Bagdad irányába

Kvórum hiányában nem tudott döntést hozni az iraki parlament a rendkívüli állapot bevezetéséről, miközben a szélsőséges iszlamista fegyveresek megállíthatatlanul közelednek a fővároshoz. 

Az iraki parlament tegnap Núri al-Máliki kormányfő kezdeményezésére ült össze, hogy rendkívüli állapotot rendeljen el. A döntéshez legkevesebb 165 képviselő jelenlétére lett volna szükség, ám csak 128-an jelentek meg.

A szíriai polgárháborúban is jelentős szerepet vállaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport, amely kedden és szerdán elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát, Ninive tartományt, valamint Kirkuk és a szintén közeli Szalaheddin tartomány egyes körzeteit, illetve Szaddám Huszein szülővárosát, Tikrítet, számos fegyverraktárak és bankot kirabolva, tegnap kevesebb mint száz km-re megközelítette Bagdadot.

Al-Máliki kormányfő szerdán felszólította a különböző törzseket, hogy nyújtsanak támogatást a kormányhadseregnek és a rendőrségnek, kérte egyben a lakosságot, hogy jelentkezzenek önkéntesnek a hadseregbe, és vegyenek részt az ILIÁ elleni harcban.

A válságos helyzetben a kurdok léptek, ellenőrzésük alá vonva az egyik legnagyobb városnak számító Kirkukot, hogy megakadályozzák a szunnita szélsőségesek rémuralmát. Egy kurd szóvivő szerint az iraki hadsereg elhagyta a várost. Harcok folytak országszerte, a hadsereg különleges egységei visszavették az ellenőrzést Tikrítben.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szintén síita többségű Irán is érintve érzi magát.  A perzsa állam harcolni fog a szunnita iszlamisták észak-iraki hadműveletét kísérő erőszak és terrorizmus ellen - jelentette ki tegnap Haszan Róháni államfő. Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter jelezte: országa kész támogatni Irak síita vezetését a terrorizmus elleni harcban.

Szerző

Gyújtóbombák, orosz tankok Ukrajnában?

Egyre tragikusabb a helyzet a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban. A 110 ezer lakosú város szinte kiürült, a június 8-i bombázás óta siralmas állapotok uralkodnak a településen. Oroszország tiltott fegyverek bevetésével vádolja az ukrán hadsereget és nemzetközi kivizsgálást követel. Kijev cáfol  és állítja, orosz tankok lépték át az ukrán–orosz határt. Putyin és Porosenko telefonon egyeztetett.

Andrij Descsica ukrán külügyminiszter cáfolta tegnap azt a Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa által tett bejelentést, miszerint a közeljövőben találkozót szerveznek Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, amelyen a holtpontra jutott gázkérdést vitatják meg.

Nemsokára teljesülhet Kijev álma

Június 27-én kerülhet sor az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírására, jelentette be az Európai Unió ukrajnai nagykövete, Jan Tombinski. Az UNN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Tombinski hangsúlyozta, hogy a társulási megállapodás nyilvános dokumentum, bárki megtekintheti azt, semmiféle titkos, rejtett dolog nincs benne. A nagykövet úgy fogalmazott, addig is semmi sem gátolja az ukrán kormányt abban, hogy még az aláírást megelőzően hozzálásson a reformokhoz.
Mint ismeretes, az ukrán válság azzal kezdődött, hogy tavaly novemberben Viktor Janukovics elnök bejelentette az EU-Ukrajna társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírási előkészületeinek felfüggesztését. A Jacenyuk-kormány és az EU március 21-én már aláírták a megállapodás politikai részét. Porosenko megválasztása után azonnal jelezte, hogy legkésőbb június 27-ig alá kell írni a dokumentum gazdasági részét is. Brüsszel az aláírás fejében szerkezeti reformokat sürget.

Dmitrij Peskov orosz elnöki szóvivő viszont azt jelentette be, hogy tegnap tárgyalt az ukrán válságról és a kétoldalú kapcsolatokról Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko ukrán elnök. Elmondása szerint Porosenko ismertette saját válságkezelő tervét. Más részletet a megbeszélésről nem közöltek.

Az ukrán-orosz álláspontok azonban nem közelednek. Moszkva azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy tiltott fegyvereket, gyújtóbombákat vetettek be az ország keleti részén. Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi biztosa a Twitteren azt írta, hogy "az ukrán erők és a neonácik Szlovjanszkban tiltott fegyvereket használnak a szlovjanszki lakosok ellen, menekülő civilekre lőnek, gyerekeket gyilkolnak".

A gyújtóbombák bevetéséről a helyszínen lévő orosz médiumok tudósítói számoltak be. Mivel a nemzetközi jog tiltja az ilyen eszközök bevetését lakott területek közelében az orosz külügy nemzetközi vizsgálatot és a felelősök bíróság elé állítását követeli. Moszkva szerint Kijev megsérti az 1949-es, a civilek védelméről szóló genfi egyezményt.

Az ukrán Nemzeti Gárda közleményben utasította el az orosz vádat, "képtelenségnek" minősítette a tiltott fegyverek használatáról szóló híreket. Kijev is több vádat fogalmazott meg, többek között azt, hogy Moszkva diverzánsokat képez ki és küld a forrongó kelet-ukrajnai településekre.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pedig azt jelentette be, hogy Oroszország átengedett három harckocsit és egy katonai járműoszlopot a közös határon kelet-ukrajnai területre, így nyújtva segítséget a fegyveres szakadároknak. A miniszter szerint a behatoló orosz katonai oszlop egy részét megsemmisítették.

A térségben folynak a harcok, Szlovjanszkban egyre súlyosabb a helyzet. A június 8-i bombázásban súlyosan megsérült városban szünetelnek a közműszolgáltatások, nincs víz, a lakosság tömegesen menekül. A harcok pedig nem szűnnek. Tegnap éjszaka ismét felélénkült a lövöldözés Szlavjanszkban, a helyiek pedig benzinhiány miatt nem tudnak elmenekülni a városból.

A legkritikusabb helyzetben a súlyos és fekvő betegek vannak, akik még elrejtőzni sem tudnak a lövöldözések elől - írja a Tsn.ua internetes hírportál. Eközben az orosz sajtó szenzációval rukkolt elő. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratok szerint Petro Porosenko ukrán elnök évekkel ezelőtt információkat szolgáltatott a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán belpolitikai helyzetről - jelentette az orosz média tegnap.

A 2006-os keltezésű táviratok szerint Porosenko állítólag a korábbi elnök, Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk párt belső ügyeiről és az akkori koalíciós tárgyalásokról adott át információkat az amerikai nagykövetségnek, célja Julija Timosenko volt kormányfő és Olekszandr Turcsinov jelenlegi házelnök börtönbe juttatása volt. Az akkori amerikai diplomáciai táviratokban helyenként "gyalázatos oligarchának" nevezték Porosenkot, akit ma Washington teljes támogatásáról biztosít.

Szerző

Lesz szélsőjobb frakció

Publikálás dátuma
2014.06.13. 07:34
Londonban fiatalok tüntetnek a fasisztának tartott szélsőjobb frakció ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLI SCARFF
A következő napokban hivatalosan is megalakulhat a Marine Le Pen-fémjelezte szélsőjobboldali frakció az Európai Parlamentben. A képviselőcsoport tagjait azonban már most viták jellemzik, így nem biztos, hogy tartós lesz együttműködésük. A frakcióalapítás okiratait június 21-ig kell benyújtaniuk.

Eddig sem az volt a kérdés, sikerül-e a frakció felállításának alapfeltételeként 25 képviselőt felmutatniuk, hanem az, csatlakozik-e a frakcióhoz hét különböző ország pártja. A képviselőcsoportban állítólag 43 képviselő foglalhat helyet. Legerősebb pártja a francia Nemzeti Front (FN) lesz 24 képviselőjével.

Mellette az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ, 4), az olasz Északi Liga (LN, 5), a belga Flamand Érdek (VB, 1), a holland Szabadságpárt (PVV, 4), a lengyel Új Jobboldali Kongresszus (KNP, 4), valamint a litván Rend és Igazságosság Pártja (1) alkotja majd.

A frakció erős embere Marine Le Pen lesz. A frakcióalapítás azért volt fontos az euroszkeptikus radikálisok számára, mert így jelentős támogatásokat, befolyásos bizottsági helyeket kaphatnak. Az Open Europe kutatóintézet becslései szerint a jobboldali frakció évi 4,5 millió euró támogatást kaphat az EU büdzséjéből.

Brüsszelben nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Le Pen egy bizottság elnöki tisztségét is megkapja. A Nemzeti Front elnöke előzőleg kizárta az együttműködést a Jobbikkal, valamint a görög neonáci Arany Hajnallal.

A frakció távolról sem tűnik egységesnek. A litván párt bár két képviselőt küldhetett az EP-be, csak egyikük ül át Le Penék frakciójába. A lengyel KNP 72 éves képviselője, Janusz Korwin-Mikke ugyanis vállalhatatlan volt a másik litván honatya számára. Korwin-Mikke, a halálbüntetés lelkes pártfogója, egy ízben Adolf Hitler intellektuális teremtményének nevezte az EU-t.

Mint mondta, Európát „elárasztják az arabok, berberek, kínaiak, egyiptomiak (…)”.Meggyőződése, hogy a nők genetikailag nem egyenrangúak a férfiakkal, Hitlert pedig fel kellene menteni, mert „nem akart milliókat megölni”.

Az új képviselőcsoportban már most erjedés tapasztalható Korwin-Mikke miatt, akinek kijelentéseit a holland PVV képviselői is elfogadhatatlannak tartják. Szerdáig az FPÖ delegációjának vezetője, Harald Vilimsky is elutasította a lengyel párttal való együttműködést, végül mégis meggondolta magát.

Kedden egyébként még azt közölték brit lapok, válságba került az európai szélsőjobb, miután a Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke, Jean-Marie Le Pen antiszemita kijelentést tett. Geert Wilders, a PVV elnöke undorítónak nevezte Le Pen megnyilatkozását. Szerinte az FN volt elnöke túllőtt a célon, ezért magyarázatot követelt Marine Le Pentől. Úgy tűnik azonban, Wilders hamar túltette magát Jean-Marie Le Pen újabb túlkapásán.

Jean-Marie Le Pen az FN honlapján, egy azóta onnan lekerült videóban a szélsőjobboldali pártot elítélő művészeket, köztük Madonnát, Yannick Noah francia énekest, egykori teniszezőt és Guy Bedos francia humoristát támadta. Amikor a riporter Patrick Bruel francia énekes-színészt is megemlítette, aki köztudottan zsidó, Le Pen elégedett mosollyal azt mondta: "legközelebb csinálunk belőlük egy kemencényi rakást".

Miután több antirasszista szervezet, köztük az SOS Racisme (Rasszizmus) és az MRAP, valamint a Franciaországi Zsidó Diákok Uniója (UEJF) és az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) azonnal elítélte Le Pen újabb antiszemita kijelentését és jelezték, hogy feljelentést tesznek, vasárnap Marine Le Pen is elhatárolódott az apjától, s politikai hibának nevezte szavait.

Apja erre azt válaszolta, „azok követnek el politikai hibát, akik a politikai fősodorhoz akarnak igazodni”. Kedden a FN honlapjáról eltávolították a tiszteletbeli elnök hetente jelentkező videoblogját. Jean-Marie Le Pen a Le Point magazinnak elmondta, nagyon rosszul esett neki lánya vele szembeni fellépése.