devizahitel;Kúria;jogegységi döntés;

2014-06-15 14:21:00

Devizahitelek - Hétfőn várhatóan jogegységi döntést hoz a Kúria

Hétfő reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról. A nem nyilvános ülésen történtekről várhatóan kora délután tartanak sajtótájékoztatót a Kúrián.

A jogegységi tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e azért, mert - kedvezőbb kamat ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a hitel alapjául szolgáló deviza forintárfolyamának időbeli változását, az adott deviza és a forint erősödését, illetve gyengülését.
A Kúria várhatóan dönt arról is, hogy a pénzintézet által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves - ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő - tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.

Dönteni kell arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve, hogy az árfolyamrés - a hitel folyósításakor alacsonyabb vételi, törlesztésekor viszont magasabb eladási árfolyam - alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.
Az ítélkezési gyakorlat továbbfejlesztését szolgáló jogegységi eljárásban napirenden lévő problémák részben már a tavaly decemberi devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi eljárásban is felmerültek, ám akkor nem döntöttek róluk.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly november 22-én a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. A kormányfő akkor azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget". A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot.
Orbán Viktor megjegyezte azt is: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben, mert az a véleménye, hogy már "tegnap is késő lett volna".

A Kúria egy nappal korábban tudatta, hogy lesz jogegységi eljárás. Wellmann Györgynek, a polgári kollégium vezetőjének indítványára Darák Péter, a Kúria elnöke december 16-ára összehívta a jogegységi tanács ülését, mely nagyrészt a Kúria polgári kollégiumának bíráiból állt, elnöke pedig Darák Péter volt.

December 16-án meghozott jogegységi döntésében a Kúria többek között azt mondta ki, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Ugyanis a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamattal devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A decemberi döntés szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. Ugyanakkor a pénzintézet tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és következményeire.

A döntés kitért arra is, hogy elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni. Ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Június 3-án a Kúria egy egyedi ügyben, a Kásler házaspár által az OTP ellen indított polgári perben kimondta, hogy tisztességtelenek és érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések, azok helyett a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.
A Kúria indoklása szerint az árfolyamréssel a pénzintézeteknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen. Továbbá a vitatott szerződés árfolyamrésre vonatkozó pontjai az átlagos fogyasztó által nem követhetők, az ügyfél csak nehezen látja át az őt terhelő kötelezettségeket.

A Kúria Kásler-ügyben hozott döntése után tartott sajtótájékoztatón Wellmann György elmondta, hogy az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze 1-2 százalékra tehető.

A kormány tavaly november 29-én az Alkotmánybíróságtól (Ab) kért jogértelmezést a devizahitelekkel kapcsolatban. Indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését vetette fel, többek között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt.

Az Ab március 17-én kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június elején elmondta, hogy a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését - tette hozzá.