Bagdadi ellenoffenzíva

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:34
Kurd katonák egy ellenőrző pontnál Kalak városban, kurd területekről is megindult a menekültáradat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Az iraki kormányerők hétvégén megpróbálták útját állni a szélsőséges dzsihadisták előretörésének. Több várost sikerült visszavenniük a szunnita lázadóktól, de Tikrit és Moszul továbbra is az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) erőinek kezén van. 

Irakban síiták ezrei jelentkeztek önkéntesnek Ali al-Szisztani nagyajatollah, Irak legfőbb vallási vezetője felhívására, hogy harcba szálljanak és megakadályozzák Bagdad bevételét. Az iraki kormányerőknek sikerült lelassítani az ISIS erőinek előrenyomulását. A lázadók vasárnap észak-nyugatra fordultak, a szíriai határ közelében lévő Tal Afar várost támadták, a kormányerők helikopterről lőtték az ISIS egységeit. Tal Afart jórészt türkmének, síiták és szunniták lakják, az emberek vasárnap nem mertek kimenni az utcára.

Blair: Nem mi okoztuk a válságot!
Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő visszautasította az állításokat, hogy a 2003-as amerikai-brit invázióra lenne visszavezethető a jelenlegi iraki válság. Blair szerint egyfelől a bagdadi kormány hibái, másfelől a szíriai beavatkozás elmaradása vezetett a szunnita-síita konfliktus elmérgesedéséhez. „Mindahányszor elhalogatjuk a cselekvést, jóval nagyobb szabású fellépésre kényszerülünk” – írta honlapján Blair. Szerinte „bizarr feltételezés”, hogy a Szaddám-rezsim elleni amerikai-brit offenzíva az oka annak, hogy Irakban megerősödtek az iszlamista erők. „A szélsőségesek fellépését keményen, erővel kell megállítani. Ehhez nem szükséges szárazföldi haderő bevetése, de számos más eszköz áll rendelkezésünkre” – írta Blair.

A BBC jelentése szerint a kormányerőket Szamarra városnál vonták össze, s feltehetőleg a néhai iraki elnök, Szaddám Huszein szülővárosának, Tikritnek a visszavételére készülnek. Nuri al-Maliki iraki kormányfő nemzetbiztonsági szóvivője, Kasszem Attal altábornagy bagdadi sajtóértekezletén közölte: a kormányerők visszavették a kezdeményezést, az elmúlt 24 órában 279 lázadót öltek meg.

Bagdad központjában, egy zsúfolt utcán vasárnap öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, legalább kilencen életüket veszítették, huszan megsérültek. Hlaisz város toborzóközpontját rakétatámadás érte, három katona és három önkéntes halt meg.Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok a térségbe irányította a USS George H.W. Bush repülőgéphordozót.

Barack Obama amerikai elnök még pénteken megerősítette, hogy több opciót is fontolgatnak, de nem készülnek

szárazföldi csapatokat bevetni Irakban. Név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők a Reutersnek elmondták, hogy a lehetőségek között szerepel a fegyverszállítások felgyorsítása a Maliki-kormánynak, az iraki hadsereg kiképzésének kiterjesztése. Ha tovább súlyosbodik a helyzet, fontolóra veszik a légicsapások lehetőségét.

Az amerikaiak már most is bevetnek felderítő drónokat Irak felett, s megosztják a hadszíntéri adatokat Bagdaddal. A légicsapásokat a törökországi Incirlik amerikai légibázisról vagy a térségbe vezényelt repülőgéphordozóról felszálló gépek hajthatnák végre. John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton azt közölte, Washington segítséget nyújt, de csak akkor, ha az iraki vezetők félreteszik belső ellentéteiket.

ISIS: Al-kaidás gyökerek

Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS), más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) mintegy 3-5 ezer harcost tud felvonultatni. Egy iraki al-Kaida csoportból nőtt ki a dzsihadista szervezet, a Tavhidot még Abu Muszab al-Zarkavi alapította, Szaddám rezsimjének megdöntését követően, 2003-ban. A csoport 2004-ben csatlakozott az al-Kaidához, Zarkavit 2006-ban megölték.

Ezt követően Iraki Iszlám Állam (ISI) néven újjáalakult a szervezet, Abu Omar al-Bagdadi vezetésével. Bagdadi csoportja 2012-ben egyesült az al-Nuszra Fronttal, így alakult meg az ISIS, a Szaddám-rezsim jónéhány volt parancsnoka és katonája, csalódott szunnita törzsi harcos is csatlakozott. Míg Szaddám idejében a szunniták foglalták el a vezető posztokat, most azzal vádolják a Maliki-kormányt, hogy monopolizálja a hatalmat.

Szerző

Nemzeti gyász Ukrajnában

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:32
Oroszbarát szeparatisták lőhették le az ukrán IL–67-es szállítógépet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Ukrán katonai szállító repülőgépet lőttek le a luhanszki lázadók. A 49 halálos áldozatot követelt merénylet miatt tegnapra nemzeti gyászt hirdettek Ukrajnában. Porosenko elnök "méltó választ" ígért. Noha egyre több az áldozat, tárgyalni egyelőre senki sem akar. Kijevben tüntetők rohamozták meg az orosz nagykövetséget. Mától Oroszország felfüggesztheti a gázszállítást Ukrajnába. 

Szombatra virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lőttek le Luhanszknál a fegyveres szakadárok. A régióban napok óta újra heves harcok folynak az ukrán erők és az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok szakadárai között. A repülőgép fedélzetén 49 személy tartózkodott, mindnyájan meghaltak.

Az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint a gép lelövése aljas és cinikus húzás volt. Az IL-76-os katonai felszerelést vitt Luhanszkba, a szeparatisták légvédelmi fegyvereket használtak lelövéséhez, ami azt a gyanút erősíti, hogy fegyverutánpótlásuk Oroszországból származik.  Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze, utána pedig közleményt adott ki, amely szerint Ukrajnának békére van szüksége, de a terroristák méltó választ fognak kapni.

Az elnöki hivatal közelében Kijevben, szombatra virradóra pokolgépet találtak és egy üzenetet, azzal a felirattal, hogy "Ha nem állítod meg a háborút, a háború el fog jönni hozzád." Annak egyelőre semmi jele, hogy valaki komolyan megpróbálná megállítani a háborút, amelynek eddig 270 halálos áldozata van, ebből 115 ukrán katona. Mindkét fél csak akkor tárgyalna, ha a másik előbb leteszi a fegyvert, ám az egyoldalú fegyvernyugvásra senki sem hajlandó.

John Kerry amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is. Kerry részvétét fejezte ki a lelőtt repülőgép utasainak a haláláért, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy orosz területről nehézfegyverek kerülnek át Ukrajnába. Lavrov azt kérte, Washington gyakoroljon nyomást annak érdekében, hogy Kijev szüntesse be a hadi cselekményeket Kelet-Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton, telefonon tárgyalt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel az ukrajnai helyzetről, beleértve a gázkérdést is. A megbeszélést az uniós vezetők kezdeményezték.
Heves indulatokat váltott ki Kijevben az ukrán katonai szállítógép lelövése. Mintegy 500 maszkos fiatal rohamozta meg Oroszország diplomáciai képviseletét szombaton este.

A tiltakozók autókat borogattak fel, letépték a nagykövetségről az orosz zászlót, helyére az ukránt húzták fel, ablakokat törtek be, füstbombákat és tojásokat dobáltak az épületre. Orosz híradások szerint petárdák és Molotov-koktélok is robbantak. A tüntetők kiáltványt adtak át az orosz politikai vezetés számára, amelyben magyarázatot követelnek Oroszország részéről a felkelők által lelőtt repülőgép kapcsán.

"Oroszok, gyilkosok!", "Kreml: el a kezekkel!", "Nemet mondunk a Putyinnal való tárgyalásra!" - ilyen, és ehhez hasonló feliratokat emeltek a magasba. A rendőrség nem avatkozott be az épület elleni támadásba. Az orosz külügyminisztérium közleményben tiltakozott az ukrán hatóságok tétlensége miatt. Oroszország javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy nyilatkozatban ítéljék el a nagykövetség elleni támadást.

A javaslat, amint az várható is volt, nyugati vétóval elbukott. Az Egyesült Államok azonban azonnal elítélte a tiltakozás ezen formáját. Washington közleményben figyelmeztette a kijevi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezményt, amely a fogadó államot kötelezi a diplomáciai képviseletek épületeinek a védelmére bármely behatolás vagy kártétel ellen, megakadályozva a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését.

Szombaton este Andrej Descsica kül- és Arszen Avakov belügyminiszter egyaránt a helyszínre ment, csillapítani a kedélyeket. Vasárnap az ukrán hatóságok több, a támadásban részt vevő hangadót letartóztattak. Ukrajna nem szakíthatja meg a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette be Descsica, ugyanis a nagykövetség előtt tüntetők többek között ezt kérték.

Az Ukrinform nemzeti hírügynökség híradása szerint a tárcavezető azt mondta, ha Oroszország nem vet véget az ukrán területekre való behatolásnak, rákényszerülhetnek, de egyelőre erre a drasztikus intézkedésre még nincs szükség. Descsica szerint az ukrán diplomaták visszahívása Oroszországból, illetve az oroszok kiutasítása Ukrajnából komoly következményekkel járna, többek között azzal, hogy lehetetlenné válna az Oroszországban élő 3 millió ukrán védelme.
Moszkvában is tüntettek szombaton este.

Az ukrán nagykövetség előtt mintegy 200 személy gyűlt össze, akik az Ukrajnában letartóztatott orosz újságírók kiszabadítását követelték. A RIA Novosti orosz hírügynökség beszámolója szerint a tiltakozók antifasiszta jelszavakat kiabáltak, "Engedjétek szabadon az újságírókat!" illetve "Sohasem bocsátjuk meg gyermekeink legyilkolását!" feliratú táblákkal jelentek meg. A rendfenntartó erők nem engedték elszabadulni az indulatokat.

A Zvezda orosz televízió állomás szombaton számolt be arról, hogy a kijevi hatóságok Dnyepropetrovszkvban letartóztatták két munkatársukat. A televízió Porosenko ukrán elnökhöz, az ukrán külünleges erőkhöz, az SZBU-hoz, valamint az ukrán igazságügyi minisztériumhoz fordult kiszabadításuk érdekében.

Szerző

Hillary Clinton: az NSA hibázott Merkel lehallgatásával

Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter szerint az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) átlépett határokat, amelyeket tiszteletben kellett volna tartania, így például hiba volt Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása.

Hillary Clinton a ZDF német közszolgálati televízió honlapján vasárnap közölt interjúban hangsúlyozta: az NSA volt informatikusa, Edward Snowden az ügynökség szigorúan titkos anyagainak kiszivárogtatásával veszélybe sodorta hazája és számos partnere, köztük Németország biztonságát, ami teljesen felesleges volt, mert már megindult a vita az Egyesült Államokban azokról a kérdésekről, amelyek Snowdent foglalkoztatták.

Barack Obama elnök jóval a leleplezések előtt jelezte egy beszédében, hogy felül kell vizsgálni a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására hozott törvényeket, mert azok túlságosan széles felhatalmazást adnak a titkosszolgálatoknak.
Snowden azonban nem arra használta a megszerzett információkat, hogy felhívja az amerikai törvényhozás és a nyilvánosság figyelmét a gondokra, hanem "szükségtelen nemzetbiztonsági kárt okozott", majd Oroszországba ment, ami "önmagában is nehezen magyarázható", hiszen Oroszország a totális megfigyelés állama, amelynek tevékenysége teljes mértékben átláthatatlan.

Ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy az NSA sok esetben túl messzire ment. Bizonyos fejleményeknek "soha nem lett volna szabad megtörténniük" - mondta Hillary Clinton, példaként említve Angela Merkel mobiltelefonos kommunikációjának megfigyelését.
Hozzátette: az NSA-ügy másik fontos tanulsága, hogy "meg kell határozni, mit jelent az adatok és a magánszféra védelme a 21. században", és nemcsak az államok szintjén vagy a kormányközi együttműködésben, hanem a magángazdaságban is, hiszen a vállalkozások is rengeteg személyes adatot kezelnek.

A Der Spiegel a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva a vasárnapi számában azt írta, hogy az amerikai szervek terroristák elleni akciókban is felhasználtak adatokat, amelyeket az NSA szakértői németországi megfigyelő állomásokon gyűjtöttek. Egy 2005-ös kimutatás szerint több mint 40 terroristát tartóztattak le vagy öltek meg a német földön gyűjtött információk révén - írta a hamburgi hírmagazin.

A Spiegel arról is írt, hogy a kiszivárogtatott anyagok alapján sokkal szorosabb volt az együttműködés az NSA és a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) között, mint ahogy azt a két szervezet nyilvános adataiból eddig tudni lehetett.
Az NSA és a BND röviddel a 2001-es terrortámadások után kötött egy titkos szerződést, amelynek alapján az NSA terrorizmus gyanúja esetén megsérthette a távközlési- és levéltitokra vonatkozó német jogszabályi előírásokat, vagyis kikémlelhette német állampolgárok kommunikációját.

A megállapodás arról is rendelkezett, hogy az NSA és a BND közösen működtet két németországi technikai felderítő - megfigyelő - állomást - írta a Spiegel.
A BND az értesülésére reagálva közölte, hogy a közös felderítő munkát 2011-ben, illetve 2012-ben befejezték, és az együttműködés során soha nem tértek el a törvényi szabályoktól.
A hírmagazin szerint jelenleg is több mint 200 NSA-ügynök dolgozik Németországban, valamennyien diplomata státuszban. Az informatikai hírszerző szervezetet magáncégeknél alkalmazott szakértők is segítik az országban, valószínűleg több százan - írta a Der Spiegel.

Szerző