Nemzeti gyász Ukrajnában

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:32
Oroszbarát szeparatisták lőhették le az ukrán IL–67-es szállítógépet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Ukrán katonai szállító repülőgépet lőttek le a luhanszki lázadók. A 49 halálos áldozatot követelt merénylet miatt tegnapra nemzeti gyászt hirdettek Ukrajnában. Porosenko elnök "méltó választ" ígért. Noha egyre több az áldozat, tárgyalni egyelőre senki sem akar. Kijevben tüntetők rohamozták meg az orosz nagykövetséget. Mától Oroszország felfüggesztheti a gázszállítást Ukrajnába. 

Szombatra virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lőttek le Luhanszknál a fegyveres szakadárok. A régióban napok óta újra heves harcok folynak az ukrán erők és az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok szakadárai között. A repülőgép fedélzetén 49 személy tartózkodott, mindnyájan meghaltak.

Az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint a gép lelövése aljas és cinikus húzás volt. Az IL-76-os katonai felszerelést vitt Luhanszkba, a szeparatisták légvédelmi fegyvereket használtak lelövéséhez, ami azt a gyanút erősíti, hogy fegyverutánpótlásuk Oroszországból származik.  Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze, utána pedig közleményt adott ki, amely szerint Ukrajnának békére van szüksége, de a terroristák méltó választ fognak kapni.

Az elnöki hivatal közelében Kijevben, szombatra virradóra pokolgépet találtak és egy üzenetet, azzal a felirattal, hogy "Ha nem állítod meg a háborút, a háború el fog jönni hozzád." Annak egyelőre semmi jele, hogy valaki komolyan megpróbálná megállítani a háborút, amelynek eddig 270 halálos áldozata van, ebből 115 ukrán katona. Mindkét fél csak akkor tárgyalna, ha a másik előbb leteszi a fegyvert, ám az egyoldalú fegyvernyugvásra senki sem hajlandó.

John Kerry amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is. Kerry részvétét fejezte ki a lelőtt repülőgép utasainak a haláláért, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy orosz területről nehézfegyverek kerülnek át Ukrajnába. Lavrov azt kérte, Washington gyakoroljon nyomást annak érdekében, hogy Kijev szüntesse be a hadi cselekményeket Kelet-Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton, telefonon tárgyalt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel az ukrajnai helyzetről, beleértve a gázkérdést is. A megbeszélést az uniós vezetők kezdeményezték.
Heves indulatokat váltott ki Kijevben az ukrán katonai szállítógép lelövése. Mintegy 500 maszkos fiatal rohamozta meg Oroszország diplomáciai képviseletét szombaton este.

A tiltakozók autókat borogattak fel, letépték a nagykövetségről az orosz zászlót, helyére az ukránt húzták fel, ablakokat törtek be, füstbombákat és tojásokat dobáltak az épületre. Orosz híradások szerint petárdák és Molotov-koktélok is robbantak. A tüntetők kiáltványt adtak át az orosz politikai vezetés számára, amelyben magyarázatot követelnek Oroszország részéről a felkelők által lelőtt repülőgép kapcsán.

"Oroszok, gyilkosok!", "Kreml: el a kezekkel!", "Nemet mondunk a Putyinnal való tárgyalásra!" - ilyen, és ehhez hasonló feliratokat emeltek a magasba. A rendőrség nem avatkozott be az épület elleni támadásba. Az orosz külügyminisztérium közleményben tiltakozott az ukrán hatóságok tétlensége miatt. Oroszország javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy nyilatkozatban ítéljék el a nagykövetség elleni támadást.

A javaslat, amint az várható is volt, nyugati vétóval elbukott. Az Egyesült Államok azonban azonnal elítélte a tiltakozás ezen formáját. Washington közleményben figyelmeztette a kijevi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezményt, amely a fogadó államot kötelezi a diplomáciai képviseletek épületeinek a védelmére bármely behatolás vagy kártétel ellen, megakadályozva a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését.

Szombaton este Andrej Descsica kül- és Arszen Avakov belügyminiszter egyaránt a helyszínre ment, csillapítani a kedélyeket. Vasárnap az ukrán hatóságok több, a támadásban részt vevő hangadót letartóztattak. Ukrajna nem szakíthatja meg a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette be Descsica, ugyanis a nagykövetség előtt tüntetők többek között ezt kérték.

Az Ukrinform nemzeti hírügynökség híradása szerint a tárcavezető azt mondta, ha Oroszország nem vet véget az ukrán területekre való behatolásnak, rákényszerülhetnek, de egyelőre erre a drasztikus intézkedésre még nincs szükség. Descsica szerint az ukrán diplomaták visszahívása Oroszországból, illetve az oroszok kiutasítása Ukrajnából komoly következményekkel járna, többek között azzal, hogy lehetetlenné válna az Oroszországban élő 3 millió ukrán védelme.
Moszkvában is tüntettek szombaton este.

Az ukrán nagykövetség előtt mintegy 200 személy gyűlt össze, akik az Ukrajnában letartóztatott orosz újságírók kiszabadítását követelték. A RIA Novosti orosz hírügynökség beszámolója szerint a tiltakozók antifasiszta jelszavakat kiabáltak, "Engedjétek szabadon az újságírókat!" illetve "Sohasem bocsátjuk meg gyermekeink legyilkolását!" feliratú táblákkal jelentek meg. A rendfenntartó erők nem engedték elszabadulni az indulatokat.

A Zvezda orosz televízió állomás szombaton számolt be arról, hogy a kijevi hatóságok Dnyepropetrovszkvban letartóztatták két munkatársukat. A televízió Porosenko ukrán elnökhöz, az ukrán külünleges erőkhöz, az SZBU-hoz, valamint az ukrán igazságügyi minisztériumhoz fordult kiszabadításuk érdekében.

Szerző

Hillary Clinton: az NSA hibázott Merkel lehallgatásával

Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter szerint az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) átlépett határokat, amelyeket tiszteletben kellett volna tartania, így például hiba volt Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása.

Hillary Clinton a ZDF német közszolgálati televízió honlapján vasárnap közölt interjúban hangsúlyozta: az NSA volt informatikusa, Edward Snowden az ügynökség szigorúan titkos anyagainak kiszivárogtatásával veszélybe sodorta hazája és számos partnere, köztük Németország biztonságát, ami teljesen felesleges volt, mert már megindult a vita az Egyesült Államokban azokról a kérdésekről, amelyek Snowdent foglalkoztatták.

Barack Obama elnök jóval a leleplezések előtt jelezte egy beszédében, hogy felül kell vizsgálni a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására hozott törvényeket, mert azok túlságosan széles felhatalmazást adnak a titkosszolgálatoknak.
Snowden azonban nem arra használta a megszerzett információkat, hogy felhívja az amerikai törvényhozás és a nyilvánosság figyelmét a gondokra, hanem "szükségtelen nemzetbiztonsági kárt okozott", majd Oroszországba ment, ami "önmagában is nehezen magyarázható", hiszen Oroszország a totális megfigyelés állama, amelynek tevékenysége teljes mértékben átláthatatlan.

Ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy az NSA sok esetben túl messzire ment. Bizonyos fejleményeknek "soha nem lett volna szabad megtörténniük" - mondta Hillary Clinton, példaként említve Angela Merkel mobiltelefonos kommunikációjának megfigyelését.
Hozzátette: az NSA-ügy másik fontos tanulsága, hogy "meg kell határozni, mit jelent az adatok és a magánszféra védelme a 21. században", és nemcsak az államok szintjén vagy a kormányközi együttműködésben, hanem a magángazdaságban is, hiszen a vállalkozások is rengeteg személyes adatot kezelnek.

A Der Spiegel a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva a vasárnapi számában azt írta, hogy az amerikai szervek terroristák elleni akciókban is felhasználtak adatokat, amelyeket az NSA szakértői németországi megfigyelő állomásokon gyűjtöttek. Egy 2005-ös kimutatás szerint több mint 40 terroristát tartóztattak le vagy öltek meg a német földön gyűjtött információk révén - írta a hamburgi hírmagazin.

A Spiegel arról is írt, hogy a kiszivárogtatott anyagok alapján sokkal szorosabb volt az együttműködés az NSA és a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) között, mint ahogy azt a két szervezet nyilvános adataiból eddig tudni lehetett.
Az NSA és a BND röviddel a 2001-es terrortámadások után kötött egy titkos szerződést, amelynek alapján az NSA terrorizmus gyanúja esetén megsérthette a távközlési- és levéltitokra vonatkozó német jogszabályi előírásokat, vagyis kikémlelhette német állampolgárok kommunikációját.

A megállapodás arról is rendelkezett, hogy az NSA és a BND közösen működtet két németországi technikai felderítő - megfigyelő - állomást - írta a Spiegel.
A BND az értesülésére reagálva közölte, hogy a közös felderítő munkát 2011-ben, illetve 2012-ben befejezték, és az együttműködés során soha nem tértek el a törvényi szabályoktól.
A hírmagazin szerint jelenleg is több mint 200 NSA-ügynök dolgozik Németországban, valamennyien diplomata státuszban. Az informatikai hírszerző szervezetet magáncégeknél alkalmazott szakértők is segítik az országban, valószínűleg több százan - írta a Der Spiegel.

Szerző

Trágár szavakkal illete Putyint az ukrán külügyminiszter

Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszter leváltását követelték vasárnap orosz parlamenti képviselők és külügyi tisztviselők Vlagyimir Putyin sértegetése miatt.

A Rosszija 24 állami hírtelevízióban is bemutatott felvétel szerint az ukrán diplomácia vezetője szombaton az Oroszország kijevi nagykövetségénél tüntetők előtt nyomdafestéket nem tűrő kifejezéssel illette az orosz államfőt.
"Teljesítenünk kell nemzetközi kötelezettségeinket, beleértve azt is, hogy meg kell védenünk Oroszország jogát arra, hogy nagykövetsége legyen Ukrajnában" - mondta Descsicja a tüntetőknek, akik a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében lelőtt Il-76-os ukrán katonai szállító repülőgép fedélzetén tartózkodó 49 ember halála miatt tiltakoztak az orosz misszió épületénél. A vele vitatkozók ellenvetésére Descsicja hozzátette: "Mondtam, hogy ellenzem a tiltakozást? Támogatom, hogy tiltakozzanak. Kész vagyok arra, hogy itt legyek Önökkel és együtt kiáltsam: Oroszország távozz Ukrajnából!" Ezután az ukrán diplomácia vezetője trágár szóval illette Vlagyimir Putyint.

Andrij Descsicja az Eho Moszkvi orosz rádiónak azzal védekezett, hogy a tüntetőket akarta megnyugtatni és a rendkívüli helyzetben nem válogatta meg szavait. Azt akarta érzékeltetni, hogy egyetért a tiltakozók véleményével, de nem támogatja annak erőszakos kifejezésre juttatását.

A kijevi orosz nagykövetségnél szombaton tüntetők leszedték az orosz zászlót a misszió kerítéséről, felborították az előtte parkoló diplomáciai gépkocsikat és tojásokat, valamint Molotov-koktélt dobtak a nagykövetségre.
Alekszej Puskov, az orosz törvényhozás alsóházának (duma) külügyi bizottsági elnöke szerint Petro Porosenko ukrán államfőnek le kell váltania Descsicját, aki "nem nagyon tud uralkodni magán". A parlamenti politikus úgy vélte, hogy Moszkvának minden párbeszédet meg kell szakítania Kijevvel és be kell szüntetnie a földgáz szállítását Ukrajnának.
Puskov a Twitter mikrobologon bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely elutasította, hogy tárgyaljon az Oroszország kijevi nagykövetségét ért incidensről. Az orosz politikus szerint "a nemzetközi jogrendszer repedezik".

Geoff Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy Descsicja "egy veszélyes helyzetet igyekezett megoldani". Az ügyvivő külügyminisztert "képzett diplomatának" nevezte, aki szerinte "Ukrajna becsületére válik".
Leonyid Kalasnyikov, a duma külügyi bizottságának alelnöke az Eho Moszkvi orosz rádiónak kijelentette, nem igazán tudja elképzelni, hogy "bárki, különösen egy orosz, leüljön vele (az ukrán diplomácia vezetőjével) a tárgyalóasztalhoz egy ilyen kitörés után". A politikus szerint ugyanakkor az orosz külügyminisztérium "nem ereszkedhet le egy szintre az ukrán diplomatával", elegendő tiltakozó jegyzékben válaszolni a Vlagyimir Putyint ért sértésre.

Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi biztosa a Govorit Moszkva rádiónak nyilatkozva felháborítónak nevezte az ügyvivő ukrán külügyminiszter szavait. Szerinte azok "újra csak az ukrán politikai kultúrát, pontosabban azoknak a kulturálatlanságát bizonyítják, akik jelenleg Kijevben hatalmon vannak". Dolgov szerint Descsicjának le kell vonnia a következtetést az ügyből és mennie kell.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap francia és német kollégájával telefonon vitatta meg az ukrán helyzetet. A tárca közlése szerint Lavrov Laurent Fabius francia és Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert is tájékoztatta Moszkva felháborodásáról. Orosz vélemény szerint a kijevi hatóságok nem tettek semmit a rendbontás megakadályozására az orosz nagykövetségnél.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél is tiltakozott a kijevi misszió megtámadása miatt.

Szerző